Bár március elejéről sokaknak leginkább a tavasz kezdete és a Nőnap jut eszébe, egy nagyon fontos eseménynek is ekkor van a világnapja; a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapot ugyanis március 6-án ünnepeljük, Magyarországon immár 23. éve, 2000 óta. Bár a már említett tavasz naptárilag tényleg ekörül kezdődik, azt azért még be kell látnunk, hogy a világosban töltött órák száma nem igazán éri el a nyári csúcsát – tehát sajnos az energiapazarlás sem csökken még olyan mértékben. Éppen erre próbálja felhívni a figyelmünket ez a világnap: hogy igyekezzünk (ha tovább nem is, de legalább egy nap erejéig) minél fentarthatóbban és energiatakarékosabban cselekedni/élni. Természetesen ez nekünk is jó, hiszen kis odafigyeléssel meglepően sok energiát, ezzel együtt pedig meglepően sok pénzt tudunk megspórolni.
Bár a világnapot csak 6-án tartjuk, március egészében vannak különböző rendezvénysorozatok/versenyek, amelyek igyekeznek felhívni a figyelmünket a tudatosságra – ilyenek például az általános iskolákban rendezett rajzversenyek (amelyek már egész fiatal kortól kezdik meg a gyermekek nevelését az energiatakarékosságra), valamint a március 28-án rendezett Föld Órája is, amikor egy órára minden sötétségbe borul. Azt, hogy ezek a programok és felhívások miért fontosak, talán senkinek sem kell elmagyaráznom: a Föld népessége egyre nő, erőforrásaink pedig egyre csökkennek. Az emberek ökológiai lábnyoma szintén egyre csak növekszik – a légszennyezéssel együtt, amely a globális felmelegedés felgyorsulásához vezet. Az pedig, hogy ennek mi a következménye, mindenki számára világos: olvadó sarki jégsapkák, növekvő általános tengerszint (ami a veszélyeztetett területen élő emberek otthonait is elveheti majd), valamint a levegő növekvő szállóportartalma, amely „szerencsére” megnöveli az olyan légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint amilyen az asztma is. De hogyan is lehetünk mi energiatakarékosabbak? Mi a tudatosság titka?
Ha a fűtést vesszük figyelembe (amely a leginkább energiaigényes háztartási tevékenység), pár egyszerű dologgal sok energiát és pénzt takaríthatunk meg. Legfontosabb lépése a meleg benntartása – így sokat segíthetünk azzal, ha zárjuk a zsalukat, függönyöket (ez lekorlátozza a meleg szökését), ha szigeteljük a melegvízcsöveket, ha a fűtőtesteket rendszeresen tisztítjuk (ugyanis a szennyeződések csökkentik az ilyen szerkezetek hatékonyságát), de akár már azzal is, ha otthonunkban is az évszakoknak megfelelően öltözünk – tehát nem várjuk azt, hogy télen is nyári meleg legyen a lakásban, és azt sem, hogy rövidnadrágban és pólóban tudjunk ilyenkor élni úgy, hogy közben odakint mínuszok repdesnek. Vízfogyasztás szempontjából hatalmas segítség, ha nem folyatjuk feleslegesen a vizet (tehát a fogmosás idejére nem hagyjuk nyitva a csapot), ha nem mosogatunk folyóvízzel, vagy ha gyűjtjük az esővizet olyan feladatokra, mint például a növények öntözése. Ha világításról beszélünk, nyilván a legevidensebb tanács, hogy amikor csak tehetjük, használjunk természetes fényt. Ezen felül, ha nem kapcsolgatjuk a villanyokat fel-le, illetve ha nem hagyjuk égve a lámpát akkor, amikor nem tartózkodunk egy-egy helyiségben (és be kell vallanom, ebben én is hibás vagyok), akkor már nagyon hálás lesz nekünk a környezetünk.
Természetesen ennél jóval több tipp és praktika ismert – össze se tudnám szedni egy cikkbe az összeset – de tanácsolom mindenkinek, hogy – ha máskor nem is – legalább március 6-án igyekezzen betartani ezeket az egyszerű kis praktikákat, hogy egy pillanatra fellélegezhessen a bolygónk.
Varga Roxána
Képek forrása: Pexels, Pixabay
[i] Ha szívesen olvasgatsz világnapokról, ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket: https://infozio.1367.hu/2022/06/25/junius-25-barlangok-napja/
