Mit jelent a mai világban felnőttnek lenni? Elegendő csupán elérni egy életkort, s egy életfázist, amikor már az üzenő füzeted határidőnapló váltja fel, a zsebpénzed jócskájára duzzad, de a megszerzéséhez szükséges erőfeszítés is? Amikor már nem csupán a vágyaidra összpontosítod az erőforrásaid, hanem a megélhetésre is? Amikor már túl nagyra nősz ahhoz, hogy a felnőttek árnyéka hűvösen tartson, majd hátranézel, s látod, hogy mától te vagy a felnőtt, s neked kell a továbbiakban biztonságot nyújtanod?
Akárhonnan is nézzük, a fizikai- és érzelmi érés, a felelősségvállalás, a kritikus gondolkodás és az identitás nem szempont a jogszabály szerint. A legtöbb jogrendszerben, amint egy egyén betölti a 18. életévét, hivatalosan is felnőttnek minősül, s egy csapásra új jogok és felelősségek sokaságával bővül a tárháza.
De mi a helyzet a világ azon rejtekein, ahová a civilizáció még nem tette be a lábát? Mikor lesz leányból nő, fiúból férfi? Jelen cikkemben három különböző törzs rituáléját szeretném ismertetni veletek.
A Himba törzs
A Namíbiában élő nomád pásztorkodásról és gazdálkodásról ismert Himba törzs híres a hagyományos életmódjáról, kultúrájuk szeretetéről s tiszteletéről. Legismertebb szertartásuk a törzsi felnőtté avatás, más néven az “Epupa”. Az Epupa célja, hogy a törzs ifjabbjait (általában 14 és 18 év közötti korban) gyermekekből felnőtté változtassa.
A szertartáson résztvevő fiatalok a ceremónia kezdete előtt csoportokba verődnek, s elkezdik felkészíteni magukat a rítusra. Általuk leölt állatok bőrét veszik magukhoz, melyből öltözéket készítenek, majd felöltik magukra, s testükre hagyományos himba mintákat és jelöléseket festenek.
Az öltözet és a testfestés szimbolikus jelentéssel bír a törzs tagjai számára, hisznek abban, hogy a felhúzott állatbőr és a felfestett szimbólumok egyszerre képviseli a fizikai változást, s felkészíti a gyermekeket a mentális változásra.
Az előkészületett tanítás követi, ahol a törzs vénjei megtanítják a fiataloknak az ősi hagyományokat s gyakorlatokat.
A tanítás után kezdetét veszik a mentális és fizikális próbatételek, melyeket többnyire csapatokban kell teljesíteniük. Ilyen például a hosszútávú gyaloglás a vadonban, élelemszerzés, vízforrások megtalálása. Fontos, hogy a megpróbáltatások során a fiataloknak mindvégig meg kell felelniük a Himba törzs kulturális- és társadalmi elvárásainak.
A Sateré-Mawé törzs
A Sateré-Mawé felnőtté avatási rítusa, amelyet “Büjão” néven ismernek, több napig vagy akár hétig is eltarthat, és több fontos szakaszból áll.
A szertartást megelőzően a kiválasztott fiatalokat külön területre költöztetik családjaiktól, ahol különleges sátrakat építenek fel, melyekben zavartalanul történhetnek az előkészületek.
Az “egyszerűbb” fizikai kihívásokat (melyek közt hatalmas fák megmászása, hosszútáv futás, úszás és gyaloglás egyaránt szerepel) két rendkívül kegyetlen próbatétel követi. Az első rítus során a fiatalok a “Büjão” nevű hangyafaj csoportjával kerülnek kapcsolatba. A rendkívül agresszív hangyákat egy-egy speciális kesztyűbe helyezik, s tulajdonképp egyfajta varrással rögzítik, ami az állatot nem öli meg, de a kijutásra képtelenné teszi, ami tovább erősíti az agresszív magatartását. A fiúknak ezen kesztyűket kell felhúzniuk, s hosszú percekig a kezeiken viselni, amíg ezernyi csípést szenvednek el.
A második megpróbáltatás az ún. “vércsóva”. A vércsóva egyfajta tüskés növény, amely alá a fiataloknak be kell feküdni, majd tűrni ahogy növény tüskéi a bőrüket átszakítja s a húsukba fúródik.
A Xhosa törzs
Az Xhosa törzs felnőtté avatási szertartása, ismertebb nevén az “Ulwaluko,” azoknak a fiúknak szól, akik a gyermekkorukból a férfikorba készülnek átlépni.
A szertartásban résztvevő fiúkat a családjaiktól elszakítják és speciális táborokban tartják őket a rítus ideje alatt. Az idősebb férfiak, akik a “amakhankatha” vagy “abakhwetha” nevet viselik, igyekeznek a fiúkat mentorálni, tanítani, megismertetni a törzsi hagyományokkal és kultúrális értékekkel.
Mint ahogy a korábbiakban is, az Ulwaluko szertartásban is fontos szerepet játszanak a fizikai és mentális próbatételek. Erőnléti megpróbáltatások s szellemi tanítások, de mégsem ezek azok a dolgok, ami miatt a törzs rituáléja meghökkentővé válik.
A Xhosa törzsi fiúk férfivá éréséhez elengedhetetlennek tartják a kiválasztottak körülmetélését. A steril környezet és az érzéstelenítés egy olyan luxus, amiben a Xhosa törzs fiai nem részesülnek. A beavatkozásról és az azt követő gyógyulásról együttesen úgy tartják, hogy szükséges a fiúk testének, s lelkének megszilárdításához.
A különböző törzsek rituáléit rendszerint ünnepség követi, ahol a közösségbe visszatérő fiúkat már férfiként üdvözlik, s a törzsek becses és megbecsült tagjaivá válnak. Azokra, akik megtagadják a szertartást vagy elbuknak rajta, büntetés vár. A társadalmi kirekesztés és megvetés illeti őket, megfosszák a jogaiktól, s néhány esetben fizikai megtorlásra is számíthatnak.
Szücs Réka
Olvass tovább!
