Világszerte ezen a napon rendezik meg a hepatitisz világnapját, amelynek keretein belül különféle kezdeményezéseket indítanak a betegség globális eltűnése érdekében. Ma 98 éve született a hepatitis B felfedezője, egyúttal a hepatitis B elleni vakcina kifejlesztője, Baruch Blumberg professzor. 1976-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a fertőző betegségek különböző úton-módon való terjedésének eredményes kutatásaiért. Előtte tisztelegve a WHO 2014-ben születésnapját választotta a hepatitis világnap dátumául. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, annak terjedési módjaira, valamint a szűrés, a megelőzés és a megfelelő kezelés fontosságára.
A betegségről tudni kell, hogy magyarul a máj akut vagy krónikus gyulladását jelenti, amelyet legtöbbször vírusfertőzés vált ki. Hatféle vírushepatitist különböztetünk meg: A, B, C, D, E és G vírust, és X-szel jelöljük az azonosíthatlanokat. Ezek közül a Hepatitis B a leggyakoribb, a jelenlegi fertőzöttek száma körülbelül 300-350 millió. Vírusfertőzésen kívül más egyéb okok is vezethetnek májgyulladáshoz: baktériumok, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás, anyagcserezavar és autoimmun betegség is kiválthatja. A vírusok közül mindegyik okozhatja a máj akut gyulladását, a B, a C és a D viszont gyakran okoz krónikus gyulladást, ami a máj visszafordíthatatlan hegesedéséhez (cirrózis), illetve daganatához vezethet. A krónikus megbetegedések a legtöbb esetben tünetmentesek, kezelés nélkül pedig lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá. A betegek többsége például nem is sejti, hogy vírushordozó.
Mik lehetnek a hepatitis tünetei? A betegség kezdetén rossz közérzet, fáradtság, ízület-és izomfájdalom, láz, émelygés, fejfájás jellemző. A jobb oldalon, a bordák alatt a gyulladás miatt megnövekedett máj is fájdalmat okozhat. A betegséget gyakran sajnos csak késői stádiumában ismerik fel, főként a májzsugorodás tünetei (fogyás, izomsorvadás, sárgaság, haskörfogat növekedése, lábszár dagadás, zavartság, vérhányás stb.) alapján. Ezért fontos tünetmentes esetben is a hepatitisvírusok szűrése.
Hogyan előzhető meg a vírusfertőzés? Először is vakcinával. A hepatitis A és a B ellen létezik védőoltás, illetve kombinált védőoltás is. Hazánkban 12-13 éves korban 1999 óta kötelező a Hepatitis B elleni védőoltás. Terhesség alatt is biztosítanak szűréseket az anyának, majd az újszülöttnek is. Mivel a B vírus többnyire vérrel, szexuális úton, valamint nem megfelelően fertőtlenített eszközökkel terjed, ezért nagyon fontos a körültekintő életmód.
Ha nem sikerült megelőzni a betegséget, kezelésénél rengeteget számít -, mint minden más kórnál is – a korai stádiumban megkezdett terápia. Ha alkohol vagy gyógyszerek okozták a májgyulladást, akkor ezek fogyasztását, használatát el kell hagyni. A ritkábban előforduló autoimmun májgyulladást az immunrendszerre ható speciális gyógyszerekkel kezelik. A gyógyulás érdekében elengedhetetlen májkímélő étrend alkalmazása és az alkoholfogyasztás kerülése. Előrehaladott májzsugorodás, májelégtelenség esetén végső megoldás az antivirális kezelés, illetve májtranszplantáció lehet. A végstádiumú májbetegségek (cirrózis, májdaganat) halálozásaiért gyakorlatilag a hepatitis tehető felelőssé.
A WHO kampányának jelenlegi célja a hepatitis betegséggel kapcsolatos egyéni és közösségi törekvések szorgalmazása, valamint a nemzetközi összefogás felerősítése annak érdekében, hogy minél magasabb legyen a sikeres kezelések rátája. Számításuk szerint így 2030-ra teljes mértékben eltűnne a betegség a világ minden pontjáról.
Dervalics Panna
Nézz körül magazinunk többi cikke között is:
