Blog

400 éves hagyomány – vagyis a hálaadásról röviden

0
1_400 éves hagyomány – vagyis a hálaadásról röviden

Biztosan a legtöbbünknek ismerős az a kellemes, ősz végi-tél elejei érzés, amikor az egész család összeül egy karácsonyra hangolódós, otthoni mozira. Ez a mi családunk esetében általában advent első vasárnapja körül szokott lenni, amikor megsütjük az első adag mézeskalácsot, és ebéd után – az édességet majszolva – anyukámmal beülünk a tv elé. Pontosan egy ilyen alkalom során találkoztam először a hálaadás ünnepével, hiszen a legtöbb amerikai karácsonyi filmnek része ez az ősz végi ünnep is. Kiskoromban nem is értettem, hogy hogy lehet az, hogy nekik ekkor is jár egy kiadós vacsora, pár kisebb ajándék, na meg hogy náluk ezután már áll a karácsonyfa! Aztán ahogy idősebb lettem, úgy tanultunk róla angol- és történelem órákon is, de valahogy mégis mindig kicsit megfoghatatlannak és idegennek éreztem ezt az ünnepet. Ha Te is hasonlóan érzel, akkor ez a cikkem Neked szól!

A hálaadás egy észak-amerikai ünnep, amelyet idén november 23-án, csütörtökön tartanak. A karácsonnyal ellentétben ez egy mozgó ünnep, tehát minden évben más időpontra tehető – a hónap negyedik csütörtökét nevezték ki az ünneplés időpontjának. A hagyomány egészen több, mint 400 évvel ezelőttre vezethető vissza. 1620. szeptember 16-án indult útnak a Mayflower nevű hajó az angliai Plymouth kikötőből, a fedélzetén több, mint 100 angol, puritán kivándorlóval. A magukat (a kiindulási kikötőjük után) Plymouth-nak nevező kolónia december 21-én kötött ki a mai Massachusetts állam területén. A kivándorlók sorsa a következő hónapokban nem volt kegyes – kevés volt az élelmük, fáztak, és nagyon sokan meg is haltak. Látva szenvedésüket, a helyi wampanoag indiánok segítségükre siettek, és megtanították őket a helyi vadászat és növénytermesztés minden csínjára-bínjára, így őszre már bőséges terméssel büszkélkedhettek az egykori hajózók. Hálájuk kifejezéseképp a Plymouth kolónia lakomát szervezett, amelyre természetesen a wampanoag indiánok is hivatalosak voltak – ezt tartjuk számon az első hálaadásként.

Az ünnep azonban csak 1776-ban, Amerika függetlenségének kinyilvánításakor vált egyáltalán javaslattá, deklarálva pedig csak 1789-ben lett, George Washington amerikai elnök által. 1863-ban Abraham Lincoln (hálaadási proklamációjában) november negyedik csütörtökét nyilvánította a hálaadás napjának, a hagyományt pedig 1941-ben törvénybe is foglalták, és azóta ez a nap hivatalosan is nemzeti ünnep.

Természetesen az 1621-es hálaadáshoz képest mára már rengeteg változáson esett át az ünnep. Ezen a napon az egész család minden tagja egy helyre gyűlik, és közös vacsorával ünnepel. A menü kihagyhatatlan része a pulyka, amely köré a fehér házban újabb hagyományt kerítettek: az ünnepségre szánt pulykák közül minden évben egy (vagy kettő) megmenekül a konyhakés alól, és elnöki kegyelmet kap. Az egészben sütött pulyka mellé általában a benne is található tölteléket szokták felszolgálni, illetve áfonyaszósz, krumplipüré és zöldbab is mindig kerül a tányérra. Hagyománynak számít ilyenkor sütőtöktortát is sütni, amelyet a család együtt fogyaszt el a vacsora végén.

A vacsorát aztán másnap mindenki lemozoghatja, ugyanis pénteken rendezik a híres Black Fridayt, ahol a boltok hatalmas kedvezményekkel várják a vásárlókat, így a futás (sőt, néha még a verekedés is) garantált!

Varga Roxána

Képek forrása: Pexels

Ha tetszett a cikkem, lesd meg ezt is:

Talán ezek is érdekelhetnek …