Az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött a táplálkozástudomány. Egyre többet tudunk az ételek összetételéről, egyes élelmiszerek pozitív, illetve negatív hatásairól és arról, hogy mi az, ami károsítja vagy támogatja a szervezetünket. Az alábbi kutatások fényében viszont egyre több tévhit kering a köztudatban, ami sok esetben elavult vagy csupán nem igaz. Fontos, hogy ezeket a hiányosságokat pótoljuk és mindenkit a kiegyensúlyozott táplálkozásra biztassunk.
A méz és a barnacukor egészségesebbek, mint a fehér cukor.
Régóta kering az interneten, hogy célszerű a fehér cukrot lecserélni barnacukorra vagy mézre, mert kevésbé hizlalnak és egészségesebbek. A valóság az, hogy a barna- illetve fehér cukor között az egyetlen különbség a színük. A szervezetre gyakorolt hatásuk és a vércukorszint emelő képességük megegyezik, így teljesen ízlés kérdése, hogy melyiket választjuk. A méznek valóban vannak a cukorhoz képest jótékony hatásai, viszont a vércukorszint tekintetében semmilyen különbség nincs. Fontos megemlíteni, hogy a mézet ne rakjuk forró hőmérsékletű folyadékba vagy ételbe, ha meg szeretnénk őrizni a pozitív hatásait. Ha a vércukorszint stabilan tartása a cél, akkor érdemes a cukrot édesítőszerre cserélni, mely egy jó alternatíva az inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetében.
A szervezetnek szüksége van “detox” kúrákra.
Ha a mi feladatunk lenne a szervezetünk méregtelenítése, akkor bizony nagy bajban lennénk. A selejt eltávolítása a testből komplex folyamatok során történik meg, melyben több szervrendszer is közrejátszik. Ha megsérül a máj, a vese vagy a keringéssel adódnak problémák, és a test nem tudja ellátni ezt a feladatát, akkor orvosra van szükség, nem egy öt napos folyadékdiétára. Természetesen tudunk segíteni a testnek azzal, hogy elegendő vizet fogyasztunk, egészségesen táplálkozunk és eleget alszunk, azonban nincs szükség sem egy divatdiétára, sem egy indokolatlanul drága étrendkiegészítőre.
A zsírszegény étkezést kell előnyben részesíteni.
Bár egyes betegségek esetében előnyös lehet a zsírtartalom csökkentése, mint például hasnyálmirigy gyulladás utáni időszakban, gyulladásos bélbetegségekben vagy epekőbetegség esetén, egy egészséges ember számára indokolatlan zsírszegényen étkezni. Igaz, hogy a zsíroknak van a legmagasabb energiatartalma a grammos mennyiségek szerint, ettől függetlenül a drasztikus csökkentése nem egészséges, hiszen a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak megfelelően felszívódni zsír nélkül. Fontosabb odafigyelni a bevitt zsírok összetételére, a telített zsírsavakat kisebb arányban, a telítetlen zsírsavakat pedig gyakrabban fogyasszuk. Továbbá az egyik legegészségesebbnek vélt étrend az egész világon a mediterrán étrend, melynek olykor 35%-os zsírtartalma is lehet. Az étrend bizonyítottan véd a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek és a demencia ellen, testtömegcsökkentő hatása van és leviszi a gyulladást a szervezetben.
Az egészséges táplálkozás legfontosabb szabálya a kiegyensúlyozottság. Ha egy trend arra utasít, hogy élelmiszercsoportokat zárj ki az étrendből vagy drasztikus változtatásokat vigyél véghez, az valószínűleg hosszú távon nem lesz kifizetődő. Nincsenek csak jó és csak rossz élelmiszerek, a táplálkozás sokoldalú és minden esetben személyre szabott.
Pápai Liza
A képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
