A kísérleti állatok világnapja talán a legmegosztóbb téma, amiről a hétköznapokban szót lehet ejteni. Rendszeresen alakul ki nézeteltérés a tudomány képviselői és az állatvédőszervezetek között az állatok jogainak védelme és a tudomány fejlődése érdekében végrehajtott kísérletek miatt. Április 24-ére tették át 1978-ban a kísérleti állatok védelmének világnapját, ami nem szerepel a hivatalos világnapok között, mert az ENSZ nem hagyta jóvá. A világnap alkalmából szeretnék ismertetni néhány fontos információt a témával kapcsolatosan.
Milyen szabályozás alatt állnak az állatkísérletek?
Magyarországon minden állatkísérletet engedélyeztetni kell, valamint csak olyan ember kaphat engedélyt, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik a kísérlet levezetéséhez. A kompetenciák és a szabályrendszer pontos megfogalmazása teszi lehetővé a megfelelő és emberséges kísérleti protokoll végrehajtását.
Mikor volt az első jelentős változás a témában?
1998-ban volt az első állatvédelmi törvény, amelynek egy fejezete foglalkozott a kísérleti állatokkal. 2010-ben az első új irányelv került bevezetésre, de a rendszert érintő legnagyobb változás 2013-ban következett be. Rögzítésre került, hogy milyen állatokon, milyen céllal lehet kísérletet végezni. Fontos, hogy a gerinctelen állatok esetén nem került szabályozás alá, mert reflexszerű idegrendszerrel rendelkeznek.
Milyen állatokat használnak leggyakrabban a kísérletekhez?
A legnagyobb mennyiségben rágcsálókat alkalmaznak, például egereket, patkányokat, tengerimalacokat és nyulakat, de kisebb mértékben madarakat is, például baromfikat. Ezen kívül alkalmazhatnak haszonállatokat, köztük tehenet, disznót, kecskét, de ami igazán jó hír, hogy a kutyák és macskák felhasználásának mértéke jelentősen csökkent. Speciális esetekben amikor a genetikai jellegű vizsgálatokat szeretnének végrehajtani akkor jellemző, hogy csimpánzokat is bevonnak.
Milyen típusú kísérletek esetén kérnek engedélyt állatkísérletekre?
- alapkutatások
- gyógyszerkutatás
- vakcináció
- hatósági vizsgálatok
A kutatásokat illetően 2009-ben kerültek kizárásra olyan területek, amelyek esetén nem lehet alkalmazni állatokat például hadászati eszközök tesztelése, élvezeti cikkek elemzése és a kozmetikai termékek tárháza, ahol csak azon cikkek képeznek kivétel, amelyek hosszútávon toxikus hatásmechanizmussal rendelkeznek.
Léteznek alternatív módszerek, amik kiválthatják az állatkísérleteket?
Léteznek alternatív módszerek, amelyekkel az egész folyamat humánusabbá tehető, de sajnos mai napig vannak olyan esetek, ahol kísérleti állatok bevonására van szükség. A mesterséges intelligencia rohamos térhódításával egyre több és több olyan információval rendelkezünk, ami előrébb viheti a kutatási folyamatokat. Gyakran használt alternatív technikák például az in vitro vizsgálatok, számítógépes modellezés a genomika tudományában és a transzgenikus technológiák.
Hétköznapi emberként, ha szívünkön viseljük az állatokat mit tehetünk?
- A cruelty-free jelzéssel ellátott kozmetikumokat vásárolunk. (Európán kívül nem tiltott kozmetikumok állatokon történő tesztelés!)
- Tudományos célokra történő test felajánlás legyen szó a házikedvencünkről vagy éppenséggel a saját testünkről. (Emberséges módon teszi lehetővé a tudomány, szövetbankok és a további alternatívák fejlesztését.)
- Tájékozódjunk hiteles forrásokból!
Összességében úgy gondolom, hogy a tudományok számára rendelkezésre álló információkat és a technikákat alkalmazva igyekeznek, minél humánusabb módszerekkel végezni a kutatásokat. Azonban a 21. században nem lehet elfordulni az ismeretanyag bővítésétől, mivel a biztonságos élethez és a megfelelő gyógyításhoz elengedhetetlen. Remélem a cikkemben megjelenő tények méltóan jelenítik meg a kísérleti állatok jelentőségét.[i]
[i] Orbán Nikolett
