„A szép mozdulat a szem zenéje.”
Az ünnepet az UNESCO egyik tagszervezete, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre 1982-ben, és azóta április 29-én, Jean- Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapján, a világ mindenféle táncát megünnepeljük.
A táncnap egyik célja, hogy népszerűsítse a táncot a társadalmak általános felfogásában, és arra ösztönözzék a különböző nemzeteket, hogy minél nagyobb teret szenteljenek ennek a műfajnak oktatási rendszereikben – az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.
A tánc kezdetek óta az emberi kultúra része, egy olyan művészeti ág, ami a test ritmusos, zenére történő mozgásával fejez ki érzelmeket és épít emberi kapcsolatokat.
Mivel az első embereknek még nem volt nyelvük, a tánc kezdetben egy nonverbális kommunikációs eszközként szolgált. A test mozgásának spirituális dimenziói voltak, használták például különböző sorscsapások elűzésére (esőtánc), vagy bátorságra (háborús tánc, vadásztánc). A táncművészet tehát valójában az egyik legősibb művészet. Ezt követően az ókorban már megjelentek a különböző vallásos táncok, drámai táncok és lírai táncok. Ekkoriban a táncnak szerteágazó funkciói voltak, mint a baráti kapcsolatok kialakítása, vallási szertartások során imádkozás Istenhez, sebgyógyítás haláltánc közben, vagy érzések kifejezése az ellenkező nem felé. A középkori táncokról keveset tudunk, mivel ezekben az évszázadokban csak a legműveltebbek tudtak írni és olvasni, ezért csak kevés gyűjtemény létezik, mivel ekkor a táncot leginkább az átlagemberek kedvelték.
A reneszánsztól egészen 1900-ig olyan szabadidős táncok alkották a kultúra szerves részét, mint a menüett, ami egy lassú, komoly mozgás volt Spanyolországban, de nem szabad említés nélkül hagyni az Ausztriából és Németországból származó három ütemben táncolt keringőt sem.
A 18. században jelent meg a balett. A klasszikus tánc különösen nagy népszerűségnek örvendett Franciaországban és Olaszországban. A jelmezek segítették a táncosokat abban, hogy felszabadultabbnak érezhessék magukat, valamint a cipők és ruhák kihangsúlyozták a test rugalmasságát és finomságát. A 20. században a balett folytatta tündöklő sikerességét, ekkor különösen az orosz baletteké volt a rivaldafény.
Az 1920-as években elterjedt a gramofon (hanglejátszó készülék), és megszülettek az első tánczenekarok. Olyan táncok létrehozása vette kezdetét, amelyek az adott divatos zenékre táncolhatók voltak, és megfeleltek a báltermi előírásoknak is. Ahogy a zenében, úgy a táncban is gyökeret eresztettek úgynevezett klasszikus műfajok, ezeket nevezzük társastáncnak, és ezeket tanítják a tánciskolákban.
A tánc sokoldalúsága és ezer arcából fakadó számtalan pozitív hatása vitathatatlan…

A tánc „színtelen, szagtalan, nemtelen és kortalan” – azaz tulajdonképpen nincsenek határai. Táncolhatunk egyedül, párban, csoportosan, gyors vagy lassú zenére, örömünkben és bánatunkban is. A tánclépések elsajátítása mindkét agyféltekét ösztönzi, a jobb és bal féltekét összehangoló mozgás pedig serkenti a dopamin termelést, aminek félelemoldó és euforikus hatása van. Fejlődik a koncentráció, az emlékezőképesség, a vizuális memória, javítja a ritmus és az egyensúlyérzéket, növeli az improvizációs képességet, fejleszti a testtudatot. Ezek mind olyan képességek, amiket az élet bármely területén kamatoztatni tudunk. Tánc közben a mozdulatok végtelen lehetőségét élhetjük meg. Nincs is csodálatosabb érzés, mint a mozgás szabadsága és saját testünk mozzanatainak tudatos irányítása.
Mindenki megtalálhatja benne önmagát. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a tánc igenis egy kőkemény sportág, a művészetnek, a színháznak és színpadi világnak izgalmas színfoltja, az átlagemberek számára pedig a kikapcsolódás, a szórakozás, a felszabadulás egyik lehetséges eszköze.
És ha már PTE, Pécs és Mediterránia… a Punnany Massif néhány sorát hagynám itt nektek a mai nap margójára:
„Várj, egy pillanat
Tekints rám kérlek
Ezt együtt éljük át
Most megáll
Ez a pillanat
Hevében forró
Mozdulatlan világ
Utolsó tánc… Lépés…
Ölelj még… Piszkos tévedés…
Utolsó tánc… Kérdés:
Ebben mit látsz?
Mindez még, még, még…Tánc…”
(Utolsó tánc)
Szabó Johanna
[1]Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire is fontos a mozgás és az aktív élet, úgyhogy mindenképp kattints ide is: https://infozio.1367.hu/2022/04/04/uton-egy-aktivabb-elet-fele-nozeroday/