A sportolás fontosságáról és pozitív hatásairól sokat hallhatunk. Karban tartja a testünket, segít a stressz oldásában, egyensúlyban tartja a fizikális és mentális egészségünket. Napjainkban a legtöbbet a mozgás elhanyagolásának problémájáról hall az ember, viszont a mérleg nem csak egy irányba tud billenni. Te gondoltad volna, hogy lehet túl sokat edzeni? És arra, hogy akár függőséget okozhat?
A testedzésfüggők általában minden idejüket az edzésnek szentelik. Életükben a mozgás nem csak egy hobbi, hanem olyan fontossá válik, hogy egész életüket ahhoz igazítják. Tudományosan akkor beszélünk függőségről, amikor valaki heti 16 óránál többet tölt testedzéssel. A függőség igazi mivolta az egyén viselkedésén szokott leginkább megmutatkozni. Ha nem jutnak el edzeni, feszültek, idegesek lesznek, és elvonási tünetek jelentkeznek náluk. A sport mint pozitív dolog, átfordul egy szorongást okozó kényszerré.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az élsportolók is mind testedzésfüggők-e? Náluk hasonló módon figyelhetőek meg a tünetek. Az elvárt edzéseken kívül is sportolnak, a sérüléseiket sem veszik általában fegyelembe. Előfordul, hogy ez a teljesítményük romlásához is vezethet. Az egyénnek sokszor nehéz a probléma felismerése, ezért, ha az edzéstársak vagy az edző észreveszi, minél előbb kezelni kell. Ugyanez igaz a hobbi sportolók esetében is.
Vizsgálatok alapján ez a függőség főként a testépítőknél és a hosszútávfutóknál fordul elő. Az előbbi sportolóknál általában az örök testtel való elégedetlenség, a futóknál egy kényszer játszik legfőképpen közre. A szélsőséges edzés általában azoknál jelenik meg, akik több időt szánnak a megjelenésük és a fizikumuk értékelésével. Idővel ezeknek az egyéneknek olyan szinten beszűkül a látókörük, hogy ez lesz az egyetlen, ami érdekli őket, és az edzés nélkül elvesztik az önbizalmukat.
De hogyan lesz valakiből testedzésfüggő? Tegyük fel, valaki elhatározza, hogy belevág egy sportba, mert szeretne egészségesebb, fittebb lenni. Örömét leli benne és több időt szán rá. Egy idő után szokásává válik, megjelennek a sport jótékony hatásai, azaz testileg és lelkileg kiegyensúlyozottabb lesz. Az ismerősök elkezdik dicsérni az alakját, új emberekkel ismerkedik, új célokat tűz ki, majd teljesíti őket. Ez a sok pozitivitás és a sikeresség építi azönbizalmát, ezért a sport egyre jobban a részévé válik. Annyira beépül a személyiségébe, hogy úgy érzi, ha nem sportolna annyit, már nem lenne önmaga. A probléma általában ott éri el a csúcspontját, amikor az egyén már nem a sport szeretetéért jár edzeni, hanem hogy megőrizze az önértékelését.
Ez az életvitel egy idő után nagy szellemi és fizikai kimerültséggel járhat. Az egyén környezete is észreveszi a változásokat, majd szépen lassan le is épülhet a barátok létszáma, hiszen minden az edzés körül forog az életében. Ebben az esetben a legfontosabb a minél előbbi felismerés és az egyensúly megtalálása.
Ha a leírtak alapján magadra ismertél, ne aggódj! Fontos, hogy kérj segítséget a környezetedtől, és légy nyitott más programokra, ezzel elvonva a figyelmedet. Írhatunk edzésnaplót is ezzel követve, hogy mennyit edzettünk. Így tudatosíthatod magadban, hogy mennyit fejlődtél.
A sport nagy örömet tud okozni az életünkben. Kiegyensúlyozottabbak leszünk, egészségesebbek és kapcsolatokat tudunk építeni. Sajnos, mint minden másnál, itt is fontos figyelni a mértékletességre. Ahogy Hippokratész is mondta: „Minden, amit túlzásba visznek, ellentétes a természettel.”
Kaitz Réka
Képek forrása: Pexels
Amennyiben érdekesnek találtad a cikkem, ajánlom a figyelmedbe ezt is:
