A gyermekkorban elkezdett versenysport rengeteg pozitív hatást gyakorol a személyiségfejlődésre, de könnyen átfordulhat ez negatív irányba is, amennyiben nem megfelelő figyelmet kapnak a fiatalok egyéni igényei, saját adottságai. Gyermekkorban legtöbbször kedvtelésből kezdünk el egy sportot űzni, ami később már hobbiszinten túl rendszeressé válhat. A versenysportolás előnyei csupán akkor mutatkoznak, ha az edzők, szülők meg tudják tartani az egyensúlyt a gyermekek életében, és nem próbálják a képességeiken túlmutató dolgokba belehajszolni őket. Ebben a cikkben a pro és kontra hatásokat szedtük össze, amelyek segítenek jobban belelátni egy fiatal sportoló életébe, hogy mi is okozhatja az általuk mutatott egyes viselkedésformákat.
Elsősorban a személyiség meghatározásában, az egyes tevékenységek miértjének megválaszolásában van jelentősége a sportolásnak. Ebben előnyt jelent, hogy a kihívások teljesítése önbizalmat ad, megtanít a küzdésre, önfegyelemre és kitartásra. Sokkal könnyebben vehetőek az élet által elénk állított akadályok és a nehéz helyzetekben is hosszabb kitartásra nevel a sport. Továbbá, a határozottságot és koncentrációt igénylő élethelyzetek megoldása szintén könnyebben megy. Intenzív sporttevékenység során azonban negatív hatással lehet az önértékelésre az egymást követő több kudarc, azok megélése, valamint az elvárásoknak való megfelelés elmaradása.
Mi a helyzet a stresszkezeléssel? A sport segít az iskolai kihívások, konfliktusok, egyéni lelki problémák feldolgozásában, illetve véd a depresszió és a függőség ellen. Levezeti a stresszt és oldja a szorongást. Emellett az elvárások, edzések, illetve az edzői munka kedvezőtlen hatása miatt stresszt okozhat a teljesítés kényszere.
Sokat emlegetett téma manapság a testképzavar, amellyel meglepően sok élsportoló is küzd. Főként a tornászoknál jellemző, hogy az ideális testalkat elvárása étkezési zavarokat eredményez, amely hozzájárul a testkép torzulásához. Egészséges határokon belül viszont a sport közvetlenül segíti testünk elfogadását és a megfelelő testkép kialakítását.
Fiatalkorban egyik legfontosabb kötelességeink közé tartozik a tanulás, amelyet gyakran nehéz összeegyeztetni a versenysporttal. A napi több órás edzések, hétvégi versenyek, meccsek rengeteg időt vonnak meg a tanulástól és pihenéstől. Könnyen elveszik a motiváció, ám ennek megtartásában rendkívül fontos a szülői segítség. Azonban bizonyos unaloműző eszközök használatát is csökkenti a rendszeres sport, amelyek káros hatással vannak egy fejlődő szervezetre, mint például a számítógépezés, telefonhasználat és egyéb elektronikus eszközök.
Különösen a csapatsportokra igaz, hogy közösségfejlesztő hatású, jól formálja a társas kapcsolatokat és összefogásra ösztönöz. Ezek az életben is mindennap szembe jönnek velünk, a sportból merített élmények miatt pedig könnyebben tudunk alkalmazkodni. A csapatban játszó sportolók egyéniségének meghatározó elemévé válik a felelősségtudat mások iránt, az egyéni érdekekről való lemondás a közösség érdekében. Ez utóbbi szintén személyiségfejlesztő hatású. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy valaki olyan szinten a sportnak szenteli minden idejét, minden energiáját, hogy teljesen elszigetelődik a társadalomtól, és társas kapcsolatai elszegényesednek. Fiatalkorban ebben nagy szerepet játszanak azok a szülők, akik túlságosan ráerőltetik gyermekükre a kizárólag sportolásra irányuló koncentrációt.
A rendszeres sporttevékenység nagyrészt előnyös a gyermek pszichés fejlődése szempontjából, azonban nagyon fontos az is, hogy a mentális támogatására elegendő időt és energiát fordítsunk.
Dervalics Panna
Nézd meg további cikkeinket is:
