A WHF (World Heart Federation), azaz a Szív Világszövetsége kezdeményezéséből 2000 óta minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén szívünk egészségéé a főszerep. A Magyar Kardiológusok Társaságának egyik legfontosabb küldetése a szív –és érrendszeri betegségek elleni küzdelem, így természetesen hazánk már az első évtől kezdve aktív résztvevője az eseménynek.
A társaság szívalapítványa támogatja a magyarországi szívbetegeket érintő megelőző, gyógyító és rehabilitációs tevékenységeket. Szívünk napján világszerte rendeznek lakossági egészségmegőrző családi rendezvényeket, ahol megtekinthetők kardiológiához kapcsolódó kiállítások, szakmai előadások és kerekasztalbeszélgetések, valamint az érdeklődők részt vehetnek ingyenes kardiovaszkuláris szűrővizsgálatokon és vért is adhatnak. Nem győzik elégszer kihangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hogy a baj elkerülhető aktív, mozgásban gazdag életmóddal, egészséges táplálkozással, a dohányzás elhagyásával és rendszeres szűrővizsgálatokkal.
2019-es adatok szerint Magyarországon a halálozások 49%-át valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. A magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyvérzés sajnos szinte már népbetegségnek számítanak. A rizikófaktorok sorában az elsők között szerepel: a stressz, mozgásszegény életmód, elhízás, genetikai hajlam, dohányzás és a cukorbetegség. Kimutatható, hogy 1990 óta fokozatosan csökken itthon a szív- és érrendszeri halálozások száma, ami nagyban köszönhető a koszorúér betegek világszínvonalú katéteres ellátásának, azonban a számok még ennek ellenére is kétszeresei az európai átlagnak. Ezt az elkeserítően magas előfordulást részben a rizikófaktorok magas aránya okozza, részben pedig, hogy miután az első infarktus bekövetkezik, a páciensek többsége a néhány hetes rehabilitációt követően teljes mértékben visszatér ahhoz a káros életvitelhez, ami az infarktus kialakulásához vezetett. Remélem ezek után nem szorul külön magyarázatra, hogy mekkora szerepe van az edukációnak, mennyire fontos a társadalom szintű oktatás és közérthető információ szolgáltatás a témában.
A szívinfarktus alatt a szívizom elhalását értjük, ami súlyos vérellátási elégtelenség következtében alakul ki. Szívünk kamráiból folyamatosan vért pumpál ki a nagyerekbe, hogy egész szervezetünk vérellátása biztosított legyen, ami egy nagyon energiaigényes folyamat.
Ha a koszorúerek valamilyen okból szűkülnek, a szűkület mögötti érszakasz által ellátott terület vérellátása nem tud megfelelően működni, a szívizomsejtek számára kellő oxigénmennyiség nem áll rendelkezésre. Tartós oxigénhiány esetén a szívizomsejtek károsodnak vagy teljesen elpusztulnak. A vérellátási zavar következtében létrejött oxigénhiányos állapotot ischémiának nevezzük. A szív izomzata érzékeli a lecsökkent oxigén mennyiséget és igyekszik minél inkább alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az eddig oxigénigényes, de gazdaságos zsírlebontás helyett, glükózlebontást kezd végrehajtani, ami kevésbé gazdaságos, de oxigén nélkül is kivitelezhető. Ebben a megváltozott anyagcserefolyamatban hosszútávon káros anyagcseretermékek halmozódnak fel, amiből következik a szívizomsejt ph- jának és a szívizom elektromos állapotának megváltozása is. Végül kóros ingerületek jönnek létre, amik szívritmus zavarokat okoznak.
Ha nincs elegendő tápanyag és oxigén, akkor az adott területen a szívizomsejtek megszűntetik az összehúzódást. A felszaporodott káros anyagcsere termékek fájdalomérző receptorokat ingerelnek, a legtöbbet emlegetett tünetek a jellegzetes mellkasi fájdalom, ami halálfélelemmel társul. Szívinfarktusról akkor beszélünk, ha a szívizom teljes vérellátása megszűnik és ez perceken belül nem áll helyre magától. Minél tovább tart a vérellátási zavar, annál nagyobb mértékű lesz a szívizom károsodás. Az ér által ellátott szívizomterület teljes pusztulása 6 óra alatt következik be, tehát kulcsfontosságú, hogy az érintett személy minél gyorsabban szakszerű ellátásban részesüljön. Még egy nyomós indok, amellett, hogy miért is van létjogosultsága társadalmi szinten a szívünknek szentelni ezt a napot.
A legfontosabb tüneteket nem árt jól az eszünkbe vésni, amik pedig a következők: szorító mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés a mellkas közepén, mellkasból kisugárzó fájdalom a vállba, karba vagy akár az állkapocs és fogak irányába is, légszomj, izzadás, hányinger, halálfélelem vagy megsemmisülés érzés. Gyakran nem jár drámai tünetekkel, megjelenése egyénenként más és más lehet. Nehezíti még a dolgunkat, hogy bármikor kialakulhat, hirtelen is jelentkezhet, de sokaknál már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban vannak apró figyelmeztető jelek. A legelső jel, ami gyanúra adhat okot szinte mindig a már emlegetett vissza- visszatérő mellkasi fájdalom, ami általában mozgásra erősödik, míg pihenésre enyhül.
Első körben lehetséges, hogy túl sok és tömény információt tartalmaztak az előző sorok, szóval a prevenció és figyelemfelhívás jegyében a végezetül itt hagynám azt a csupán hét elemből álló, ám annál lényegesebb listát, ami tartalmazza mindazt, aminek a betartására érdemes törekedni egészségünk megőrzése érdekében:
- fizikai aktivitás
- egészséges táplálkozás
- dohányzás elhagyása
- optimális testsúly elérése és szinten tartása
- vérnyomás normál tartományban tartása (maximum 140/90 Hgmm)
- koleszterinszint csökkentése (össz- koleszterinszint 5,2 mmol/l alatt normális)
- vércukorszint optimalizálása (3,1- 6,9 mmol/l)
Szabó Johanna
[1] Most pedig evezzünk könnyedebb vizekre! Szívügyeinkrők kicsit másképp itt olvashatsz:
