Blog

Az úszó- és dobó váll – avagy az impingement szindróma

0
Impingement Szindróma 1

Számtalan alkalommal emlegetik akár a köznyelv berkeiben, akár a szakmában az úszó- vagy dobó váll fogalmát. Más néven így nevezzük a váll ütközési szindrómáját. Az úszásban és a dobó sportokban a váll jelentős igénybevételéért sokszor komoly árat kell megfizetniük a sportolóknak.

A szindróma mechanizmusa

            A rotátorköpeny izmok felelnek a karunk emelésének és forgó mozgásainak végrehajtásáért. Azonban, ha a köpeny „rendszer” egyik tagja sérül, abban a pillanatban láncreakció módjára változhatnak meg a körülmények. Az esetleges sérülés, túlhasználat, gyulladás következtében a rotátor köpenyt alkotó izmok inai a felettük elhelyezkedő csontos képletbe ütköznek (acromion). Ugyanis a gyulladás, avagy sérülés következtébe az inak megduzzadnak. Ilyen esetben az érintettek 70 fok körüli karemelés során számolnak be egy jelentős fájdalomról, mozgáskorlátozottságról.  Innen kezdődve a fájdalom ördögi körén át vezet az út. Az érintett a fájdalomra hivatkozva pihenteti, nem használja végtagját, a korábban megszokott mennyiségben és minőségben. Azonban a túlzott kímélés további fájdalmakat, mozgástartomány beszűkülést eredményezhet.

Kialakulásának okai:

            Fontos leszögeznünk, hogy maga az impingement szindróma, nem egy önálló elváltozás vagy betegség, csupán egy tünet, mely felhívhatja a figyelmünket egy háttérben megbújó patológiára.

            Gyakran jelenik meg a váll ütközési szindrómája, ha a vállízület felett található csontos képlet (acromion) túlságosan lefelé billen. Ennek következtében a vállízületben található rés szűkebb, így akár egy kisebb gyulladás vagy sérülés is előidézheti a fájdalmas súrlódást.

            Gyakran ad ütközési tünetet a rotátorköpeny sérülése vagy szakadása, porcszegély sérülése, az instabil váll, illetve a biceps inának gyulladása is. A sérüléseken kívül a gyulladások is nagy szerepet játszanak a vezető tünet kialakulásában, melyek az izmok inain kívül a súrlódást csökkentő tömlőkben is előfordulhatnak, melyek az ízület környékén helyezkednek el.

Problémát idézhetnek elő a műtétek után az ízületnél bennhagyott csavarok és lemezek, vagy akár a rossz helyzetben történt gyógyulás is.

Miért úszó- vagy dobóváll?

            Az előbbi bekezdésekben felsorolt problémákon kívül, jelentős szerepet játszanak a szindróma kialakulásában az ismétlődő fej feletti mozgások. Az úszók és a dobó sportágakban tevékenykedő sportolók végeznek leggyakrabban ehhez hasonló mozdulatokat edzéseik, versenyeik során. Ezek a mozgások jelentős mértékben terhelik meg a vállízületet, így melegágyat biztosíthatnak a kínzó vállfájdalmak számára.

Ennek elkerülése érdekében fordítsunk kellő figyelmet a sportolóknál az elsődleges prevencióra, hogy ezzel megelőzhetőek legyenek a további szövődmények vagy a sportág elhagyása.

Hogy is kezdődik? Miről ismerhető fel?

            A figyelemfelkeltő panaszok egymást követve, egyre súlyosabb formát öltenek. Kezdetekben egy enyhe válltáji fájdalommal kezdődik az egész, mely makacsul ragaszkodva zavarja meg nyugalmunkat, pihenésünket akár az éjszaka is. A kellemetlen felébredések és a fájdalom miatti forgolódások után, a fej feletti mozgások is nehézzé, kifejezetten kínzóvá vállnak. A polcon lévő tárgyak elérhetetlenné válnak, a kar felemelésekor jelentkező hirtelen nyilalló fájdalom miatt. A kar emelése mellett a karforgó mozgásai is fájdalmassá válnak.

Az érintettek a karemelésnél kb. 70 foknál számolnak be erőteljes nyilalló fájdalomról. A kar oldalra emelésénél a 60- 120 fok közötti intervallumban jellemző a tünet előfordulása.

A figyelemfelkeltő jelekkel való nem törődés odáig fajulhat, hogy már hétköznapjainkban jelentős korlátok szabják meg szabad mozgásunkat. Képtelenek lehetünk a melltartó bekapcsolására, tárgyakat levenni a polcról vagy akár megvakarni a hátunkat. Ráadásul a problémák a rotátorköpeny szakadásáig fajulhatnak. Így kifejezetten fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha e tünetek valamelyikét konstansan magunkon detektáljuk.

Diagnózis:

            A legkézenfekvőbb, hogy a problémát fizikális vizsgálattal, speciális klinikai tesztekkel a szakorvos megállapítja. Azonban szükség van további képalkotó eljárásokra, hogy a diagnózis bizonyosságát nyerhessen. Gyakran készítenek röntgenfelvételt, ultrahangot, MR-t, ahol átláthatóvá válhat a panaszok mögött álló valódi ok. Fájdalomcsillapító injekciót a gyors és hatékony, rövid távú megoldásként alkalmazzák általában. Ebben az esetben, egy jó helyre adott injekció viszont szintén megerősíthet minket abban, hogy impingement szindrómával állunk szemben.

Hogyan gyógyulhatok meg?

            A konzervatív terápia és a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés az alapja a kezelésnek. Fontos, hogy megfelelő gyógytorna gyakorlatok segítségével a beteg visszanyerje a teljes mozgástartományát és megfelelő izomerőre fejlődjön.

            Viszont fontos megjegyezni, hogy ameddig a kiváltó okra fény nem derül, addig a panaszok tartósan nem szűnnek meg!

Természetes módon, az orvostudománynak van egy speciális operáció lehetősége is a tarsolyában, mellyel megnövelhető a csontos képlet és a rotátorköpeny közötti távolság. Leginkább az ilyen megoldásokat súlyosabb esetekben alkalmazzák.

Konklúzió

Az úszó- vagy dobóváll, vagy impingement szindróma tulajdonképpen egy tünet, mely egyéb, a háttérben megbújó mozgásszervi panaszok jelenlétéről árulkodik. Ezek a patológiák általában a vállízület környékén fellelhető izominak sérülései vagy gyulladásai, esetlegesen a csontos képletek deformitásai lehetnek. Kellemetlen tünetek és fájdalmak közepette gátolják meg mindennapjaink gördülékenységét és vezethetnek a későbbikben súlyos szövődmények kialakulásához is. Mozgásunk szabadságának megőrzése érdekében, mielőbb kérjük egy kompetens orvos segítségét, hogy a felső polc ne válhasson tabuvá.

Plessek Marcell

Képek forrása: Pixabay

Ha szívesen olvasnál még hasonló cikkeket, ajánlom figyelmedbe az alábbit:

Talán ezek is érdekelhetnek …