Kanyarokkal teli, szerpentínes hegyi autóút… rázós, zötykölődős buszos kirándulás… csónakázás a hullámzó tengeren vagy utazás repülőgéppel. Az előbb felsoroltak bármelyike közben előfordulhat a rettegett utazási betegség, orvosi nevén kinetózis.
Talán a tengeri betegség kifejezést lehet a leggyakrabban hallani, hiszen ez az utazási betegségek legrégibb formája, amit először a tengerészeken figyeltek meg. A tünetek azonban nem csak a vízen, de a levegőben és a szárazföldi közlekedés során is gyakran jelentkeznek.
A tünetegyüttes nem kívánt, kellemetlen résztvevői általában a következők: rossz közérzet, fáradtságérzés, kábultság, tompaság, szédülés, hányinger és hányás. Ebben az esetben azonban sajnos a hányás általában nem hoz megkönnyebbülést és a szédülés sem enyhül.
Egyensúlyunk megtartásához mozgásunkat folyamatosan koordinálni kell. Pontos térbeli helyzetünk érzékeléséhez az érzékszerveink szolgáltatnak információkat. A probléma akkor kezdődik, amikor a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés ellentmondanak egymásnak. A belső fülben található egyensúlyérzékelő szerv része a három félkörös ívjárat, ami a fej forgó mozgását érzékeli. Szintén a fül részét képező tömlőcske és zsákocska feladata, hogy megérezzék a horizontális és vertikális térbeli mozgásokat. A receptorokkal rendelkező szőrsejtek az észlelt térbeli változásokat elektromos jelekké alakítják át, hogy az idegeken keresztül továbbíthatóak legyenek az agynak. Második segítségnyújtóink a proprioceptorok, ami az izmok feszülésének mértékéről küldenek jeleket az agy számára. A térbeli elhelyezkedés érzékelésének harmadik információforrása a látás, ami talán a döntő szerepet tölti be mind közül. Az agyunk például a horizontot, a talajt vagy az asztal lapját automatikusan vízszintes tájékozódási pontként használja, míg a fal, egy árboc vagy akár egy lámpaoszlop függőleges támpontokat jelentenek számára. Az előbb felsorolt három érzékterületről beérkező információk az agyban 3D-s képpé állnak össze.
Autóban általában akkor tapasztalható a rosszullét, amikor az utas például olvas, térképet néz, laptopozik vagy a telefonját használja és nem az autón kifelé, hanem tartósan lefelé néz. Ilyenkor, főleg a nagyobb kanyarokban és bukkanókon áthaladva az egyensúlyszerv mozgást érzékel, azonban a szem az autó mozdulatlan belsejét látja. Repülőgépen a legnagyobb probléma, hogy az utas nem látja a horizontot, szemével nem érzékeli a repülő mozgását, azonban a fül egyensúlyszerve és az izmok változó feszessége mégis a test mozgását jelzik. A különbség kisebb széllökésekkor és függőleges huppanókkor még inkább fokozódik. A kinézés az ablakon és a mozgás figyelése a felhőkhöz képest, valamint alacsonyan, a földszín figyelése, ha már látható enyhíthet a tüneteken. A vízen a hajó előre- hátra bólintó, jobbra- balra billenő mozgása és a hullámokon való fel- lesiklása idézheti elő az émelyítő érzést főleg a hajó kabinjában, ahol a látóhatár érzékelésére nincs mód.
A fellépő hányingert és hányást a következő jelenséggel magyarázzák: az agy idegmérgekkel szembeni védekezésének téves működéséről van szó. Agytörzsünk hányásközpontjában található az úgynevezett area postrema, ami a hányás megindításáért felel. A folyamatot akkor indítja meg, ha mérgezés gyanúja áll fenn a szervezetben. Ha az agy a test mozgását érzékeli, amit a látás nem erősít meg az ellentmondást az agytörzs úgy oldja fel, hogy azt feltételezi hallucinációról van szó, amit bizony általában mérgezés okoz, így hányásra ad utasítást, hogy mihamarabb kitisztítsa a méreganyagot a testből.
A kellemetlenségek megelőzhetőek vagy csökkenthetőek , ha utazáskor a mozgó jármű ablakán kifelé nézünk és tudatosan a látóhatárra fókuszálunk előre, a haladás irányába. A sötét vagy zárt térben, ahol erre nincs lehetőség, segíthet a szem lehunyása vagy akár a szundikálás. Érdemes olyan helyet választani, ahol kevésbé érezhető a mozgás, mint: a buszon a elöl, a hajón középen vagy a repülőn a géptörzs területén. Az egyéb esetekben szédülésre vagy rosszullétre szedett gyógyszerek többnyire nem hatásosak az eltérő kiváltó ok miatt. A hányinger kezelésében az antihisztamin típusú hatóanyagok segíthetnek, mivel csökkentik a hányásközpont ingerlékenységét. Az első szemet érdemes már az utazás előtt fél órával bevenni és azzal számolni kell, hogy enyhén szedatív hatása okozhat bágyadt hangulatot és álmosságot az út során. A természetes gyógymódok közül sokan esküsznek a gyömbér szédülés elleni jótékony hatására, ami ebben a esetben is mindenképp megér egy próbát. Akár kristályosított formában kapszulaként vagy teaként elkortyolgatva is fogyasztható. A gyömbér nyugtatólag hat a gyomor alsó részén elhelyezkedő gyomorkapura, ezzel segíti a gyomortartalom útját a vékonybél irányába, hogy elkerülhessük a hányást.
Most már tudod, hogy a rosszullét bárkit elérhet út közben, de ez csak érzékeléseink kellemetlen kis játéka, ami enyhíthető és remélhetőleg, ha elérünk az úticélhoz, az feledteti majd az út során történteket és kárpótol mindenért.
Szabó Johanna
[1] Ha tetszett, akkor kattints tovább a következő cikkre is:
