A veszély óhatatlanul az emberek körül leselkedik, melynek fenyegető jelenlétéről sokszor tudomást sem veszünk. A mindennapi mókuskerék vad hajtásában gyakran akár egy apró hiba vagy figyelmetlenség kapcsán is farkasszemet nézhetünk egy kialakult vészhelyzettel, ahol elkerülhetetlen az azonnali segítség. Ezt a fajta beutaló nélküli, akut segítségnyújtást a sürgősségi ellátó rendszer intézményeiben kaphatjuk meg. Mégis hogy működik ez az egész? Miért is kell a sok kellemetlen várakozás? Ezekre a kérdésekre keresünk választ a sürgősségi ellátásba való betekintéssel.
Mi is a feladata?
A sürgősségi betegellátás egy igen komplex, egységes szemléletű ellátási forma. Felkeresnünk akkor érdemes, hogyha hirtelen kialakuló, riasztó panaszok, fájdalmak jelentkeznek, ami jelentős mértékben korlátozhatja szabad gondolkodásunkat, mozgásunkat. Kedvezőtlen esetben, kezeletlenül akár az életünkbe is kerülhet. A sürgősségi ellátások során a beteg bízhat a személyzet megfelelő szakértelmében, szakterületi kompetenciákban való jártasságban, akik maradéktalanul elsődleges ellátásban részesítik a rászoruló embertársaikat.
Mi számít sürgősségi panasznak?
Fontos szót ejtenünk arról is, hogy valójában milyen riasztó tünetek lesznek azok, melyek miatt az azonnali segítségnyújtás felé kell orientálódnunk. Laikus szemmel teljesen nyilvánvaló, hogy nehéz megítélni, hogy pontosan mi számít sürgős panasznak. Így ehhez szeretnék egy kis mankót nyújtani.
A hirtelen kezdetű, trauma nélküli erős fájdalmak, mérgezésre utaló jelek egyértelműen sürgősségi ellátást igénylő allapotok közé tartoznak. A mérgezés jelenlétére az általános jeleiből lehet gyanakodni, melyek az izzadás, hányinger, hányás, nyálfolyás, nehézlégzés, fulladás, száj és nyelv zsibbadása, bizsergés érzése.
A különféle traumák, hőártalmak, szív- és érrendszeri panaszok, nehézlégzés, fulladás, agyi keringési zavarok, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák, gyors lefolyású kórfolyamatok, krónikus betegségek akut és súlyos fellángolásai, életet veszélyeztető állapotok vagy a látványosan rosszabbodó súlyos tünetek szintén mind sürgősségi indikációnak számítanak. Ilyenkor erősen ajánlott felkeresni a legközelebb fellelhető sürgősségi pontot, vagy ezt megelőzve értesíteni a mentőket a 112-es segélyhívó számon.
Ezek a halasztást nem tűrő panaszok általában elég variáns tünetekkel rendelkeznek, így számtalan megnyilvánulási variációval jelenhetnek meg éles helyzetben. Legjellemzőbb tünetek közé tartoznak a nagy fájdalmak, a bőséges vérzés, a nem megfelelő szív- és érrendszeri paraméterek, csillapíthatatlan magas láz, sápadtság, eszméletet-tudatot érintő panaszok, hirtelen jelentkező riasztó neurológiai panaszok (látászavar, beszédzavar, szédülés), makacs vagy sugárhányás, és a terjedő bénulás is. Legyünk körültekintőek, és ismerjük fel a tüneteket, hogy megelőzhessük a komolyabb, akár életet veszélyeztető szövődmények kialakulását!
A betegellátórendszer szintjei:
Magyarországon a sürgősségi ellátás több szintből tevődik össze, melynek együttműködésével képesek lehetünk növelni a beteg gyógyulási esélyeit, javítani a hosszútávú körülményeit és tenni az emberek biztonságáért. A helyszíni elsősegélynyújtásnak, a mentőszolgálati ellátásnak és a további, intézetbe történő segítségnyújtásnak szorosan együtt kell működnie, így nagy szerep jut a laikus, lelkes elsősegélynyújtóknak is a beteg megfelelő ellátásában.
Miért is kell olyan sokat várni?
A sürgősségi ellátásban tevékenykedők célja közös. Szeretnék, ha minden ember azonos időn belül, azonos esélyekkel részesülhetne azonos minőségű egészségügyi ellátásban. A papírformán leírtakat nehezítik azonban a körülmények, melyekkel a gyakorlatban szembesül a személyzet, és maga a páciens is. A bajbajutottak száma folyamatosan változó értéket mutat, sokszor túlterheltek lehetnek az intézmény ezen részlegei. Így könnyen belátható, hogy egy megfelelő felszereltséggel és emberszámmal rendelkező csapat sem tudja azonnali ellátásban részesíteni a bajbajutott embertársakat.
Hogy elkerülhetőek legyenek a túlterheltségből fakadó súlyos következmények, egy olyan világszintű rendszert alakítottak ki, mely során az ellátás nem sorrendiség alapján történik, hanem egy objektív, panasz súlyosságot osztályozó rendszer alapján. Ezt sürgősségi osztályozási rendszernek hívjuk, azaz „Triázsnak”.
Magyarországon a Magyar Triage Rendszer az, amely meghatározza, hogy pontosan mennyit kell várnunk, ameddig sorra kerülünk. Könnyen meglehet, hogy valaki másnak egy sokkal komolyabb, akár életet veszélyeztető panasza van, így számára életbevágóan fontos lehet, hogy első körben lássák el. Így fontosnak tartom, hogy a nehéz pillanatok ellenére is maradjunk körültekintőek és megértőek, hiszen fordított helyzetben mi is hálásak lennénk egy azonnali segítségért!
Az ellátás kritikus helyzetben lévő betegnél: azonnal,
életveszélyes állapotú betegnél: 15 percen belül,
sürgős esetben: 30 percen belül,
sürgető esetben: 60 percen belül,
halasztható esetben: 120 percen belül megkezdődik!
A betegek a sürgősségi osztályról az ellátás végeztével haza bocsáthatóak, de akár tovább küldhetőek kórházi osztályra vagy szakrendelésre. Hogy pontosan melyik valósul meg, azt a beteg állapota és panaszai határozzák meg.
Konklúzió:
A sürgősségi ellátás nevéből adódóan a sürgős, halasztást nem tűrő, hirtelen esetekre specializálódott betegellátást képvisel. Közös céljuk, hogy a minden bajbajutott ember azonos minőségű, azonos időn belüli, azonos esélyekkel teli ellátásban részesülhessen. Azonban gyakorlatban ez nem működik ilyen egyszerűen, a változó embertömeg miatt. Nagyon gyakori, hogy az emberek nyomós ok nélkül keresik fel a sürgősségi betegellátó intézményeket. Ennek elkerülése érdekében javasolt tájékozódni, hogy pontosan milyen problémák esetén van szükségünk azonnali segítségnyújtásra. Ezzel időt spórolhatunk, és akár támogathatjuk azt is, hogy ellátást kapjon egy olyan beteg, aki valóban rászorul arra.
Legyünk körültekintőek és segítőkészek! Ismerjük fel magunkon és társainkon a panaszokat. A segítségnyújtás nem csak erkölcsi, de törvény szerinti kötelezettségünk is, így vészhelyzet esetén tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot, és bátran kérjünk vagy nyújtsunk segítő kezet magunknak, egymásnak, mindenkinek…
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél még hasonlót olvasni, lesd meg ezt is:
