Az őszi hónapok közül a szeptember mindig is a visszatérést, a kezdetet jelentette és jelenti napjainkban is, mikor az iskola falai újra gyermekzsivajtól hangosak lesznek. A tanulás megkezdésével azonban a diákok jogosan érezhetik, hogy napjaik egyre dolgosabbá, esetleg nehezebbé válnak a házi feladatok, dolgozatok felelősségének súlya alatt. Azonban manapság könnyen megesik, hogy bármennyi munka van a tanuló mögött, a várt teljesítmény elmarad. Sokszor olyannyira, hogy az ő korában meghatározott, átlag intelligencia szint alatt is teljesíthet. Ilyenkor már teljes joggal merülhet fel az aggódó szülőkben és pedagógusokban a tanulási nehézségek eshetősége is.
Tanulási zavar? Gyengeség? Akadályozottság? Mégis melyik?
Tulajdonképpen a tanulás, egy tágabb értelmezésben minden olyan tevékenységet és megismerési folyamatot magába foglal, mely a képességeink és személyiségünk fejlődését szolgálja. Ismereteink gyarapodásával egyre több mindent tudhatunk meg a körülöttünk lévő világról. A folyamat egy egész életen át végigkísér minket, azonban az ismeretek megszerzése, egyes képességek elsajátítása során ütközhetünk kétségeket keltő akadályokba is.
A tanulásban megmutatkozó problémák kognitív, motoros, preventív, motivációs és emocionális tüneteket mutathatnak, illetve különféle környezeti, szociális következményekkel járhatnak. Ezeket súlyoság szerint és pedagógiai, pszichológiai befolyásoltság szerint tudjuk osztályozni különféle csoportokba:
A legenyhébb kategóriába azok a gyermekek tartoznak, akik általában lemaradnak saját magukhoz- vagy társaikhoz képest az iskolában. A tanuláson kívül az egyéni és társas magatartásban is problémák bukkannak fel, melyek tovább akadályozzák a gyermek fejlődését. A tanulási gyengeségben szenvedő gyermekek általában beilleszkedési, magatartásbéli, tanulási nehézségekkel küszködők (BTMn). Fontos kiemelni azonban, hogy a tanulási gyengeség időlegesen jelentkezik.
A tanulási zavar csoportba tartozóknál megfigyelhető, hogy egy-egy tanulmányi részterületen alacsonyabb teljesítményt képesek nyújtani az elvárhatónál. Általában a zavar hátterében az adott képességért felelős képességterület tartós vagy súlyos működési zavara a felelős. A tanulók jellemzően sajátos nevelési igényekre szorulnak (SNI), mely pszichés fejlődési zavarokkal is társulhat. Jellemzően a gyermekek olvasási, írási és számolási képességei lesznek érintettek.
A tanulásban akadályozottak számára a tanulás minden területén felmerülő problémák nagyon komoly méreteket képesek ölteni. Olyannyira, hogy akár lehetetlenné teszik az általános iskolai feltételek közötti fejlesztést. Sajátos nevelési igény mellett egyéb értelmi és érzékszervi fogyatékosság is megfigyelhető a csoportba tartozóknál.
A leggyakrabban előforduló tanulási zavarok:
A tanulmányi zavaroknál említettek alapján, az ide tartozó tanulók általában az írás, olvasás, számolási képességek terén szerényebben képesek teljesíteni társaiknál. A problémák elnevezései sokak számára már ismerősen hangozhatnak, viszont gyakran tapasztaltam, hogy az elnevezéseket és jelentésüket gyakran összekeverik.
Talán az egyik legismertebb és legtöbbet hallott elnevezés a diszlexia, azaz az olvasási zavar. Gyakran tapasztalható, hogy a tanulás alatt nehezen alakul ki náluk a hang-betű kapcsolat. Olvasásuk tempója lehet gyors, akadozó, szökellő vagy épp nagyon lassú is, melyre hangos olvasáskor lehetünk figyelmesek. Jellemzően torzíthatnak vagy átugorhatnak különféle szavakat, betűket az olvasott szövegből. Nem ritka a fordított irányból történő olvasás sem, vagy épp a betűk, szavak felcserélése, melyek gyakran szópótlékokkal is kiegészülhetnek. Az olvasási problémáik kihathatnak írási és nyelvtanulási teljesítményükre is, mely tovább rontja a tanuló általános teljesítményét. A folyamatos kudarc megélése miatt gyakran alakulhatnak ki bennük másodlagos pszichés zavarok, erős szorongás és depresszió. Sajnos igen gyakran találkozhatunk a motiváció és lelkesedés elvesztésével, főleg akkor, ha a gyermek nem kap elengedő támogatást és feltétlen elfogadást.
A másik nagyon jellemző tanulási zavar a diszgráfia, vagyis az írás nehézsége. Tulajdonképpen az írás tanulásának minden területén probléma fedezhető fel. Például gyakori a kis és nagy betűk keverése, illetve a rövid és hosszú magánhangzók nehéz megkülönböztetése. Leginkább a rossz kéztartás, illetve a szokatlanul görcsös írás adhat nekünk okot a gyanakvásra. A betűformálással is gyakran meggyűlik a bajuk, ezért is gyakran javítanak, áthúznak vagy firkálnak. Bizonytalanságuk a vonalrendszerben való tájékozódásban is megmutatkozhat. A problémák kezelésére logopédiai foglalkozások, pedagógiai fejlesztések eszközrendszerét alkalmazzák.
A számok világában való nehéz eligazodásért a diszkalkulia vonható felelősségre. A diszkalkuliás gyerekek gyakran szembesülnek a távolságok megbecslésének nehézségével, illetve a térben és időben való elveszettséggel. Számolásuk bizonytalan és nagy kihívás elé állítja őket. Az alapvető számolási készségek megtanulása, az alapműveletek megértése kapcsán is gyakran problémába ütköznek. Alapvető számfogalmuk igen gyenge, így a számok közti viszonyok, összefüggések megértése is kemény feladatnak bizonyulhat. Az egyenletek felírása és a plusz-mínusz fogalmának megkülönböztetése mellett, a komplexebbnek számító szöveges feladatok megoldásában is gyengén teljesíthetnek.
Konklúzió:
Az egész életünket végig kísérő tanulási folyamatok során megismerhetjük a körülöttünk lévő világot, gyarapíthatjuk ismereteinket és fejleszthetjük személyiségünket. Azonban fontos tisztában lenni azokkal a tanulási problémákkal, melyek a társadalom bármely résztvevőjét érinthetik. A legenyhébb, átmeneti problémákat okozó kategória a tanulási gyengeségek halmaza. Azonban a legsúlyosabb akadályokkal küszködők a tanulási akadályozottság csoportjába sorolhatók. A kettő között elhelyezkedő tanulási zavarok általában egy-egy tanulási képességet érintenek, melyek közül a leggyakoribbak a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia. A diszlexia alatt az olvasás során felmerülő nehézségek bukkannak a felszínre, még a diszgráfia esetén az írásban érezheti magát hátrányosabb helyzetben a diák. A matematikában átlag alatt teljesítők általában számolási zavarban, azaz diszkalkuliában szenvednek.
Nehéz helyzetük miatt a gyermekeknek feltétlen elfogadásra és önzetlen segítségre van szükségük ahhoz, hogy egy göröngyösebb úton, de ők is célba érhessenek tanulmányaik során. Emberi kötelességünknek érzem, hogy biztassuk és bátorítsuk a segítségre szorulókat, hogy őszinte hit éltesse őket abban, hogy semmi sem lehetetlen!
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél még hasonló tartalmakat olvasni lesd meg ezt is:
