Jelen interjúm több szempontból is jelentős, hiszen az egyetemünk egyik volt hallgatójával készült, valamint egy újabb táplálkozási nézetet ismerhetünk meg általa. Ezenkívül bemutatásra kerül egy kicsit részletesebben a dietetikusi szakma világa is.
Fogadjátok sok szeretettel az Eszterrel készült fergeteges interjúmat, aki sok teendője mellett időt tudott szakítani rám, amit ezúton is nagyon köszönök neki.
- Mesélnél az olvasóknak arról, hogy hogyan is kezdődött a pályafutásod, és miért éppen a dietetikus szakmában kezdtél el tanulni?
Eszter: Mindenképpen az egészségügyben szerettem volna elhelyezkedni, mert van némi személyes érintettségem a témában, valamint édesanyám is az egészségügyben dolgozik. Kezdetben az egészségügy területei közül több szakma is szóba került például a pszichológia és a fogorvosi is. Azonban, mivel engem nagyon érdekelt már akkor is, hogy a táplálkozással hogyan lehet segíteni az emberek mindennapjait, ezért nem is volt kérdés, hogy a harmadik opció, azaz a dietetika mellett döntök, és lényegében így lett vonatkozásom Péccsel is.
Összességében mindig is az volt az úgynevezett „hitvallásom”, hogy az emberi élet értékét nagyban tudjuk befolyásolni azzal, hogy segítünk az embereknek egészségesen és megfelelő minőségben étkezni.
2. Úgy gondolom az emberek alapvetően keveset tudnak a szakmádról. Milyen kihívásai vannak ennek a munkakörnek?
Eszter: A szakma abszolút kihívása egyben az, ami nagyon pozitívvá is teszi, azaz a dinamikus változatossága. Munkánk során nagyon sok fajta betegtípussal találkozunk, például az emésztőrendszeri, kardiológiai és hormonális problémával szenvedő betegekkel egyaránt. Folyamatosan naprakész információkkal kell rendelkeznünk, hiszen a táplálkozástudomány napról-napra hatalmas fejlődéseken megy át. Megjelennek új irányvonalak, új fajta diéták és a rohamosan terjedő trendek, melyek világában ismeretekkel kell rendelkezni, hogy utána megfelelő döntést hozhassunk.
Részleteiben nézve mi azzal foglalkozunk a mindennapok során, hogy beérkezik hozzánk egy kliens, akkor nála állapotfelmérést végzünk, valamint emellett a laborleleteit is áttekintjük. Nem hanyagolható el az sem, hogy a kliens milyen panaszokkal érkezik be hozzánk, például emésztőrendszeri vagy éppenséggel meddőségi problémával. A rendelkezésre álló adatoknak megfelelően a protokoll rendszer segítségével elkezdünk dolgozni. A munkafolyamat alatt az eddigi étrend alapjaihoz visszamenve bontjuk meg, és a megszokott étrendhez hasonló, azonban egyénre és problémára specifikus étrend kerül a kliens kezébe. Minden egyes esetnél kihangsúlyozzuk azt az összetevőt, amit ajánlott lenne mindenképpen fogyasztani az adott problémával élőnek. Természetesen vannak speciális étrendeket folytató kliensek is, akiknél fontos megnézni, hogy az egészségi állapotuknak megfelelő-e az étrend vagy szükséges lenne rajta akár átmenetileg módosítani.
Összefoglalva foglalkozunk azzal, hogy mit visznek be az emberek szervezetükbe, és ezt milyen formában kellene, milyen mennyiségben és milyen gyakoriságban.
3. Befolyásolják a különböző oldalokon terjedő divat diéták a munkádat?
Eszter: Én úgy gondolom, hogy aki minket választ és eljön egy konzultációra, ők már elkötelezettek abban, hogy hosszútávú változást iktassanak be a mindennapjaikba és ne csak ilyen trendeknek megfelelően rövid ideig változtassanak. De természetesen vannak például nekem is olyan klienseim, akik már az elérhető összes fogyasztó diétát kipróbálták, és ezek után már szeretnének úgy életmódot váltani, hogy az hosszútávú legyen.
4. A csapatotok mivel foglalkozik a hétköznapok során? Tudnál erről mesélni egy kicsit?
Eszter: Mint ahogy említettem már, a kliens-paletta nagyon széles; csak néhányat említve foglalkozunk crohn betegekkel, colitis ulcerosa-val, inzulin rezisztenciával, pajzsmirigy alulműködéssel/túlműködéssel, hashimotoval, autoimmun betegekkel, intoleranciás betegekkel stb.
Mi éppen ezért csapatszinten dolgozunk, ahol mindenkinek meg van a saját szakterülete. Én például az emésztőrendszeri betegekkel foglalkozom, akiknek lehetnek puffadásos, emésztési panaszaik, vagy éppen refluxuk van, ahol kiemelten fontos a bélrendszer regenerációja. Ezenkívül még szoktam kardiológiai betegekkel foglalkozni, akár a vérhigító terápia mellett diéta betanítása céljából, illetve az inzulin rezisztenciás és a hashimotos betegekkel egyaránt.
5. Hogyan keresnek fel benneteket a betegek leggyakrabban?
Eszter: Alapvetően a kliensek két féle módon szoktak hozzánk érkezni. Az első esetben már van egy kész diagnózis, amellyel a betegnek el kell látogatnia egy dietetikushoz, a másik esetben pusztán panaszokkal érkezik be az illető, például, hogy rosszul alszik, puffad, nem érzi jól magát, enervált stb., és akkor megkezdődik egy kivizsgálási folyamat. Általában ők csak egy alap labor lelettel érkeznek hozzánk, és ez alapján el lehet indulni egy irányba, illetve természetesen vannak olyan orvosok, akiket javasolni szoktunk. Hiszen, ha úgy ítéljük meg, hogy szakorvosi beavatkozásra van szükség, akkor bevonjuk az orvosokat, és elindítjuk a beteget úgymond a megfelelő diagnózishoz vezető úton.
6. Hogyan telik egy munkanapod? A csapaton belül milyen részterülettel foglalkozol leginkább?
Eszter: Alapvetően mindenhol időponthoz vannak kötve a kliensek és annak megfelelően érkeznek. Én több helyen is dolgozom, de a Táplálkozás beállítás csapatánál csütörtökönként vagyok az irodában. Olyankor úgy néz ki a napom, hogy bemegyek az irodába, és 10:30-tól 19:15-ig negyedórás szünetekkel dolgozom. Egy-egy konzultáció körülbelül 1,5 óra. Keddenként általában online konzultáció formájában dolgozom délutántól 19:30-ig. A többi napon pedig máshol dolgozom.
7. Szakmai szempontból hogy néz ki egy ideális táplálkozás?
Eszter: Úgy gondolom, hogy mindenkinek egy egyensúlyi állapotot kelleme megtalálni az étkezésben. Ebbe én úgy látom, hogy simán belefér, hogy az ember néha megeszik egy minőségi hamburgert vagy beül egy étterembe. Azonban a mindennapok során jóval nagyobb szerepet kellene kapnia a zöldségeknek, a feldolgozatlan szénhidrátoknak, a fehérjéknek, a rostoknak stb. Nem szabadna előnyben részesíteni a bő olajban sült ételeket, hanem jobb lenne, ha a roston sült ételek kapnának nagyobb szerepet. Ajánlott lenne heti szinten halat fogyasztani, valamint szezonálisan táplálkozni a zöldségek és gyümölcsök tekintetében. Ezentúl a téli időszakban nem szabad megfeledkezni a fermentált zöldség fogyasztásról sem.
A megfelelő táplálkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás. Rendszeres hibának számít, hogy az üdítőket, a kávét és a gyümölcsleveket is beleszámítjuk az elfogyasztott mennyiségbe. Azonban a szervezett számára ez nem haszon, hiszen vizet, natúr teát vagy gyógyteákat kellene inni.
Véleményem szerint semmi sem ördögtől való, hanem pusztán csak meg kell tanulnunk a helyes felhasználásukat és fogyasztásukat. Fontos jól időzíteni a táplálkozást, szóval ne lefekvés előtt fogyasszunk egy csülkös krumplis ételt, hanem sokkal könnyebb ételeket fogyasszunk a lefekvést megelőző 2-3 órával. Például, ha túl sok feldolgozott ételt fogyasztunk, akkor romlik az alvásunk, ha az alvás romlik, akkor a szénhidrát éhség növekszik, ami pedig kihat a következő napokra.
8. Szakmai szemmel mi a véleményed a zabkása fogyasztásról?
Eszter: Ez abszolút beállítottság kérdése, hiszen valaki reggel megfőzi a zabkását növényi tejben, kis gyümölccsel és magvakkal, utána 4 órán keresztül nem lesz éhes. Viszont van a másik véglet, aki ugyanúgy elfogyasztja a zabkását és 1 óra múlva már éhség gyötri. Itt jön szóba az egyéni szempont, akinek elegendő a zabkása, fogyassza nyugodtan, aki számára viszont nem ideális az említett ok miatt, az inkább fogyassza a zabkását délutáni kis étkezésnek bogyós gyümölcsökkel. Viszont számára reggelire inkább valamilyen tojásos ételt javasolnék zöldségekkel.
9. Van esetleg valami terved, amit a jövőben szeretnél megvalósítani, illetve akik esetleg pályaválasztás előtt álnak és olvasnak minket, kiknek ajánlanád a dietetikus szakmát?
Eszter: Jövőbeli célom, hogy nagyon szeretnénk majd oktatni.
Akik ezt a pályát választják, kívánom, hogy legyenek nagyon kitartóak, hiszen amikor anatómiát, élettant és kórélettant, valamint belgyógyászatot kell tanulniuk, akkor mindenképp kössék fel a nadrágot. Én úgy gondolom, hogy a szakhoz nem kötelező, hogy szeress főzni, nem kötelező tudni főzni, hiszen rendelkezésre áll a tankonyha, ahol több éven keresztül lehet tanulni főzni.
De én azoknak javaslom, akik rendkívül ambiciózusak, szeretnének az egészségügynek egy olyan részével megismerkedni, ami nagyon színes, sokféle betegtípussal szeretnének találkozni és segíteni nekik.
Záró gondolatnak azt mondanám, hogy a szakma kulcsa, hogy holisztikusan kell szemlélni az embert!
Nagyon szépen köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a jövőbeni tervhez!
Orbán Nikolett
Instagram oldal @letrend.hu
Weboldal: www.letrend.hu
Táplálkozás beállítás csapatának az oldala: https://www.instagram.com/taplalkozas_beallitas/ és https://taplalkozasbeallitas.hu/
Olvastad már az előző interjút?
