Valamennyiünk számára a naplóírás egy, a gyermekkorunk polcain felejtett szokás, egy kisded emlék, amikor beszámolót írtunk a naplónknak az adott nap minden percéről – a többség a már jól ismert“Kedves Naplóm!”megszólítással kezdve azt – hogy ezt igazából honnan is kölcsönöztük pontosan, ugyancsak a múlt homályaiban kéne keresni, de egy biztos, minden valamirevaló naplót vezető rajzfilm karakter is pontosan így kezdte saját bejegyzéseit.
Az idő múlásával kiskori naplóinkat a későbbiekben felválthatták határidőnaplók, rendezett naptárak, vagy akár hűtőszekrény ajtaját beborító öntapadós cédulák emlékeztető hadserege, hűtőmágnessel rögzített csekkek, illetve a leghatásosabb humán erőforrás, az “Anya kérlek szólj majd rám, hogy…”
A 2010-es évek elején ütötte fel a fejét a Bullet Journaling, vagy röviden BuJo, s hamar el is terjedt a köztudatban. Az alapkoncepcióval Ryder Carroll állt elő, melynek lényege egy olyan szervezési módszer kidolgozása volt, ahol a füzetek tulajdonosaiknak egyszerű és kreatív mód nyílik céljaik, gondolataik rendszerezésére.
Carroll szakított a hagyományos naplókkal és azok (írott és) íratlan szabályaival. Elvetette a klasszikus, előre formázott megjelenést, s helyett egy egyszerű, keménykötéses, teljesen üres, pontrácsos füzetet adott az emberek kezébe.
Az eredeti gondolatok között szerepelt a kötött forma felszámolása mellett a szervezési módszer átdolgozása. Ahogy a gyermekkorunk emlékei közül is visszaköszönnek – a hagyományos naplókat általában hosszabb leírásokkal töltöttük meg, melyek időrendi sorrendben követték egymást. Végül talán ez is lett minden félbehagyott napló veszte, hiszen barokk körmondatokba önteni napunk minden pillanatát egy roppant időigényes mutatvány, s ha már csak egy napot is kihagytunk, többé már nem volt ugyanolyan érzés folytatni, a naplóírás teljes egészében elvesztette a varázsát.
Ezzel szemben Bullet Journal a gyorsjegyzetek és a különböző jegyzetelési jeleket (körök, vonalak, nyilak, stb) használatát népszerűsíti, amivel a naplóírás nem csupán gyorsabb folyamat, hanem az így kapott szűrlet is sokkal áttekinthetőbb.
A füzet üres lapjai is sok lehetőséget hordoznak magukban. A felhasználók igényeik szerint alakíthatnak különböző blokkokat teendőiknek, céljaiknak, fontosabb eseményeik jegyzésére, a lehetőségek száma szinte végtelen, ennél a naplónál tényleg csak a tulajdonos képzelete szabja meg a határt.
Ryder Carroll egyszerű, de hatékony rendszere nem csupán egy szervezési módszer, egyfajta kreatív kibontakozást is lehetővé tesz, s a népszerűsége nagy részét is ennek köszönheti. A Bullet Journal az egyéni szervezési tevékenység mellett hamar egy egész közösségé nőtte ki magát. Az internet különböző kép és videómegosztó oldalain rengeteg inspiráció és tapasztalatmegosztás található a BuJo szerelmesei közt, akik ötletekkel és kreatív megoldásokkal segítik egymást a rendszer hatékonyabb használatában.
Mindenkinek, aki szeretné fokozni a szervezettségét, nyitott naplójának az egyedi személyre szabásra, és élvezné a kreatív jegyzetelési folyamatot, bátran ajánlom a Bullet Journal rendszerét.
Szücs Réka
Olvass tovább!
