Őszinte leszek, mielőtt belevágnánk az interjúba. Mindig is tiszteltem azokat az embereket, akik felvállalják a stílusukat, őszintén mernek megnyilvánulni, és nem félnek önmaguk lenni. Az emberi test szemtől-szemben való ábrázolása és bevezetése a hétköznapokban pedig maga a csodálatraméltóság. Sramkó Zitával, a Boldog Szervek megálmodójával és készítőjével beszélgettem.
Hálásan köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet! Az Instagram oldalon, és még Kecskeméten is, különböző helyeken találtam meg a matricáidat. Mesélnél kérlek a vállalkozásodról?
Sramkó Zita: Én köszönöm a meghívást! Jó hallani, hogy Kecskemétem előbb jártak a matricák, mint én!
Az ötlet váratlanul érkezett 2017 októberében. Szobrászművész barátnőm (Juli) hívott kerámiaégetésre vidékre, ezért elkezdtem ezen esemény unszolására agyagozni a képzős egyetemi műteremben, ahol annak idején találkozgattunk. Ezúton alkottam meg az első boldog szervet, mely egy máj volt. Aztán még bővítettem 4 különböző szervvel másnap a készletet (gyomor, hasnyálmirigy, tüdők és vesék), majd ezeket egy hét múlva elvittük égetni. A megszokott baráti társasággal mentünk ki, és mindenki megmosolyogta a figurákat, melyeket aztán emiatt kiposztoltam a Facebook-ra is, majd az Instagramra is, hogy lássák más ismerőseim is. Több pozitív reakciót kaptam, ezért poénból tovább bővítettem novemberben plusz szervekkel a családot. Mivel a karácsonyi időszakba csöppentek bele e figuráim, így jött pár levél ismerőseimtől az interneten, hogy szeretnének rendelni a „termékeimből”. Ez nagyon meglepett, de nagy örömmel teljesítettem megrendeléseket.
Szóval ez indította el a vállalkozást, mely előre nem volt eltervezve. Csak ültem egyedül a műteremben aznap, nem tudtam mit alkossak az égetős eseményre, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék még egy köcsögöt teremteni, van elég mindenhol. Aztán egyszer csak eszembe jutott egy kedves rajz, amit láttam korábban az interneten, ahol a szervek mind ölelik egymást mosolyogva egy bordakosár alatt, valamint még az is közre játszhatott, hogy ott a műteremben az alkoholfogyasztás nem volt nevezhető alacsony mennyiségűnek, így az első Boldog Máj az egészségük őrangyalaként lépett a helyszínre (hisz pár ismerősért már aggódtam 😊). Szóval ezek az együtthatók álltak össze egy sugárnyalábbá, és rajtam keresztül létrejöttek e figurák, de semmi komolyság nem volt emögött. Nem volt tehát szándékom ebből szervkereskedelmet indítani, de a véletlenül sikerült „jó időzítés” egy máig tartó lavinát indított el.
Egyébként, alapvetően grafikus szakmában dolgozom, így a kerámiák után hamar, 2018 tavaszától kezdve már matricákként lehetett találkozni a boldogságokkal. A vállalkozást egyedül végzem jelenleg, remélem, egyszer majd többen leszünk.
Több kisvállalkozó tevékenykedik online felületen, és a weboldalon kívül nagyon kevesen mennek ki piacra, kültérre árulni a termékeiket. Mi a helyzet a „Boldog Szervekkel”?
Sramkó Zita: Bizony jó kérdés…, igazából online felületre én még nehezen hangolódok rá (pl.: jó hirdetés), ezért a piacozás nekem kifejezetten segítséget nyújt, hogy eljussanak a Boldog Szervek új emberekhez. Nagy örömömre, most már egyre több piacra ki tudom őket vinni, de az elején ez nem ment ilyen könnyen. Korábban szerettem volna boltokba is vinni, de sajnos nem sikerült bekerülni a termékekkel. Az Etsy-vel is próbálkoztam, de ott is a marketing részét nem éreztem, hogyan kellene profin csinálni. Végül elindítottam egy (magyar) Meska oldalt, ahol a festményeim mellé becsempésztem pár boldogságot. Ott megtalálnak a vásárlók, így az a hivatalos webshop-om most. Még a Facebook-on szoktak rendelni tőlem személyes megkeresés útján, azt is mindig gondosan, precízen intézem.
Visszatérve a piacozásra. Az első piaci megjelenésem a Dzzs bárban volt 2018-ban, amely sikeresen végződött. Aztán ami említésre méltó még a korai időkből, az a Manyi karácsonyi vására volt 2020-ban. A vásárokon beszélgettem más árusokkal, akik javasoltak nekem egyéb jelentkezési lehetőségeket más vásárokra, és ez odáig jutott, hogy már a szeptemberi hónapban 5 db vásáron veszek részt. Szóval piacra azért is érdemes kimenni, mert új ismerősöket, ötleteket, inspirációkat lehet szerezni. Mondjuk megértem, ha sokan nem mennek ki, mert azzal elkerülnek olyan kényelmetlenségeket, mint például cipekedés, pakolás, asztalpénz. További nehézség, hogy jó-e az idő a helységen stb. Nekem ezek ellenére megéri kimenni, mert örülök, hogy találkozom mindig régi-új ismerősökkel, olyan termékeim is gazdára tudnak lelni, melyeket interneten nehezebben tudok értékesíteni (pl. egyedi darabok). Emellett jobban megismerem vásárlóközönségem, a többi eladóval meg közvetlenül meg tudjuk osztani tapasztalatainkat, így segítünk is egymásnak.
A vásárokon sok pozitív visszajelzést kapok a vevőktől, látogatóktól, és a vásárszervezők is szívesen visszavárnak újabb piacaikra, mint pl. a kőbányai DeMarkt, Manyi és Szimplakert is.
Milyen üzenetet képvisel a vállalkozás?
Sramkó Zita: A Facebook-os kommunikációm az, hogy vigyen mindenki plusz egy mosolyt a saját, illetve mások életébe ezekkel a cukiságokkal.
Emellett van, akinek az öngyógyítást egészíti ki egyfajta talizmánként, míg másnak az ad pluszt, hogy meg tudja nevettetni pl., egy Boldog Záróizommal a kollégáját. A memória játék, amit Sziri barátommal közösen hoztunk létre, ott az önismeret és edukáció is hozzátársul az alap üzenethez.
A termékeidet ismerve elég „szókimondó”, pontosabban látványos az ábrázolás. Volt esetleg negatív visszajelzésed a működésed során?
Sramkó Zita: Egy biztos: nehéz megállni mimika nélkül elmenni a Boldog Szervek mellett, és, hát, igen… ez néhány emberen fintort idéz elő, ez piaconként nagyon eltérő szokott lenni.
Amikor még csak nyitogattam a szárnyaim (2018), akkor úgy adtam el a matricáimat és kerámiáimat, hogy személyesen odamentem emberekhez megmutatni a portékámat. (Ez csak olyan bulikban és helyszíneken történt meg, ahol barátaimmal voltam, és biztatást nyerhettem tőlük.) Gondolom, el tudjátok képzelni, milyen változatos reakciókat kaptam. Csak arra koncentráltam, hogy amit aznap elköltöttem limonádéra meg belépőre, adományra, azt gyorsan visszakeressem a szervekkel, és ha ez pár negatív megjegyzésbe került, nem bántam. Most már ezt nagyon-nagyon ritkán csinálom csak.
Amúgy eszembe jutott egy példa még a korábbi időkből, amikor nagybácsikám felesége nevetve kérdezte tőlem: „Hogy lehet kereslet ilyen baromságra?” (valahogy így hangzott). Rosszul esett, de ráhagytam… Akkoriban tényleg több fura megjegyzést kaptam. Mindenesetre ő mégis 30. születésnapomra készített nekem egy Boldog Szervekből álló tortát, és elismerte, hogy nem is olyan könnyű, mint amilyennek látszott megalkotni ezeket a figurákat. Hozzáteszem, szerintem mesterien tud figurákat készíteni a tortákra! Úgyhogy vele tapasztaltam meg azt, hogy az erős kritika alatt is valójában nyitottság és érdeklődés lappanghat. Még egy dolog eszembe jutott! Főnökömmel egyszer beszélgettem telefonon a munkáról, és közben rákérdezett, hogy “- És mi újság a bizbaszokkal? Hogy mennek?” Bevallom, érzékeny típus vagyok, úgyhogy ez a kérdés is kibillentett lelki egyensúlyomból, mindenesetre ismét nem fejeztem ki a kérdezőnek az érzéseim. Ehelyett ez a megjegyzés arra sarkallt, hogy valami újat hozzak létre, méghozzá az igazi, magukat őszintén felvállaló BizBaszokat! Nagyon örülök, hogy segített a főnököm megteremteni ezeket az új, szemtelenül mosolygó, vicces tárgyakat a világba, hisz nagyon sok derűt hoznak az embereknek az összes piacon. Így utólag válaszolhatok jókedvűen a kérdésére: “- Jól mennek, köszönöm!”.
Szóval igen, a vásárokon kapok hideget, meleget a mai napig. Volt olyan vásárom, ahol sok fintort kaptam, (külföldiektől is), amit a fantáziátokra bízok, milyen érzelmi állapotok között sínylődtem aznap. Most már ezeket a helyzeteket jobban kezelem, és nagyon sok pozitív visszajelzést kapok. Amikor visszahallom egy vásárlómtól, hogy segített neki egy Boldog Szerv, vagy elmeséli milyen öröm a gyerekeknek játszani a memóriajátékkal, akkor még biztosabb vagyok benne, hogy mennyire megéri átvergődni a tüskebokrokon.
Ha újrakezdhetnéd a vállalkozásod, milyen tanácsot adnál magadnak?
Sramkó Zita: Az elején nagyon sok szervet gyártottam, igazából túl sokat, így évek óta egy kincses dobozban várják, hogy gazdára leljenek. Az lenne a legfőbb tanácsom, hogy először jóval kevesebb boldogságot gyártsak, mérjem fel, mire van leginkább igény, és csak azt bővítsem, de azt is apránként.
Valljuk be, hogy egy boldog májnak egy-egy húzós este után mindenki tud örülni. Na meg egy boldog pajzsmirigynek! Nagyon örülök, hogy Zitához hasonló emberekkel ismerkedhetek meg, hétről-hétre. Nem árt egy kis boldogság a minden napokban, és ne felejtsetek el mosolyogni!
A Moksa Factory Instagram oldaláért kattints ide!
Megtetszett valamelyik „Boldogság”? Weboldalért kattints ide!
A képek a Moksa Factory tulajdonát képezik!
Goszpodinov Emese
[i] Olvass még ehhez hasonló interjúkat itt: https://infozio.1367.hu/2022/11/04/himezd-ujra-interju-juhasz-nagy-anitaval-a-stitchme-alapitojaval/
