A vesekő senki számára sem idegen kifejezés, hiszen a magyar népesség 3%-át érinti, minden tizedik ember életében legalább egyszer előfordul. Egy meglehetősen gyakori egészségügyi problémáról beszélünk, ami legtöbb esetben gyorsan diagnosztizálható és kezelhető. Azonban vannak esetek, amikor a betegnek nincs ekkora szerencséje, éppen ezért nem szabad alábecsülni ezt a népbetegséget.
Mit jelent pontosan, ha valaki vesekövességben szenved? A vesekő egy szilárd, kristályos megkeményedés, ami a vesében alakul ki. A vizeletből kicsapódó ásványi anyagok okozzák, leggyakoribb fajtája a kalcium-oxalát. A “kő” részét szó szerint lehet érteni, hiszen a sokszor jelentős fájdalmat okozó képződmények kinézetben hasonlítanak rá. Méretük lehet egészen apró, homokszemnyi, ezek általában nem okoznak heves tüneteket. Minél nagyobb kőről van szó, annál fájdalmasabb a távozása, azonban az is megesik, hogy már akkora a kő mérete (akár tyúktojásnyi), ami mozdulatlanul megmarad a vesében, így tüneteket sem okoz.
Sok esetben több faktor is közrejátszik a vesekő képződésében. Nagy befolyásoló tényező a genetika. Aki hajlamosabb rá, illetve ahol gyakran előfordul a családban, ott érdemes nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre. A 20-40 év közötti férfiak esetében kétszer annyira gyakori, mint a nőknél. Ha valaki huzamosabb ideig nem visz be elég folyadékot, szintén növeli a vesekő kialakulásának esélyét. Emiatt sűrűbb lesz a vizelet, növekszik a koncentrációja. Ezt még veszélyesebbé teszi, amikor valaki egy adott ásványi anyagból többet visz be a kelleténél (legyen szó étrendkiegészítőről, vagy nagyon magas étrendi bevitelről). Egyes krónikus betegségek, anyagcsere-zavarok, vizelet pangással járó folyamatok is vesekő-képződéshez vezethetnek. Sajnos, amikor a szervezet egyensúlya megdől, akkor előfordul, hogy a vese is érintetté válik. A gyógyszer-mellékhatás sajnos ugyanúgy okozhatja.
A vesekő gyanúja viszonylag gyorsan fel szokott merülni az orvosokban, hiszen a vele járó tünetegyüttes gyakran előfordul, és könnyen elkülöníthető más betegségektől. Mik a vesekő tünetei? A kövek mozgását egy nagy erejű, meglehetősen erős görcs jelzi, ami az alsó háti szakaszból indul, vesetájékról, általában az egyik oldalon intenzívebb. Ez a görcs, illetve fájdalom megjelenhet az alhasi területeken, az ágyéki szakasznál, de akár a combtői részen is. A görcsöt előfordul, hogy véres vizelet kíséri, amikor a kövek felsértik a húgyhólyag vagy húgycső falát. A vizeletben sokszor genny is megtalálható, a vizelés pedig égő érzést okozhat a kövek távozása miatt. Egyéb tünet lehet például a hányinger, hányás, székrekedés, étvágytalanság, gyengeség, láz, hidegrázás, rossz közérzet, verejtékezés. Sokan a sürgősségit is felkeresik a fájdalom intenzitása miatt.
Ha a tünetek felvetik a vesekő gyanúját, akkor további tesztek szükségesek a diagnózis felállításához. A vizelet tesztelése fontos, hiszen sokszor nem látszik az árnyalatán a vér és genny megjelenése. Ultrahanggal láthatóak a nagyobb méretű kövek, azonban a vesehomokot nem minden alkalommal lehet észrevenni. Ha az ultrahangvizsgálat nem volt sikeres, akkor röntgen és CT vizsgálattal is lehet próbálkozni.
A képalkotó eljárások nagyban segítenek a kezelés meghatározásában. A kisméretű kövek esetében elegendő szokott lenni a konzervatív megközelítés. Itt gyógyszerrel enyhítik a görcsöt, illetve a vesekő távozására is rásegítenek. Minden esetben szerves része a kezelésnek a bő folyadékbevitel. A nagyobb méretű köveknél, amik nem mozdulnak vagy elakadnak valahol, szükséges lehet a műtéti beavatkozás.
Mikor válik veszélyessé a vesekő? Szerencsés esetekben a kő magától távozik, gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal megszabadulhat tőle az ember. Vannak alkalmak, amikor nem ilyen zökkenőmentes az, amikor a vesekő útnak indul. Ha egy beragadt kő pangást okoz, ami vesegörcshöz vezet, akkor növekszik a fertőzés veszélye. Amikor sokáig kezeletlen marad a vesekövesség, akkor a húgyvezeték nyálkahártyája a sok felsértés után hegesedik. A hegesedés szűkülethez vezet, ami csak növeli a vizeletpangás veszélyét. Ez hosszú távon rontja a vesefunkcióját. Egyes esetekben akut veseelégtelenség is bekövetkezhet.
Korábban említettem, hogy a kőképződés megakadályozása a bőséges folyadékbevitelen alapszik. A legjobb, ha ennek a nagy részét víz teszi ki. Fontos megemlíteni, hogy ez a bevitel legyen eloszlatva egyenletesen a nap során, ne egyszerre történjen. Egy kiegyensúlyozott, egészséges diéta is hozzájárul a megelőzéshez, a sóbevitel korlátozása kiemelkedően fontos. Alábecsült védekezési mód a rendszeres testmozgás, hiszen mozgásban tartja a folyadékot a testünkben és a szomjúság is növekszik a hatására, ami miatt több vizet fogunk inni. Összefoglalva, az egészséges életmód segít a vesekő kialakulásának megelőzésében.
Pápai Liza
Ha tetszett a cikkem, olvasd el ezt is:
