Egyre többen küzdenek egy nem gyógyítható egészségi problémával, aminek az esetek többségében nincs külső jele, szinte láthatatlan, de annál megterhelőbb és fájdalmasabb. A fekélyes vastagbélgyulladás, más néven a colitis ulcerosa a gyulladásos bélbetegségek (röviden IBD, vagyis inflammatory bowel disease) közé tartozik. A Crohn-betegség, illetve a mikroszkópos colitis is gyulladásos bélbetegség, viszont az IBS, tehát az irritábilis bél szindróma, nem ilyen jellegű kórkép.
A colitis ulcerosa egy vastagbelet érintő, autoimmun eredetű megbetegedés. Az immunrendszer megtámadja a szervezetet, ebben az esetben a beleket. Gyulladás keletkezik a bél falában, ami fekélyeket is okozhat, ha nem kezelik időben. Ez a gyulladás krónikus, a betegségből kigyógyulni nem lehet. Általában aktív és nyugalmi időszakok váltakoznak. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel, helyes életmóddal és stresszkezeléssel a colitis ulcerosa remisszióba kerülhet. Ilyenkor akár éveken keresztül is tünetmentes marad a beteg.
A betegség kialakulásának oka nem tisztázott, több tényező váltja ki együttesen a gyulladást. Közrejátszik a genetika, családi halmozódás, vírusfertőzések, életmódbeli tényezők, illetve a hosszú ideig fennálló stressz, ami a legjelentősebb tényező. Nehéz kiszámítani, hogy ki betegszik meg és ki nem, lehet, hogy valakiben megvan az a bizonyos génmutáció, mégsem jelenik meg a gyulladásos bélbetegség. Az IBD beteg szülőknek sem kell aggódni, alacsony esélye van az öröklődésnek.
Legtöbbször lassan alakul ki a gyulladás, eleinte kevesebb tünet jelenik meg. Az első figyelemfelkeltő jel a székelési szokások megváltozása. Egyszeri hasmenést sok minden kiválthat, legtöbbször romlott étel vagy akár egy nagyobb stresszhatás. Azonban mikor hetek, hónapok telnek el és indokolatlanul fennáll a probléma, akkor már valami súlyosról beszélünk. Ilyenkor természetesen nem az autoimmun betegségek jutnak eszünkbe, hanem vírusfertőzés, illetve ételintolerancia. Előfordulhat, hogy a huzamosabb ideig tartó hasmenést székrekedéses napok váltanak. A betegség korai szakaszában még jellemző tünet lehet a hasfájás, főleg székelés előtt, a gyors és drasztikus fogyás és a gyengeség. Később vér és nyák is megjelenik a székletben, sokan ilyenkor döntenek úgy, hogy felkeresnek egy orvost.
Ha valakinél felmerül a gyulladásos bélbetegség gyanúja, akkor több vizsgálatot is elvégeznek. A vérvétel nagyon fontos, ugyanis a vérveszteség vérszegénységet okozhat. Különböző tápanyaghiányok kialakulása sem kizárt a sok hasmenés végett. A gyulladás nagysága is mérhető különböző paraméterekkel. Fontos még a székletvizsgálat, hogy kizárható legyen a vírusfertőzés. Egyes betegeknél a hasi ultrahangon is láthatóak a betegség jelei. Azonban a legbiztosabb módszer a kolonoszkópia, más néven a vastagbéltükrözés. Itt hashajtás után, endoszkóppal nézik meg a beleket, és szövetmintát vesznek. A szövetmintából kimutatható, hogy valóban colitis ulcerosáról van szó, vagy valami más probléma áll fent.
A hivatalos diagnózist követően megkezdődik a gyógyszeres kezelés, amit a belek állapota alapján állít össze a kezelőorvos. Először javarészt gyulladáscsökkentőt kapnak a betegek, majd szteroidot. Ha a szteroidkezelés nem volt eredményes, akkor a következő lépés az immunszuppresszáns gyógyszerek szedése. Előfordul, hogy ez sem megfelelő a beteg számára, ilyenkor biológiai terápiát ír fel az orvos. A biológiai terápia nagyon drága, egy páciens évi gyógyszere több millió forintba kerül. Nagyobb eséllyel kap valaki biológiai terápiát, ha a súlyosabbak a tünetei, ha fennáll egy vagy több krónikus betegség az IBD mellett, illetve, ha szteroid függőség alakult ki. Egyes esetekben a páciensek műtétre szorulnak, ahol egy-egy bélszakaszt vagy akár az egész vastagbelet eltávolítják. Az IBD betegeket csak akkor műtik meg, ha nincs más lehetőség, mivel nagyobb rizikója van a műtétnek, mint egy egészséges embernél.
A kezelés szerves része az életmódváltoztatás. Legtöbbször a kezelőorvos csak iránymutatást ad étrend terén, ezért érdemes dietetikust felkeresni, ha problémába ütközik a beteg. A megfelelő diéta leginkább a tüneteken javít, főleg a hasfájáson és a hasmenésen, azonban tünetmentességet csak diétával nem lehet elérni. Elengedhetetlen a tápanyagok és vitaminok pótlása, hiszen sokszor ez okozza az erőtlenséget, gyengeséget. A helyes táplálkozás mellett fontos az elegendő folyadékbevitel és a fizikai aktivitás. Az aktív szakaszban, illetve szteroidkezelés alatt óvatosan szabad csak mozogni, mivel a szervezet alapból le van terhelve. Egy fellángolás után fokozatosan érdemes elkezdeni a sportolást, nehogy túl nagy stresszt okozzon a szervezetnek.
Mint a legtöbb autoimmun betegségnél, a fekélyes vastagbélgyulladásnál is lehetnek szövődmények. Előfordulhat szűkület, ami megnehezíti a béltartalom továbbjutását, ez pedig fájdalommal jár. Ha a gyulladás mértéke nagy és a tápcsatorna fala sérült, akkor a bél perforálhat. Ilyenkor a béltartalom kiszivárog a vastagbélből. Ez éles és igazán erős fájdalommal jár, sokszor hányinger, hányás követi és a beteg belázasodik. A szövődmények nem csak az érintett területre korlátozódnak. Sokszor ízületi fájdalmakról számolnak be a betegek. A szem és a bőr a másik két problémás szerv, ahova kiterjed a betegség. Mivel a colitis ulcerosa egy életen át tartó autoimmun betegség, ezért növeli a rizikóját más betegségeknek, mint például a vastagbélráknak. Ezért fontos pár évente megismételni a kolonoszkópiát, akkor is, ha a beteg tünetmentes.
A colitis ulcerosa egy makacs és fájdalmas betegség, de ez nem azt jelenti, hogy nincs remény. A betegeknek jó esélyük van a remisszióra, ilyenkor akár évekig tünetek nélkül élhetik az életüket.
Pápai Liza
Ha érdekesnek találtad a cikkem, lesd meg ezt is:
