Akár az utcán sétálva, akár a Facebook-ot görgetve, akarva-akaratlanul belefutunk nap, mint nap mindenféle hirdetésbe, különböző cégek termékeinek reklámjaiba. Szinte már idegesítően tolják az emberek arcába a sok nem kívánt ajánlatot, ám hatalmas nyereségekhez jutnak ezzel, hiszen valójában nagyon okosan csinálják. A legalapvetőbb emberi ösztönöket manipulálva érik el, hogy megvedd azt is, amire valójában semmi szükséged nincsen. Most néhány ilyen cseles trükköt hoztam nektek, amely a marketing iparágat nagyon is élteti a hétköznapokban.
Az első – és talán leggyakoribb – a saját érzékszerveinkre való téves hagyatkozás. A jó látványt nyújtó, jó illatú dolgokat, ételeket mindenki szereti, ezért a marketingesek is pontosan arra mennek rá, hogy a legjobb érzést keltsék a vásárlókban. Például, ha bemész egy gyorsétterembe, rögtön szembejön veled a plakáton egy fantasztikusan festő hamburger friss salátával, ropogós bucival, szaftos hússal, extra sajttal… Ha az ember éhes, aligha tud ellenállni egy ilyen látványnak, ám a valóságban közel sem hasonlít az étel az illusztrációhoz. Sőt, talán néha még az étvágyunk is elmegy tőle. A tökéletesen beállított, jól megszerkesztett képeket lehetetlen ugyanúgy kézzel foghatóan visszaadni, de a marketingeseknek nem is ez a célja, csupán a vásárlásra való késztetés felerősítése.
Tudományosan igazolták azt is, hogy a friss kenyér illata növeli az impulzus-alapú vásárlást, ezért például egy pékségbe belépve olyan termékeket is megvásárolhatunk, amit egyébként nem terveztünk. Egyes üzletekben emiatt a sütőkből kiáramló friss illatot az eladótérbe szellőztetik a vásárlók megnyerésére.
A különböző divatcégek előszeretettel alkalmazzák az okos vásárlás trükkjét, miszerint az emberek úgy érzik, hogy jól jöttek ki valamiből. Számos akciót, kedvezményes ajánlatot szabnak ki időszakonként termékeikre, ezáltal több vevőt odacsalogatva. Az igazság azonban, hogy egyes árucikkeken olyan nagy a haszon, hogy még egy 50 százalékos leértékelés után is nagy bevételt jelent az eladónak. Ezért, még ha a vásárló úgy is érzi, hogy most aztán értékes cuccokat vehetett meg fillérekért, a vállalat duplán jól járt, hiszen az amúgy csak raktározandó terméket ugyanúgy eltudták adni. Szintén ideillik a tény, hogy rengeteg ruhanemű eredeti árát a kedvezményes árcímkével ragasztják le „készletkisöprést” hirdetve. Ám sokszor a kedvezményes árcédulán ugyanaz, esetenként magasabb összeg szerepel, csupán kirívóbb színnel feltüntetve a figyelemfelkeltés érdekében.
Biztos mindenkivel előfordult már, hogy csak azért vett meg egy terméket, mert azt egy szakértő, a témában jártas szakember reklámozta. Hiszen ki ne hinne egy több éves tapasztalattal rendelkező fogorvosnak, hogy az általa hirdetett fogkrém tényleg hatásos. A szaktudás fontos, ám nem mindig szükséges ahhoz, hogy egy bizonyos terméket nagy számban eladhassanak a forgalmazóik. Sokkal inkább a tekintély az, ami igazán számít. Előszeretettel hirdettetnek közszereplőkkel, celebekkel, akiknek valójában semmi közük nincsen az adott áruhoz, csupán sok követővel rendelkeznek, akik emiatt talán nagyobb késztetéssel vásárolnak.
Végül pedig egy klasszikus csel: a hiányérzet keltése. Mindig vágyunk valamire, amink éppen nincsen, vagy ha van is, lehet, hogy elfogy, elhasználódik, ennél csak drágábban vehetjük majd meg azt. A marketingesek tökéletesen kihasználják az embernek ezt a fajta félelemérzetét, amellyel azt erősítik bennünk, ha most nem cselekszünk, akkor egy később vissza nem térő lehetőséget szalasztunk el.
Mindezek után egyértelmű, hogy a marketingipar nem csupán üzleti, hanem pszichológiai tanulmányokon is alapul. Bár néha tudjuk, hogy befolyásolva vagyunk, mégis engedünk a kísértésnek és mindezt a marketingesek javára.
Dervalics Panna[1]
Olvasd el további cikkeinket is:
[1] https://reklamfogas.blog.hu/2016/01/08/5_marketingfogas_ami_mindig_bejon
