Blog

Ketogén-diéta: Mikor hasznos?

0
1-keto

2 évvel ezelőtt, mikor felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dietetikus képzésére, álmomban sem gondoltam volna, hogy az emberek nagy többségének első kérdése az lesz hozzám, dietetikus tanulmányaim hallatán, hogy mi a véleményem a ketogén-diétáról. Legnagyobb meglepetésemre, a fentiekben leírt szituáció már számtalanszor előfordult velem az elmúlt néhány évben.

A ketogén-diéta egy igen magas zsírtartalmú, meghatározott energiaértékkel rendelkező étrendet jelent. Követője nagyon kis mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, alacsony (ritkán normál) fehérjebevitel mellett.

„Karcsúság csupán 30 nap alatt”, „A fogyás zsírokkal nem lehetetlen” és hasonló ígéretek mögött megbújó elmélet az, hogy a testnek annyira kevés glükózzá alakuló élelmiszert adunk (szénhidrátok, fehérjék), hogy a szükséges energiát kénytelen legyen a zsírokból létrejövő ketonokból fedezni. A zsírok nagy energiatartalommal rendelkeznek, 1 g 9,3 kcal-t biztosít a szervezet számára.

A diétának 4 formáját különböztetjük meg. A klasszikus, a hosszú szénláncú (LCT) zsírsavakban gazdag ketogén-diéta. Ekkor az energia 90%-t biztosítják zsírok, méghozzá az LCT, azaz a hosszú szénláncúak, melyek például a zsírok (vaj, sertészsír, kacsazsír stb) és az olajok (olívaolaj, tökmagolaj, napraforgóolaj stb). A diéta legfontosabb szabálya a 4:1 arány megtartása, ami azt jelenti, hogy 4 g zsírral fogyasztható el 1 g fehérje + szénhidrát. A másik meghatározó eleme a diétának a kalóriamegszorítás. Az adott egyénre vonatkozó ajánlott energiabevitelnek csupán 75%-a engedélyezett. Ezen szabályok tükrében, egy 2000 kcal/nap energiabevitelt igénylő test esetében a napi kalóriabevitel 1500 kcal-ra csökken. Az eredetileg 65 g zsír 145 g-ra módosul, az ajánlott 73 g fehérje bevitele lehetetlenné válik a fennmaradó 150 kcal-ból (ilyen magas zsírbevitel mellett 0 szénhidrát fogyasztásával is csupán 37 g fehérje bevitel érhető el). Az agynak minimum szükséges 130 g szénhidrát szintén megoldhatatlan, a kiegyensúlyozott étrend alapját képező arányok szerinti 268 g-os szénhidrát szükségletről nem is beszélve. Jobban belegondolva, napi -500 kcal egy hét alatt 3500 bevitt kcal-val jelent kevesebbet, ami már magában is elegendő fogyáshoz a normál, megszokott, egészséges étkezés feje tetejére állítása nélkül is. ([i])

A fő probléma az extrémen alacsony szénhidrát bevitellel, hogy az agyunk glukózzal táplálkozik. Dr. Nagy Ádám Miklós a következő képpen fogalmaz: „Míg az agy testünk tömegének mindössze 2%-a, a teljes test oxigén felhasználásának 20%-áért, glukóz felhasználásának pedig akár 50%-áért is felelős lehet.” Ennek tükrében az előző bekezdésben olvasható példa kiegészíthető azzal, hogy egy 2000 kcal/nap energiaigényű egyénnek csak az agyantöbb, mint 130 g glukózt igényel, a klasszikus ketogén diétában pedig kevesebb mint 40 g szénhidrát és fehérje kerül be összesen a szervezetbe. ([ii])

Sokan fejest ugranak az életmód váltásba. Egyik héten még össze-vissza étkeztek, nem sportoltak, majd megszületik a gondolat, és a következő héttől 180 fokos fordulat. Heti 5 nap konditerem és jöhet a „ketózás” is, gondolván, hogy az izomépítés is hatékonyabb lesz. Pavel Kysel és társai 2020-as kutatásából épp az ellenkezője derül ki. Fiatal férfiakon hasonlították össze a ketogén és a kiegyensúlyozott vegyes étrend testtömegre, testzsírra és izomra gyakorolt hatását, megegyező edzésterhelés mellett. A férfiakat két csoportra osztották, így biztosítva az összehasonlíthatóságot. Az eredményekből az derül ki, hogy mindkét diéta mellett csökkent a testtömeg, valamint a testzsír, azonban az izomerőt mérő paraméterek alapján a kiegyensúlyozott étrendet követőknél pozitív hatást tudtak elérni, míg a ketogén-diéta követőinél nem volt mérhető változás. Az állóképességi teljesítményben sem következett be változás a ketogén étrendet követőknél, míg a kiegyensúlyozott étrend mellett a csúcsterhelés és az oxigénfelvétel is nőtt. ([iii])

A ketogén-diétát fontos tudni, hogy a gyermekkori epilepszia kezelésében alkalmazzák már több, mint 50 éve. Az epilepsziás rohamok során nagy tömegű idegsejt kisülése történik egyidejűleg. Kialakulhat a roham metabolikus zavar miatt, mint például a glukóz-transzporter-1 vagy a purivát-dehidrogenáz-komplex hiánya miatt. A görcsök hatására fokozódik a szabadgyöktermelés és a mitokondrium diszfunkciója, ezen tényezők együtt fokozzák a görcskészséget, ami újabb rohamhoz vezet. A ketogén-diéta hatására azonban javul a mitokondrium stabilitása, nő az oxigén felhasználás, illetve az ATP termelést is serkenti. Ezek következtében pedig minimalizálódik az oxidatív stressz által kiváltott epilepsziás státusz. -olvasható A Magyar Epilepszia Liga, az MDOSZ és a Nutricia Specialized Nutrition közös javaslata alapján alkotott Konszenzusban. (i)

Összegezve elmondható, hogy a ketogén-diéta hasznos és hatékony lehet, ha megfelelő időben, optimalizált feltételek mellet, szakértői nyomonkövetés mellett kerül alkalmazásra.

Szerb Katalin

Olvass a Challenge diétáról is: [1]


[1] https://infozio.wordpress.com/2022/07/18/challenge-dieta-egy-dietetikus-szemszogebol/


[i] KONSZENZUS A KETOGÉN-DIÉTA ALKALMAZÁSÁRA. (n.d.). http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2020/07/ketogen-konszenzus.pdf

[ii] Tézisek, D., Nagy, Á., Miklós, S., Egyetem, S., János, I., & Doktori Iskola. (n.d.). A központi idegrendszeri sejtek metabolikus profilja Budapest 2018. Retrieved August 3, 2022, from http://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/7121/NagyAdam.m.pdf?sequence=4

[iii] Kysel, P., Haluzíková, D., Doležalová, R. P., Laňková, I., Lacinová, Z., Kasperová, B. J., Trnovská, J., Hrádková, V., Mráz, M., Vilikus, Z., & Haluzík, M. (2020). The Influence of Cyclical Ketogenic Reduction Diet vs. Nutritionally Balanced Reduction Diet on Body Composition, Strength, and Endurance Performance in Healthy Young Males: A Randomized Controlled Trial. Nutrients, 12(9), 2832. https://doi.org/10.3390/nu12092832

Talán ezek is érdekelhetnek …