Testünkben, az izmainkon kívül, számos más összehúzódásra képes és képtelen struktúra vesz részt a mozgásaink kialakításában, mely nélkül az életünk elképzelhetetlen lenne. Így különösen erős kellemetlenség mellett, rutinunk felbomlásával járhat, ha a hely és helyzetváltoztató mozgásaink alappillérei, az ízületek betegednek meg. A Rheumatoid arthritis már elnevezésével sejteti, hogy szándékai koránt sem nevezhetők sem pozitívnak, avagy előnyösnek, sem az ízületekre, sem az egész testünk számára.
Pontosan mi is ez valójában?
A Rheumatoid arthritist legegyszerűbben egy ismeretlen okból kialakuló sokízületi gyulladásként lehet definiálni, mely kezeletlenül az ízületek súlyos degenerációjához, leépüléséhez, majd végül funkcióvesztéshez is vezethet. A betegség elfajulásával járó mozgáskorlátozottság, az ízületek lassú elhalása nagy mértékben megnehezítheti mindennapi teendőink elvégzését. A betegség, besorolását tekintve, a krónikus autoimmun megbetegedésekhez sorolandó. Legjellemzőbb esetekben a középkorú és fiatal nőket érinti, de bármely életkorban és nemben előfordulhat.
Milyen oka lehet a megjelenésének?
Az előző bekezdésben előrevetítettem, hogy a kórkép elsődleges kialakulásának okai ismeretlenek. Azonban a genetikai tényezők ez esetben is elősegíthetik a betegség kialakulását. A genetikailag hajlamos egyénekben különféle fertőzések és külső tényezők miatt az immunrendszer káros működéssel üzemelhet tovább. Ezáltal olyan ellenanyagok termelődése veszi kezdetét, melyek megtámadják az ízületeket bélelő hártya, vagyis a synovium sejtjeit, így az érintett terület begyullad. A környező csont, porc, szalag és ín tömegek károsodásával kezdődik meg a testünk ellen vívott háború.
Hajlamosító tényezőként tartják számon a családban már korábban előfordult Rheumatoid arthritist, a női nemi hormonokat, a dohányzást, az elhízást, a krónikus fogágybetegséget is. Az azbeszthatás talán az egyik legerőteljeseb környezeti tényező, mely csakugyan szerepet játszik a kór kialakulásában.
Ritkább esetben egy enyhe változata, a Felty-szindróma is megmutatkozhat, mely az ízületek gyulladása mellett reumás csomók, alsó végtagon fellelhető fekélyek megjelenésével, máj – és lépmegnagyobbodással is járhat.
Mik az árulkodó jelek?
Ismeretlen kialakulási okának ellenére számos lappangó, alattomban fokozódó tünet bukik a felszínre a betegség előrehaladtával. Az ízületek fokozatosan, avagy azonnal gyulladásba kerülnek. Ritka esetben csak egy pár ízület szenvedésével kezdődik meg a betegséggel járó kellemetlenségek sorozata. Elsőként a kéz kisízületei, közép -, alap -, kézközéppercek körüli és közötti ízületeket keríti hatalmába a gyulladás. Természetes módon a többi ízület sem érezheti magát biztonságban, mivel ellenségük fáradhatatlan térnyelésével kiterjesztheti fennhatóságát a lábtőízületre is. Későbbiekben uralma alá hajthatja a csuklót, a bokát, könyököt, végül a térd és a váll is érintetté vállhat.
A gyulladt terület felismerése koránt sem ígérkezik lehetetlen vállalkozásnak. Az érintett terület körül kövér hullámokkal érkezik meg a vér, melyet meleg tapintat és a bőrterület kipirosodása jellemez. A roncsolódó ízületek fájdalmassá, érzékennyé és duzzadttá vállnak. A reggeli órákban egyre gyakrabban figyelhető meg az érintett ízület és ízületek merevsége, mely további akadályokat és fájdalmat állít elénk a mindennapjainkban.
A mozgás korlátozottsága az ízületekhez közeli izmok gyengülésében, az ízületek egyre súlyosabb méreteket öltő degenerációjában, kórosan berögzült végtagok csapdájában mutatkozik meg.
További általános tünetekként tartják számon a gyengeséget, a fáradékonyságot, hőemelkedést, izzadást, étvágytalanságot, fogyást, hangulatromlást és természetesen a fájdalmat is.
A különféle tünetek előfordulása lehet egy adott helyre lokalizált, vagy akár szisztémás is. A szemre kiterjedő betegség legárulkodóbb jele a kipirosodás, azonban a szív- és tüdőérintettség esetén mellkasi fájdalomról és légzési nehézségről számolnak be az érintettek.
Alattomos betegség mivolta lefolyásában is megmutatkozik. Hullámzó, spontán exacerbatiokkal (fellángolásokkal) robbant bombát a szervezetben, amikor is a tünetek fokozódása lesz megfigyelhető. A fellángolásokat bizonytalan ideig fennálló nyugalmi időszakok követik, azonban ebben a szakaszban is fontos figyelembe vennünk azt, hogy a betegség sosem pihen. Fellángolás nélkül is folytatja gyilkos hadjáratát a kiszemelt ízületek ellen, majd végül már az egész test ellen is.
Különféle esetekben előfordulhat, hogy a betegség más betegségekkel együtt bukik a felszínre. A Sjögren szindrómával igen kellemetlen együttest létrehozva a szem és a száj erős szárazságát okozzák.
Mi történik, ha kezeletlenül marad?
A kezeletlen Rheumatoid arthritis szövődmények armadáját képes felsorakoztatni, melyek továbbra is a funkcióvesztés és a fájdalom oldalán veszik fel a kesztyűt a megtámadott szervezettel szemben. Súlyos esetben a válságos körülményeknek kitett ízületnél az ízületi porc és csont akár teljes mértékben elpusztulhat. A kórkép súlyosbodása a szalagokat és inakat sem kíméli meg, ezzel igen komoly deformitásokat létrehozva. Önmagában elmondható, hogy az előrehaladott betegség a test bármely részén okozhat további kellemetlen komplikációkat és betegségeket.
Számtalan következménye közül jellemző és kiemelendő szövődmény a térd esetében a Baker–cysta, melynek megrepedése mélyvénás trombózisos tüneteket idézhet elő. Gyakori elváltozásként tartják számon a lábon lévő bütyköt, a kalapácsujj deformitást is. A krónikusan fennálló gyulladás a szív- és érrendszert sem kíméli, továbbá a stroke és a kiserek szisztémás gyulladásának kialakulási esélyeit is növeli. Súlyos esetben a gyógyíthatatlan tüdőfibrózis is megjelenhet, illetve a gyulladás kiterjedhet a mellhártya territóriumára is.
Csukló-érintettség esetén a korábbiakban feldolgozott carpális alagút szindróma alakulhat ki, de gyakran számolnak be végtagi érintettség esetén zokni szerű zsibbadásról és fájdalomról a lábakon és a kezeken. A betegség a szív és a tüdő mellett a vesére is komoly hatást gyakorolhat, mely könnyen vezethet vesefunkciós zavarok kialakulásához, veseelégtelenséghez.
A már említett csont-érintettség kapcsán a csontritkulás folyamatát felgyorsíthatja, mely láncreakcióban jelentős mértékben hozzájárul a mozgáskorlátozott életmód miatt kialakuló depresszió növekedéséhez.
Konklúzió:
A Rheumatoid arthritis egy komoly következményekkel járó, ízületek gyulladását okozó kórkép, mely az ízületek pusztulásán kívül a szervezet egészére is komoly nyomást gyakorol. Elsődleges kialakulásának oka ismeretlen, azonban számtalan külső és belső tényező elősegítheti, hogy settenkedve hajtsa uralma alá a választott gazdatestet. Gyógyítása legjellemzőbben a fizioterápiás, rehabilitációs és gyógyszeres kezelések révén valósul meg, melynek kiemelkedően fontos szereplője a megfelelő, szakmai, betegre adaptált gyógytorna. A kellemetlenségek elkerülése érdekében ne habozzunk segítséget kérni, hogy minél előbb megkezdhessék az ellátásunkat, hogy ne váljunk végül az ízületeinket felemésztő lángok martalékává.
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szívesen olvasnál még hasonlót, akkor lesd meg ezt is:
