Röntgen, CT, MR, ultrahang, izotóp vizsgálatok. A radiológia egy igazán összetett részt képez az orvostudományban, kritikus szerepet betöltve a diagnosztikában. Az első dolog, ami eszünkbe jut, az egy törött kar vagy akár egy karambol, ami után az alábbi képalkotó eljárásokkal mérik fel az orvosok a helyzet súlyosságát. A radiológia nemzetközi napja felfedi előttünk, hogy a tudományág nem csak a balesetek kezelésében fontos, hanem széleskörűen alkalmazzák az orvoslás minden területén.
Nem véletlenül esett november nyolcadikára a világnap. Wilhelm Conrad Röntgen ezen a napon fedezte fel a röntgensugárzást, 1895-ben. Csupán egy évvel előtte kezdett el foglalkozni a katódsugárzás kutatásával, az egyébként gépészmérnök végzettséggel rendelkező Röntgen. Az első röntgenfelvétel a felesége kezéről készült, ahol tisztán lehetett látni a kéz csontjait. A felfedezés hatalmas előrelépést jelentett az orvostudomány számára, ezért 1901-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat érte.
Bármilyen betegségről legyen szó, a diagnózis felállítása az első lépés. Egyes egészségi problémáknál elég lehet egy vérvétel a megfelelő paraméterekkel, valahol csak a tünetek alapján diagnosztizálnak. Azonban néhány helyzetben szinte elengedhetetlen, hogy betekintést nyerjünk az emberi szervezet belsejébe, hogy pontosan fel tudjuk mérni a szituációt. Ilyenkor hívják segítségül a radiológia műszereit az orvosok. Például az ultrahang nagy szerepet játszik a várandósság időszakában, a magzat monitorozásával, illetve a szív betegségeinél sem nélkülözhető a szívultrahang. A radiológiai eljárások nagyrészt a diagnosztikát segítik elő, azonban olykor a kezelés részét is képezik, illetve ritkán a szűrővizsgálatok során használják ezeket.
A képalkotó technikák kezelésének elsajátítása nem egyszerű munka. A radiológus nem csak a gépek működéséhez ért, az orvosi egyetem kijárása is szükséges ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát végezhesse. Egyes kórképek és betegségek mély ismerete nélkülözhetetlen a diagnózis felállításához. Emellett a tudásuk a sugárvédelmet is magába foglalja – fontos tudni, hogy a sugárzás milyen hatással van az emberi szervezetre, és hogyan végezhetőek biztonságosan a képalkotó eljárások.
Egy jó radiológus egyben kiváló csapatjátékos is. A kezelőorvos rendeli el a radiológiai vizsgálatot, a páciens tünetei vagy betegsége alapján. A megfelelő technika kiválasztása után még nem ér véget a munka. Sokszor egy egész csapat dolgozik az adott radiológiai egységben. Ápolók, képalkotó asszisztensek, az adott szakorvosok, informatikusok és adminisztrátorok. Mindenki munkája és szakértelme szükséges a sikeres vizsgálatok véghezviteléhez. A radiológus konzultál a szakorvossal a beteg leleteiről, összehasonlítja azokat, és szükség esetén újabb vizsgálatokat rendel el. Ez a hosszúnak tűnő folyamat sokszor pár óra leforgása alatt végbemegy, ezért is fontos a megfelelő kommunikáció a csapatban.
A radiológiai vizsgálatok során sok betegben felmerül, hogy vajon mennyire károsak ezek az ellátások? Fontos tudni, hogy alapvetően ér minket egy bizonyos mennyiségű háttérsugárzás a környezetünkből. Valóban, ha nagy mértékben ér minket a röntgensugár, az nem egészséges a szervezet számára, viszont nem érdemes aggódni. A lehető legalacsonyabb sugárdózist használják, ahol a felvétel információ-tartalma nem csökken. A sugárzás csak nagyon rövid ideig éri a szervezetet, és általában csak azt a testrészt, ami vizsgálatra szorul. A műszerek szigorú ellenőrzés alatt állnak. Nem mindegyik radiológiai eszköz működik sugárzással, például az MR és az ultrahang a kivételek közé tartoznak.
A radiológia világnapja nem csak Röntgen felfedezésére emlékeztet minket, hanem a többi feltaláló áldozatos munkájára is. Ezek a találmányok több millió ember életét mentették meg az elmúlt évszázadokban, a technika fejlődése pedig lehetővé tette, hogy a legrémisztőbb betegségeket is időben felismerjük és kezeljük.
Pápai Liza
Ha tetszett a cikkem, nézd meg ezt is:
