A legtöbb ember talán már megtapasztalta egy-egy stresszhelyzet vagy egy ebéd utáni túlmozgás miatt a nyelőcsőbe áramló gyomorsav fájó- égető érzését. Ha ez a gyomorsav többször halad a rossz irányba, akkor már savas reflux betegségről beszélhetünk.
Ahhoz, hogy jobban megismerjük a betegséget, fontos megérteni a gyomor anatómiáját.
A nyelőcső és a gyomor találkozásánál egy izomgyűrű, úgynevezett spinchter található. Normál esetben ez az izom záródik miután a táplálék áthaladt rajta, ezzel elkerülve annak visszaáramlását. Reflux során ez az izomgyűrű nem záródik rendesen, így az a sav, amit a gyomor belső hártyája tolerálni tud, visszafolyik az érzékeny nyelőcsőbe. Ez olyan tünetekhez vezethet, mint a mellkasi fájdalom, gyomorégés és felböfögés, kellemetlen lehelettel. Előrehaladottabb fázisaiban megjelenik a véres hányás, véres vagy fekete széklet, puffadás és a fogak is károsodnak. A reflux a nyelőcső gyulladását eredményezheti, ami a nyelőcsőrák kialakulásához is vezethet.
Az étrend és az életmód jelentős szerepet játszik a reflux kialakulásában. Ilyen lesz az ülő életmód, a rendszertelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkohol- és kávéfogysztás, valamint bizonyos gyógyszerek (pl. nyugtatók, altatók) szedése. Talán ezek után annyira nem is meglepő, hogy a reflux az egyik legelterjedtebb betegség a mai társadalomban.
Természetesen vannak különböző savtermelést csökkentő és gyomornedv visszatartását segítő gyógyszerek és antacid tartalmú készítmények a tünetek enyhítésére, de talán érdemes visszanyúlni a betegség gyökereihez. Érdemes kerülni a túlzottan fűszeres, zsíros és savas ételeket, valamint az alkoholt és a dohányzást is. Ezen kívül a rendszeres testmozgás és egy jól összeállított étrend is csökkentheti a tüneteket.
Ha az ember észleli a fentebb említett tüneteket, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Vizsgálatok alkalmával fény derülhet a reflux betegségre. Általában a gyakori savas felböfögés és a gyomorégés alapján könnyen meghatározható, hogy reflux betegségről van szó, de súlyosabb esetekben nyelőcsőtükrözést (endoszkópia) is végeznek. Alkalmaznak egy úgynevezett protonpumpa gátló terápiás tesztet is, amikor a beteg gyomorsav termelődést gátló szert kap. Abban az esetben, ha a tünetek enyhülnek, szinte biztos, hogy refluxról van szó.
A gyomorsav visszaáramlása hosszú távon súlyos problémákat is okozhat, mint például a Barett-nyelőcsövet. Ez a szövődmény akkor fordul elő, amikor a nyelőcsőben szabályos esetben megtalálható, el nem szarusodó laphámsejtekből álló nyálkahártyaréteget speciális hengerhámsejt réteg váltja fel. A megváltozott sejtek ellenállóbak a gyomorsavval szemben, viszont megnövelik a daganat kialakulásának kockázatát. A Barett-nyelőcső sok évig tartó reflux betegség során alakulhat ki. Általában tünetmentes, ezért csak speciális vizsgálatok során derül rá fény.
Sajnos a mai világ felgyorsulásával és az állandó rohangálás és stressz miatt, az emberek többségének felborul a bioritmusa, a táplálkozása, és nem marad idő a test karbantartására sem. Az egészségtelen életmód egyik visszhangja a reflux, amit nem szabad félvállról venni, hiszen elsúlyosbodhat. Minél előbb fel kell keresni egy orvost, kezeltetni és enyhíteni kell a tüneteket.
Kaitz Réka
Olvasd el ezt is!
