Mi sem jobb, mint egy reggel frissen lefőzött kávéval üldögélni, a kesernyés ízét és a lakást kitöltő jellegzetes illatát élvezni. Kortyolgatás közben talán eszedbe juthatott, hogy vajon ez az élvezetes ital mégis honnan származik? Ha ilyen elterjedt a világon, akkor vajon erre is van egy ünnepnap? A válasz igen, ugyanis Európában 2009 óta minden évben szeptember 29-én ünnepeljük a kávé világnapját.
Az első kávé
Az első kávé elkészítésével kapcsolatban több történet létezik. A legelterjedtebb monda szerint, a 14. században egy etióp kecskepásztor észrevette, hogy amikor a kecskék egy bizonyos piros bogyót megesznek, utána felélénkülnek. Kíváncsiságból összegyűjtött ezekből a termésekből, és elvitte a közelben található kolostorba. Az ott élő szerzetesek főzetet készítettek a bogyókból, és ezzel elkészült az első kávé. Az ital elfogyasztása után bizonyossá vált, hogy a kávé élénkítő hatású, ezért rendszeresen fogyasztották éjszakai szertartások előtt.
Ültetéstől a csészéig
A kávé magokat általában árnyékolt melegágyakban ültetik el. A kibújó palántákat gyakran locsolják és védik a napsugárzástól, mindaddig, amíg elég erősek nem lesznek. Ekkor egy esősebb évszakban kiültetik őket. Általában 3-4 év telik el, míg az újonnan ültetett cserjék termést hoznak. Az érett gyümölcsök élénkpiros színűek, ezért is nevezik kávécseresznyének. A szüret után a feldolgozást hamar megkezdik, ezzel megakadályozva a gyümölcs romlását. Két módszer létezik, a hagyományos száraz módszer és a nedves módszer. Az elsőként említett feldolgozást olyan helyeken szokták alkalmazni, ahol a vízkészlet limitált mennyiségű. Ilyenkor a kávécseresznyéket addig szárítják és forgatják, amíg nedvességtartalmuk 11% alá csökken. A folyamat rendkívül időigényes, hetekig is eltarthat. A nedves módszer során eltávolítják a termés húsát és csak a kávébabbal dolgoznak. Víz segítségével szétválogatják a babokat: az érett nehezebb bab lesüllyed, a könnyebb éretlen bab a vízen fog lebegni. Ezek után a kiválogatott babokat 12-48 órán keresztül áztatják és mossák, majd kiszárítják őket. Exportálás előtt lehéjazzák teljesen a magokat, majd ismét átválogatják őket és eltávolítják a sérülteket. A pörköletlen, zöld kávébabokat ezek után hajókkal elszállítják. Kiszállítás után szakemberek többször tesztelik ízüket és minőségüket, és meghatározzák a megfelelő pörkölés mértékét. A babok magas hő hatására válnak barnává. A pörkölés mértéke határozza meg a kávé ízét és aromáját. Ezek után a babokat azonnal levegővel vagy vízzel hűtik. A pörkölés az importáló országban szokott általában megtörténni, hiszen a cél, hogy a fogyasztóhoz minél hamarabb elérjen a friss termék. Többféle pörkölési módszer létezik, mégpedig a világos, a közepes és a sötét. A világos estében érezhetjük ki leginkább a kávé jellegzetes ízét. Savassága magas és íze nem testes. Közepes pörkölésű kávé esetében megfelelően testes, kellemesen pörkölt ízű kávéra számíthatunk. A sötét pörkölésű kávébabnak nagyon alacsony a savassága és testes pörkölt íz jellemi. Az őrlés folyamata során is, a legízletesebb kávéra törekszenek. Ezen kívül az őrlés mértéke meghatározza a kávé elkészülésének idejét. Minél finomabb az őrlemény, annál gyorsabban elkészül a kávé. A kávé megfőzése után már csak egy lépés van hátra, mégpedig az elfogyasztása.
Kávé Magyarországn,
Magyarországon az írásos bizonyítékok alapján, a 150 éves török uralom alatt terjedt el a kávé. Az első hivatalos feljegyzés a Zrínyi Miklóstól származik, amiben ezt írta: „Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…” Ebben az időben a kávé még úri mulatságnak számított Buda visszafoglalásáig, ami után a közemberek számára is elérhetővé vált. Az első magyar kávézó 1714-ben nyílt meg, majd a sikernek köszönhetően rohamosan növekedett a számuk. A felépült kávéházak olyan hírnévnek örvendtek, hogy kávéfogyasztó helyen kívül a szellemi és művészeti élet központjai is voltak. A kommunizmus korában sok helyet bezártak, viszont a rendszerváltás után újra virágozni kezdett a kávékultúra hazánkban.
Bár úgy érzékéljük, hogy körülöttünk nagyon sokan fogyasztanak rendszeresen kávét, Magyarország nem tartozik az európai országok között a komoly kávékedvelő országok közé. Felmérések szerint egy magyar ember évente átlagosan 2-2,5 kg kávét fogyaszt el. Ehhez képest Finnországban évente körülbelül 12 kg-ot fogyaszt átlagosan egy fő, ami napi 5 csésze kávét jelent. A hírhedtebb kávézó nemzetek közé tartoznak az olaszok és a spanyolok is. Ők kétszer-háromszor annyi kávét isznak, mint a magyarok, ami 5-6 kg-t jelent személyenként egy évben.
A nagy kávéfogyasztásnak köszönhetően, világszerte több hatalmas kávéültetvény létezik, például Brazíliában, Vietnámban és Kolumbiában. A különböző elkészítési módszernek köszönhetően nagyon sok formájában fogyaszthatjuk és élvezhetjük a kávé karakteres ízét és pozitív hatásait is. Fontos odafigyelni, mert könnyen túlzásba is lehet menni a fogyasztásával, ami álmatlanságot és szorongást okozhat. Ha kávé őrült vagy, mindenképp próbálj ki minél több fajta kávét, akár több nemzet által kifejlesztett elkészítési módszerrel.
Kaitz Réka
Amennyiben érdekesnek találtad a cikkem, ajánlom a figyelmedbe ezt is:
