Hallgatói szemmel mindig érdekes hallanunk a „másik oldalt”. Takács Gyulát kértem fel, hogy válaszoljon pár kérdésemre az OMHV kérdőívvel kapcsolatban, tekintettel a kérdőívre való rálátására és kapcsolatára.
Azt hiszem, kijelenthetjük azt, hogy az egyetem hallgatói közül sokan úgy ismerik Önt, mint a programok lelkét, hiszen amikor csak alkalma van rá, népszerűsíti az egyetem által szervezett programokat, lehetőségeket. Mi miatt alakult úgy, hogy Ön ennyire része a hallgatói életnek, az ETK szívének?
Őszintén szólva ez kettő dolognak tudható be– az egyik részről, a Kar Kabinetvezetőjeként az én szervezeti egységemhez tartozik maga a Kari Sportnap, ezt biztosan hallhatták tőlem a hallgatók. Másik részről, 2012. és 2014. között a Kari Hallgatói Önkormányzat Alelnöke voltam, az akkori elnökkel, Raposa László Bencével sok gólyabált, gólyatábort, kari napot szerveztünk, ezt követően pedig 2015-2018-ig négy éven keresztül az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnöke voltam, amelynek részeként minden évben PEN, PTE Hangja, Szakkollégiumi nap, Jegesest, stb. tartozott hozzám, illetve az érdekképviselet, így tehát innen is van kapcsolódásom a hallgatói közösségi élethez, valamint innen ered a hallgatók iránt érzett elköteleződésem is.
Az OMHV kérdőív számomra szinte csodának tűnt, mikor elkezdtem az egyetemet – egészen addig nem is gondoltam, hogy bárkit érdekelhet a MI véleményünk is. Hogy jött az ötlet a kérdőív elindításához? Mióta van erre lehetősége a hallgatóknak?
Igazából, ez mindig is jelen volt, mivel jogszabály is rögzíti, hogy a hallgatók oktatói értékelését folyamatosan le kell folytatni. Ami a jövőben változtatásra szorul, az az, hogy igyekszünk nagyobb publicitást adni a kérdőívnek, illetve próbáljuk ennek egy nagyon nagy „méregfogát” kihúzni, ugyanis nagyon alacsony a hallgatói részvétel a Karunkon, valamint azt is látjuk, hogy azok közül, akik részt vesznek, sokan csak behúzogatják az 5-ös értékelést az oktatóknak, így pedig nincs valódi reflexió. Ez természetesen egyik oktatónak sem jó – hiszen az az oktató, aki nagyon jól, 5 egészes átlagot kap, és tudja, hogy ő sokkal több mindent beletesz az óráiba, innovatívabb és még emberibben, lehetőségekkel telve áll a hallgatókhoz, nem kerül ezáltal felülértékelésre azzal az oktatóval szemben, aki kevésbé hallgatóbarát és innovatív.
Ezzel ellentétben, azt nem szokták esetleg észrevenni, hogy a hallgatók direkt, személyes sérelmek miatt leértékelnének egy-egy oktatót?
Szerencsére a hallgatók objektívek. Bár biztos vagyok benne, hogy van ilyen, azért saját tapasztalatom alapján, mivel óraadóként is dolgozom az ETK-n, az ilyen hallgatók értékelései elenyésznek azokkal szemben, akik objektív módon töltik ki a kérdőívet, így szerencsére, abban az esetben, ha a hallgatók tényleg komolyan veszik ezt, reális értékelést adnak vissza az oktatóikról. Tévhit, hogy egy nehéz tárgyat, eleve felül, míg egy könnyen teljesíthető kurzust, illetve oktatóját alul értékelnek. Magas számú kitöltés során pedig egy-egy irreális alul értékelés az átlagot nem fogja érdemben befolyásolni.
Mit gondol, hogy élik meg a hallgatók, hogy kitölthetik a kérdőívet? Örülnek ennek a lehetőségnek az oktatók is? Nekik mi a véleményük?
Elsőként mondom az optimista szemléletemet: nyilván a hallgatókat ez a lehetőség felvillanyozza, az egész élmény nagyon jó nekik és tényleg úgy érzik, hogy van beleszólásuk mindenbe. Ennek ellenére sajnos azt hallom a folyosón, vagy órán, ha szóbajön, hogy túl sok a kérdés, nem mindegyik releváns, ebből adódóan teherként élik meg, és vagy elutasítják az OMHV kitöltését, vagy kizárólag emocionálisan töltik ki, tehát csak akkor, ha egy oktatót nagyon szeretnek, vagy éppen ha nagy bosszút szeretnének rajta állni – viszont ezen most tudunk változtatni. A következő félévtől, a Hallgatói Önkormányzat javaslatára, beleteszünk egy olyan jellegű kérdést a kérdőívbe az oktatók kapcsán, hogy „Nem releváns”. Ez azért szükséges, mivel majdnem minden szakra érvényes az, hogy a hallgatók mennek területi gyakorlatra, amely tantárgyként jelenik meg a Neptun rendszerben. Ezeket a tantárgyakat technikailag hozzá kell rendelnünk egy belsős oktatóhoz, mivel pl. a vezető gyógytornászok, gyakorlatvezető főnővérek stb. nem férnek hozzá a Neptunhoz. Ettől fogva megtörténhet az, hogy olyan oktató kerül a hallgatókhoz, aki nem is oktatta őket – emiatt javasolta a Hallgatói Önkormányzat a „Nem releváns” lehetőséget bevezetni.
Az oktatók kapcsán pedig dolgozunk azon, hogy az oktatói teljesítmény-értékelési rendszer részévé tegyük ezt a hallgatói véleményezést. Ezt úgy kell érteni, hogy a teljesítménybérezés a modellváltó egyetem kapcsán most kifejezetten előtérbe kerül, tehát, ha valakit jutalmazni szeretne a munkáltató, muszáj nem csak azt nézni, hogy az adott oktatónak hány szakdolgozója volt, mennyi órát tartott és milyen minőségben és mennyiségben publikált, hanem azt is, hogy az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésében milyen értékelést kapott. Ezzel érdekeltté tudjuk tenni az oktatókat abban, hogy magas értékelést szerezzenek az OMHV-n, amelyhez az oktatás minőségének javításában rejlik.
Másik részről, a különböző fokozatszerzési eljárásokhoz is régóta szükséges az értékelés. Tehát, például, ha valaki habilitálni szeretne, vagy egyetemi tanárrá-professzorrá szeretne válni, akkor az eljárásban az OMHV eredményét is be kell mutatnia.
Ön látja a kérdőív eredményét? Ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg?
Én úgy látom, hogy kezdjük elérni a célunkat. Most jutottunk el oda, hogy az oktatók megkapják ezeket az eredmények, természetesen név nélkül – még az informatikusok sem tudják, hogy melyik hallgató mit töltött ki. A kérdőív lezárása után az oktatók jó pár napig saját maguk is látják a Neptun rendszeren keresztül, hogy milyen értékeléseket kaptak, illetve a Dékán, a Hallgatói Önkormányzat vezetője és az EHÖK Elnök külön meg is fogják kapni ezeket az eredményeket, így az oktatók is tudják, hogy érdemes kiváló pontot szerezniük. Tudatosítanunk kell azt is magunkban, hogy az egyetem nem középiskola – itt az oktatók ténylegesen a hallgatókért vannak. Ha egy hallgató idejön, mindegy, hogy államilag támogatott/állami ösztöndíjas-, vagy önköltséges képzés keretein belül tanul, ő egy szolgáltatást „vásárol”, amelyért nekünk oktatóknak, oktatástsegítőknek a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást kell nyújtanunk.
Mit gondol, hogy lehetne népszerűsíteni a hallgatók között a kérdőív kitöltését?
Az Egyetemen kívül foglalkozom marketinggel is és úgy látom, hogy ide is adaptálható, hogy a hallgatókat már elérjük, tehát tudnak a kérdőív létezéséről, létjogosultságáról. Arra marketing eszközöket áldozni, hogy ismertessük a „terméket”, nem szükséges. A marketing stratégiának mostmár odáig volna szükséges eljutnia, hogy a hallgató érezze, hogy a kérdőív kitöltése számára egy jó dolog, olyan joggal ruházza fel őt, amellyel élve változtathat a szolgáltatáson, hozzájárulhat annak minőségbeli javításához. Nyilván ilyen eszköznek sorolható a közösségi média is, de sajnos egy idő után ez is ellaposodik. Természetesen az oktatóknak is el kellene mondaniuk, hogy szívesen veszik az építő jellegű kritikát, hiszen ez ajándék is tud lenni az oktatók felé, mivel így kapnak egy reflexiót arról, hogy amit és ahogy csinálnak az jó, ez pedig ösztönzi őket arra, hogy még tovább fejlődjenek, kollégáikat pedig a példa követésére sarkallják.
Innen is nagyon szépen köszönöm Takács Gyulának, hogy elfogadta a felkérésem, valamint, hogy ilyen érthetően és részletesen számolt be nekünk a kérdőív részleteiről!
Varga Roxána
