A tífusz, más néven kiütéses tífusz (typhus exanthematicus) nem más, mint egy fertőző betegség, amiért a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) baktérium felelős.
Előfordulása, terjedése
A kiütéses tífusz rendszerint az elégtelen higiéniás környezetben élő, túlzsúfolt közösségekben fellelhető népesség körében fordul elő, járványos alakban. Terjedése a ruhatetűben, speciális esetekben a fejtetűben élősködő baktérium által terjed egyik emberről a másikra csípés formájában. A tetű székletével üríti a kórokozót, ami egy másik egyénnel való vérszívás során a vakaródzás által keletkezett sebeken keresztül jut be a bőrbe. Jellemzően télen gyakrabban fordul elő a tisztálkodás mulasztása végett, ám hazánkban igen ritka fertőzés, esetenként hajléktalanoknál fellelhető. Az Egyesült Államok területén a repülőmókusban lévő bolhák, tetvek közvetíthetik a kórt, ami a keleti parton északtól Floridáig megtalálható.
Élettana
A bőrön keletkezett mikrosérüléseken áthaladó baktérium elsődleges célja az érfalat belülről borító endothel réteg sejtjeinek megtámadása, melynek következtében az erek falai körül gyulladásos elváltozások (plazmasejtek, histiocyták, lymphocyták) keletkeznek. A kialakult érgyulladás (vasculitis) okozata egyes szervek keringési zavarát eredményezheti. Ez a gyulladás legsúlyosabb esetben a bőr, központi idegrendszer, szív, a vese és a vázizomzat ereinél alakulhat ki, ritkán thrombosis-t okozhat.
Tünetek
A tünetek a megfertőződést követő 7-14. napon kezdődnek. Eleinte hirtelen kialakuló magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom, influenzaszerű tünetek formájában jelentkezhet, néhány nappal később a törzsön és a testhajlatokban, végül a végtagokon apró, jól különválasztható kiütések jelennek meg, melyek nyomás hatására elhalványulnak.
A bőrelváltozások esetenként bevérezhetnek, így purpúrák alakulhatnak ki. A betegség lefolyása alatt a magas láz állandó kórismeként szerepel. Idegrendszeri tünetek a fertőzöttek felénél mutatnak előfordulást, ilyen a fejfájás, görcs, zavartság. Gyermekkorban általában enyhébb tünetekkel zárul a betegség. A szövődmények (jellemzően idős korban) a felülírott szervek (központi idegrendszer, szív, vese ereinek) elzáródása végett alakulnak ki. Az agy és a gerincvelő ereinek gyulladása miatt átmeneti keringészavar vagy érdefektus (stroke) alakulhat ki, a koszorúerek elzáródása miatt pedig ritka esetben szívinfarktus jöhet létre, a vese ereinek érintettsége miatt pedig a veseelégtelenség esélye is fennállhat. [1]
Hegedüs Fatime Réka
[1] Ha többet szeretnél megtudni történelmünk nagy járványairól, kattint sorozatom korábbi részére: https://infozio.wordpress.com/2022/04/06/tortenelmunk-jarvanyai-iii-a-pestis/
