Bár szerintem alapjában véve is sokak számára ismerős lehet a betegség rövidített neve (COPD), azok, akik az egészségügyben dolgoznak/azért tanulnak, hogy egyszer ott dolgozhassanak, biztos hallották már ezt a négy betűs kis rövidítést. Emlékszem rá, hogy első hallásra (meg utána még jó pár hallásra) fogalmam sem volt róla, hogy pontosan mit is takarhat ez az elnevezés – tisztában voltam vele, hogy a tüdővel kapcsolatos, és azzal, hogy a gyógytornászok is részt vesznek a terápiában, de a többi információra/mások tapasztalataira csak hevesen bólogattam, és reméltem, hogy nem jönnek rá arra, hogy sejtelmem sincs a témáról. Természetesen, egy idő után, amikor már túl sokszor éreztem magam tudatlannak a betegséggel kapcsolatban, utánaolvastam a dolognak. Ez a cikk azoknak szól, akik találták már magukat hasonló helyzetben, vagy szimplán kíváncsiak többre a COPD-vel kapcsolatban.
A COPD egy nemzetközi rövidítés, amelyet a krónikus obstruktív tüdőbetegségre használunk (angolul: Chronic Obstructive Pulmonary Disease). Ez egy, a tüdő légutainak tartós beszűkülésével járó kórkép, amely a tüdő szerkezetére nézve visszafordíthatatlan károsodást jelent, valamint világszerte az egyik leggyakoribb oka az elhalálozásnak. A betegségben két tünetcsoport jelentkezik egyidejűleg, és egy gyulladásos folyamat játszódik le az érintett beteg szervezetében. Az egyik a hörgők beszűküléséért, valamint a fokozott váladékképződésért felelős krónikus höröghurut (bronchitis), míg a másik az úgynevezett tüdőtágulás (emfizéma), amely a léghólyagok folyamatos összeolvadását/pusztulását okozza. A tüdőben egy idő után megnövekszik a ki nem lélegzett levegő mennyisége és levegőcsapdák alakulnak ki. A léghólyagok fala először feszülni kezd, majd meg is repedezik, így a rájuk háruló nyomás csökken, viszont a tüdő effektív légzőfelülete lecsökken.
Bár a betegség gyakran alakul ki munkahelyi vagy élőhelyi ártalmak miatt (por, gomba, mérgező gázok hatására), a betegek 85-90%-ánál a dohányzás játszik szerepet a kór kialakulásában. Dohányzás alatt értendő a pipázás, a szivarozás, sőt, a hosszan tartó passzív dohányzás is. Amennyiben kismama dohányzik, a születendő gyermeke nagyobb eséllyel fog alacsonyabb testsúllyal, éretlenebb állapotban világra jönni, és nagyobb valószínűséggel fog kialakulni nála COPD a későbbiekben.
A COPD tünetei sok esetben utalhatnak egyéb krónikus tüdőbetegségre is, sokan pedig azért nem fordulnak orvoshoz a panaszokkal, mert azt hiszik, csak a cigaretta miatt alakulnak ki a tünetek (ami végső soron igaz is). Nagyon fontos, hogy a betegség korai stádiumában forduljunk orvoshoz a panaszokkal, hiszen így sokkal hatásosabb lehet a terápia. Amennyiben valaki nehézlégzést, fokozott váladéktermelődést (köpetürítés formájában jelentkezhet), sípoló légzési hangot vagy krónikus, kínzó köhögést vél magán felfedezni, ajánlott felkeresnie orvosát!
Ahhoz, hogy a diagnózist felállíthassák, vizsgálatok sorát kell elvégezni, melyeknek kiértékelésére csak szakorvos képes. A vizsgálatok magukba foglalhatják a mellkasröntgent, az EKG-t, különböző terheléses vizsgálatokat, valamint a légzésfunkciós vizsgálatot (spirometria). A vizsgálatok elvégzése után az orvos diagnosztizál és kiír egy személyre szabott terápiát a beteg számára.
A terápia különösen fontos ennél a betegségnél, hiszen a tüdő visszafordíthatatlan romláson megy keresztül, tehát a beteg állapota terápia nélkül folyamatosan romlik. A kezelés gyógyszeres, valamint életmódbeli változásokat is igényel. Egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszere a hörgőtágító, mely ellazítja a légutakat és könnyíti a légzést. A gyógyszeres kezelést hatékonyan egészíti ki a gyógytornászok által vezetett torna, melynek célja a légzőizmok és a légzési segédizmok megerősítése, így elősegítve a légzést.
Varga Roxána
Képek forrása: Unsplash
[i] Amennyiben olvasnál még más, tüdőt érintő megbetegedésekről, ajánlom figyelmedbe az alábbi cikkünket: https://infozio.wordpress.com/2021/11/03/oroklodo-genetikai-betegseg-amit-a-cisztas-fibrozisrol-tudni-kell/
