A fogyasztói társadalom világában mindennapjainknak meghatározó részét képezi a folyamatos vásárlás és pénzköltés.
A különböző használati tárgyak, elektronikai cikkek vagy háztartási gépek előállításakor már nem törekednek arra, hogy akár több évtizeden keresztül hű társként kiszolgaljának minket, sőt. Sajnos egyre inkább az a cél, hogy egyre rövidebb időközönként újabb és újabb eszközöket vásároljunk. Az előállításhoz szükséges nyersanyag és energiaigény nagy terhet jelent a Földnek. Nem is beszélve arról a mérhetetlen mennyiségű hulladékról, ami a gyártás, a forgalmazás és az elhasználás során keletkezik.
A mai nap éppen ezért nem más, mint jelképes tiltakozás a túlfogyasztás ellen.
A hagyomány kiindulópontja Észak- Amerika, ahol Hálaadás Napját követő első pénteken hivatalosan is kezdetét veszi az ünnepi készülődés, ezzel együtt pedig az óriási karácsonyi bevásárlások és költekezések időszaka. A híres „Black Friday” keretein belül kihagyhatatlan ünnepi kedvezmények tömkelege próbál minket az üzletekbe vagy az online webáruházak oldalaira csalogatni. A Ne vásárolj semmit nap célja, hogy ellen tudjunk állni a hírhedt fekete péntek általi csábításnak.
A folyamatos vásárlási kényszer azon túl, hogy egyértelműen óriási környezeti károkat okoz, pszichés problémákat is magában hordoz. A folyamatos, szükségtelen vásárlás már szenvedélybetegségnek tekinthető. Kutatások statisztikái szerint a vásárlók fele szinte soha nem készül előre bevásárlólistával és a vásárlások 40%-a impulzusvásárlás, amikor az akciók és az üzletek által alkalmazott marketing trükkök hatására olyan dolgokat veszünk, amikre valójában nincs is szükségünk. Érdekesség, hogy itthon azért is minden év novemberének utolsó péntekéhez kötődik ez a mondhatni egynapos fogyasztói böjt, mert a magyar lakosság vásárlási szokásait kielemezve megállapították, hogy mi bizony a hét napjai közül péntekenként vásárolunk a legtöbbet.
Miért tárgyakkal próbáljuk meghatározni magunkat?
Tegyük a szívünkre a kezünket és gondoljuk végig, nekünk mennyire számít, hogy milyen márkajelzéssel vannak ellátva személyes tárgyaink vagy mennyire szoktunk ez alapján megítélni esetleg más embereket. Ez sokat elárulhat az önértékelésről és az értékrendről is. Világcégek tömkelege verseng azért, hogy az általuk forgalmazott márkák minél nagyobb tömegek kedvenceié váljanak. A tárgyak, mint státuszszimbólumok nagy jelentőséggel bírnak, az autónk, a ruháink és az okoseszközeink márkája alapján már ránézésre bekategorizálhatnak minket más emberek.
Még egy veszélyes dolog a már említett függőség. Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy egy fárasztó hét vagy egy jól sikerült vizsga után úgy döntött, hogy megjutalmazza magát valami szép új szerzeménnyel. A vásárlás, ahogy már bizonyára mindenki tapasztalta a saját bőrén átmeneti pozitív érzelmekkel társul, boldogsággal tölt el minket. A hangsúly itt azonban az átmenetin van, így ahhoz, hogy újra átélhessük a vásárlás nyújtotta örömöt bizony ismét költekeznünk kell, ez pedig könnyen szokássá válhat.
Ez az egynapos vásárlási detox több pozitív dolgot hordoz magában, mint az elsőre gondolnánk. Először is, ma nem kell döntéseket hoznunk, nem kell válogatnunk, hogy mi tetszik a legjobban és számolgatnunk, hogy melyik a számunkra legkedvezőbb ajánlat. Ebből kifolyólag nem kell aggódnunk az elköltött pénz mennyiségén sem.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne vásároljunk semmit. Ugyan úgy vegyük meg magunknak a buszjegyet, nyugodtan üljünk be ebédelni, vegyük meg a szükséges élelmiszereket és esetleges háztartási kellékeket, ha úgy adódik. De ha tehetjük, kerüljük el a bevásárlóközpontokat és az internetes webáruházakat vagy applikációkat. Használjuk a felszabadult időnket valami másra! Amikor megpróbáljuk tudatosan kizárni a minden irányból minket érő, vásárlásra késztető ingereket és nem halmozunk magunk köré felesleges dolgokat lehetőségük van jobban előtérbe kerülni a valódi értéteknek. Amennyire elcsépelt, éppen annyira igaz a mondat, miszerint: A boldogságot nem a boltokban árulják. Szánjunk a mai napunkból néhány percet arra, hogy átgondoljuk milyen örömforrások vannak még a vásárláson túl a minket körülvevő világban.
Természetesen, ahogy az életben semmi, így ez sem ennyire fekete vagy fehér. Nem kell egyik pillanatról a másikra mindenről lemondani. Ez valószínűleg nem is menne. A hosszú távon járható úthoz először csak elég végiggondolni valós szükségleteinket. Innentől kezdve, ha valaminek a megvásárlásán elgondolkozunk próbáljunk feltenni magunknak néhány egyszerű kérdést: Miért szeretném megvenni? Nincs már hasonlóm? Tényleg szükségem van rá? Használni fogom? Azt hiszem, ha őszintén megválaszoljuk ezeket a kéréseket sokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy tudatos és fenntartható döntéseket tudjunk hozni a vásárlásaink tekintetében.
Szabó Johanna
[1]A következő cikk is érdekes lehet számodra:
