Az augusztus 20-i tűzijáték hatalmas nézőközönséget vonz a fővárosba minden évben. A csodálatos látvány nem kérdés, hogy méltó ünnepe az államalapításnak. Szent István tiszteletére ekkor tartják még az új kenyér ünnepét is, valamint számos díjat és kitüntetést adnak át ezen a napon. A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren, Magyarország lobogójának felvonásával kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját.
Az első Szent István napi tűzijátékról 1829-ből van feljegyzés. Természetesen ezidőben még közel sem volt olyan nagy látvány, mint manapság, de már ekkor is nagy szónak számított ilyesféle piroeszközök használata. A szabadságharc utáni évtizedben azonban már sem szándék, sem lehetőség nem volt nagy ünneplésekre. 1860-ban volt a következő tűzijáték, amely botránnyal társult a szervezők hanyagsága miatt. Azt ígérték, hogy rakétákkal mutatják be Szigetvár ostromát, ám biztonsági okokból később lefújták az eseményt. A nagy látványosság elmaradását követően a várakozó tömeg törni-zúzni kezdett, majd rátámadt a szervezőkre.
Később évekig tartó vita folyt az Országgyűlésben arról, hogy nemzeti ünneppé tegyék-e Szent István napját. A vita oka az volt, hogy az alapvetően katolikus eredetű ünnepet rá lehet-e kényszeríteni az egész nemzetre.
Érdekesség, hogy Szent István uralkodása idején az államalapítást évekig augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ünnepelték, és csak halála után pár évvel, Szent László tette át augusztus 20-ra, amelyet a mai napig megtartottunk.
A huszadik században kisebb-nagyobb kimaradásokkal lőttek fel tűzijátékot augusztus 20-án. A két világháború között például a nehéz gazdasági helyzetből adódóan nem volt pénz nagyszabású ünnepségekre. 1956-tól 10 évre betiltották a tűzijátékot. Igazi áttörés csak 1991-ben történt, amikor heves országgyűlési viták után Magyarország állami ünnepévé tette augusztus 20-át. Az esti tűzijátékokat és a hozzá kapcsolódó látványelemeket, programokat azóta is minden évben megrendezik, csupán csak az időjárás korlátozhatja a rendezvényt. Tavaly például emiatt is tartották augusztus 27-én az ünnepséget.
Népi hagyományok is kapcsolódnak az ünnephez. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Kalászokból font koszorúkkal vonultak a templomokhoz és hálát adtak, hogy befejezték az aratási munkákat. Néhol úgy tartják, hogy István napkor költöznek el a gólyák melegebb éghajlatra. Egy mondás szerint, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz az elkövetkezendő 40 napban is. Jó idő esetén bőséges gyümölcstermés lesz, ellenkező esetben nem számíthatunk jó termésre. Vidékeken egyébként rendszerint egy nappal korábban, augusztus 19-én kerül sor az ünnepi tűzijáték fellövésére, nagyrészt biztonsági okok miatt.
A tűzijáték – és egyébként bármiféle hangos, durranó piroeszköz – használatáról rengeteg vita folyik évről-évre mind gazdasági, mind természeti, vagy akár egyéni érdekeket néző szempontból is. Számos ellene szóló érvet lehetne felsorolni, de ki tesz igazat ebben? Az államunk születését minden bizonnyal nagy felhajtás keretében szeretné megünnepelni Magyarország, és ez még sok-sok éven keresztül tűzijáték keretében fog történni. Hiszen mi is lehetne ennél nagyobb durranás?
Dervalics Panna
Nézd meg további cikkeinket is:
