Mi, emberek túlságosan alap dolognak vesszük, hogy dobog a szívünk és életben tart a mindennapokban. Habár ez a feladata, ez a csupán ökölnagyságú szerv rengeteget tesz értünk, amit mi sokszor nem hálálunk meg. Káros szokásainkkal, lusta életvitelünkkel, stresszes hétköznapjainkkal csak megnehezítjük a munkáját, ami bizony hosszútávon korántsem kifizetődő. Ugyanakkor tisztelet a kivételnek, ám nagy általánosságokban beszélve sajnos nem megfelelő odafigyeléssel vagyunk a saját egészségünkre.
Ebben a cikkben néhány érdekességet olvashattok a legbuzgóbb szervünkről, ezáltal meghozva egy kicsit a kedvét mindenkinek, hogy jobban megbecsülje annak fáradhatatlan munkáját.
Egy ember szívének a súlyát nagy mértékben meghatározza edzettségi állapota. Ettől függően 250-350 gramm lehet. Percenként általánosságban 70-80-szor húzódik össze, amit egy bonyolult rendszer összehangolt munkája tud megvalósítani és fenntartani egész életünk során. Meghatározó szerep jut a szív-és vénabillentyűknek, melyek biztosítják a vér állandó egyirányú áramlását. Lábunkból a létfontosságú szerveinkig történő visszafolyás – csaknem egy méteren keresztül – a vénák felfelé nyíló billentyűi által tud megtörténni. Mozgás következtében úgynevezett izompumpa is segíti a véráramlást az erek préselésével. Idősebb korban a visszértágulat egy-egy vénabillentyű elhalásának következtében alakul ki a nyomásfokozódás miatt.
Beszéljünk a magzati szívről is érdekességként, hiszen egészen elképesztő módon fejlődik ki a hónapok során. Kezdetben a szív csupán egy sejtcsomó, melyből nyúlványok nőnek, majd kis csövek alakulnak ki, illetve ezzel a folyamattal párhuzamosan a szívburok is megjelenik. A kis csövecskék összenövésével aztán létrejön egy nagy szívcső. Az első hónapban már egy pitvarra és egy kamrára osztható, megjelennek a szívbillentyűk és a szívsövény kezdeményei. Alapvető különbség, hogy magzati korban a két pitvar nem választható el egymástól egészen a megszületés utáni pár napig. Mivel az embrió önálló légzésre nem képes, ezért a vér nem áramlik át a tüdőn, csak a többi létfontosságú szerven a jobb kamrából kezdődően.
A legelső nyitott szívműtétet 1893-ban végezték el Chicagóban egy verekedés következtében mellkasi sérülést szenvedő fiatal férfin. A beavatkozás nagy előrelépésnek számított akkoriban, Magyarországon erre 1960-ban került sor először. Fokvárosban 7 évvel később végezték el az első szívátültetést, azonban a nem megfelelő immunkezelés miatt a beteg csak 18 napig élhetett új szervével. A problémát 1980-tól egyre jobban sikerült orvosolni, így több sikeres műtétet tudtak már végrehajtani, míg Magyarországon az első ilyen beavatkozás 1992-ben történt a SOTE ér-és szívsebészeti klinikáján, melyet évekig tartó komoly felkészülés előzött meg.
Végül egy már elcsépelt, ám annál érdekesebb téma következik, amely természetesen a dohányzással kapcsolatos. Egészségkárosító hatásával régóta tisztában vagyunk, de mi is történik szívünkkel és érrendszerünkkel a legutolsó szál cigi elszívását követően?
Szinte hihetetlen, de az első pozitív változások már 20 perccel azután jelentkezhetnek, hogy elszívtuk az utolsó szál cigarettánkat. Ekkor ugyanis a vérnyomás visszaáll a dohányzást megelőző állapotába, javul a test vérellátása és normalizálódik a testhőmérséklet is. Fél nap elteltével a vér képes tiszta oxigént szállítani. A szívinfarktus kockázatának kialakulását már egy teljes nap füstmentességgel csökkenteni tudjuk, hat hónap elteltével pedig felére apad a kialakulás veszélye. A tüdőkapacitás növekedése mellett a szaglás és ízérzékelés javulását is megtapasztalhatjuk a cigarettáról való leszokást követően.
Az egészségünk fenntartása érdekében a tudatos életvitel hatványozottan fontos, ilyen esetben tehát hasznos lehet megfogadni a tanácsot, hogy az eszedre hallgass, és azzal irányítsd szívedet!
Dervalics Panna[1]
Ha további cikkeket olvasnál a vér jelentőségével kapcsolatban, olvasd el ezt is:
[1] https://divany.hu/eletem/2018/02/14/6_erdekesseg_a_legfontosabb_szervunkrol/
