Kicsi országunk hagyományaira és népszokásaira gondolva rengeteg jellegzetes vonás eszünkbe juthat, úgy, mint a népviselet, a mohácsi busójárás és rönkhúzás, a húsvéti locsolkodás, a pálinkafőzés és megannyi világszerte híres helyi termék, többek között a kalocsai paprika, a gyulai és csabai kolbász, illetve a makói hagyma. Mi magyarok ünnepekben nem személyeskedünk, bármilyen alkalomra tudunk egy hétvégi mulatságot vagy fesztivált szervezni. Hosszú időkre nyúlik vissza a szüreti népszokás, amelyet ma már országszerte több bortermő vidéken is megszerveznek a hagyományokat tartva. Népviseleti öltözékben történő felvonulás, régi falusi jelenetek felelevenítése, borkóstolás és hajnalig tartó bál jellemzi ezeket a rendezvényeket.
Az évszázadok alatt sokat változtak a szüretet felölelő szokások és hagyományok, de a központi esemény a 18. század óta ugyanaz: nagy tömegek összegyűlnek, hogy leszedjék a szépen beérett szőlőt, majd az abból elkészült bort és mustot közösen elfogyasztották valamilyen zenés-táncos mulatság keretében. Először a szüreti időszak kezdete és vége még egy-egy meghatározott jeles naphoz volt kötve, jellegzetesen Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás napjáig (október 28.) tartott. Általában a család meghívta falubeli segítőit a szőlőszedésre, aztán vendégül látták őket étellel-itallal, és kóstolóba is jókora mennyiséget csomagoltak nekik. Ma már szinte minden szőlőhegy valamilyen vállalkozó keze alatt van – a legtöbb így is családi vállalkozás – és erre épülő pincesorokkal, borteraszokkal, borbarát éttermekkel várják látogatóikat.
A ma élő szüreti felvonulások igyekeznek visszaadni az eredeti mintát, amely valamikor igazi ünnepként létezett a szőlősökben. Maszkot viselnek, beöltöznek és tréfás jelenetekkel szórakoztatják a turistákat. Ma már nem csak a bortermő vidékeken látogathatunk el ilyen rendezvényekre, hiszen sok városban közkedvelt őszi programmá váltak a bor és szőlő köré szervezett napok. Bár a kezdetitől eltérően már rengeteg változás történt, például jóval előrébb tolódott a szüreti időszak, és egy adott fajta szőlőből akár százféle bort is kóstolhatunk a helyi termelőktől, azért a régen is megtartott bálok és egyéb táncos körítések hangulatát igazán átérezhetjük a programok által.
Hazánk egyik legrégebbi szüreti eseménye, a Tokaj-hegyaljai napok idén október 4-6. között kerülnek megrendezésre. Egészen elképesztő, hogy a rendezvény már több, mint 90 éves, de a helyiek még mindig ugyanazzal a lelkesedéssel fogadják az odalátogatókat évről-évre. Idén a fehér borok és a színes kultúra jegyében tartják a programokat Magyarország emblematikus bortermő vidékén, a tokaji aszú szülővárosában. A turisták sétálhatnak a kézművesek és mesterségek utcájában, élvezhetik a térzenei koncerteket és utcaszínházi jeleneteket, illetve megnézhetik a látványos szüreti felvonulást és a szőlő-összeadási ceremóniát a borvidék polgármestereinek ünnepélyesen összeadott termésével. Ezen a hétvégén, szeptember 19. és 22. között tartják a Szekszárdi Szüreti Napokat, amely a régió egyik legnépszerűbb összművészeti fesztiválja. Itt is koncertek, kiállítások, kézműves vásár, a tájegység jellegzetes borai, szüreti felvonulás és más széles kínálatú programok várják érdeklődőit. Talán következhet a sorban azon Balaton körüli tájak felsorolása, ahol még nem zajlottak le a szüreti rendezvények: Tihanyban, Balatonbogláron, Balatonkilitin, Buzsákon és Balatonfüreden is bálokkal, felvonulással és véget nem érő borkóstolóval hívják ünneplésre a turistákat a szeptemberi hétvégeken.
Ősi hagyományaink és borkultúránk ezeken a rendezvényeken igazán megjelenik, emiatt érdemes valamelyikre ellátogatni mind megismerés, mind szórakozás céljából. Csalódni nem fogtok!
Dervalics Panna
További cikkeinkről se maradj le:
