Bár az idei tél eddig nagyon kegyes volt hozzánk, biztos vagyok benne, hogy mindenki emlékszik azokra a mínuszokra, amikor elfagyott végtagokkal bicegtünk be a jó meleg házba, hogy végre véget vessünk az átfagyásunknak és megmelegítsük magunkat. Saját tapasztalat alapján azt tudom mondani, hogy, bár átfagyni mindig és mindenhol rossz, a legnagyobb fájdalmat mindig vagy az orrom miatt, vagy az ujjaim miatt éreztem – főleg akkor, ha melegítési okokból ezeket forró víz alá raktam (majd rögtön ki is szedtem, mert nem bírtam a fájdalmat). Képzeljük hát el, hogy mennyire borzalmas lehet annak, akinek ez a szörnyű fájdalom nem csak akkor jelentkezik, ha forró vízbe teszi átfagyott ujjait, hanem szinte mindig, amikor hidegben az utcára lép – nos, a Raynaud-szindrómában, valamint a Raynaud-kórban szenvedők pontosan ezt élik át.
Raynaud-jelenségről abban az esetben beszélhetünk, ha hideghatás (vagy erős érzelmi behatás) eredményeképp a végtagok három elszíneződési fázison mennek át – először elfehérednek, majd elkékülnek (cyanosis) végül pedig kipirosodnak (hyperaemia). A jelenség leginkább a kezeket érinti, sokszor a kezeket és a lábakat, és nagyon ritkán csak a lábakat. A fázisokból enyhébb esetben csak a fehér és a piros jelenik meg, rosszabb esetben pedig a kék is, lefolyási idejét tekintve a folyamat pedig 10 perctől akár fél órán át is tarthat.
De mi is áll ennek a különös jelenségnek a hátterében? Leginkább egy olyan átmeneti vérellátási zavar a végtag ujjaiban, amely azt eredményezi, hogy az ujjakban lévő verőerek, a kicsi, oxigéndús vért szállító erek, valamint a bőrben található verő- és visszerek összekapcsolódásai összehúzódjanak. Ezek miatt az összehúzódó erek miatt (valamint az ennek következtében fellépő vérhiány miatt) láthatjuk azt, hogy az ujjak elszíneződnek, sokszor elzsibbadnak, érzéketlenek lesznek, bedagadnak, esetleg merevvé válnak. „Szerencsére”, ha maga a folyamat nem lenne elég kellemetlen, még erős, égő érzéssel is jár. De miért csinálja ezt néhány ember szervezete? A válasz meglepően egyszerű: a Raynaud-jelenség a szervezet hidegre adott, túlzott válaszreakciója. Normális esetben ugyanis hideg hatására a felszíni vérerek valóban beszűkülnek, emellett pedig a mélyebben futó vérerek kitágulnak, hogy a szervezet a normál hőháztartását fenn tudja tartani, de Raynaud-szindróma és -kór esetében a felszíni erek nem normális szinten, hanem fokozottan szűkülnek be a szervezet túlzott reakciója miatt.
Raynaud-jelenség általában két esetben jelenhet meg: akkor, ha valaki Raynaud-kórban szenved, vagy akkor, ha valaki Raynaud-szindrómás. Ez a két kórkép, bár nagyon hasonló, mégis eltér egymástól: míg a Raynaud-kór az úgynevezett elsődleges (vagy primer) Raynaud-betegség, addig a Raynaud-szindróma ugyanezen betegség másodlagos (secunder) formája. Ebből következik az is, hogy a Raynaud-kór idiopáthias, hátterében nem áll semmilyen másik betegség, hanem szimplán genetikai hajlam, hormonális változások és környezeti hatások okán jelenhet meg. A kórban szenvedők tünetei a 10-es éveik körül jelennek meg, mindig szimmetrikusan színezve a végtagokat, és jóval enyhébben, mintha szindrómáról lenne szó – sőt, a kor előrehaladtával a tünetek intenzitása is csökken. Diagnosztizálni csak akkor lehet, ha már 2-3 éve fennállnak a tünetek (alapbetegség nélkül), ezután pedig folyamatos kontroll- és laborvizsgálatok szükségesek. A Raynaud-szindróma hátterében mindig valamilyen más betegség, esetleg gyógyszermellékhatás áll. A tünetek ilyenkor jóval erősebbek, és előfordulhat, hogy egyoldalian jelentkeznek csak. Az erős tünetek az érfal károsodásához vezethetnek, így nagyon fontos, hogy az alapbetegséget (amely 95%-ban szisztémás szklerózis/szkleroderma) minél előbb kezeljék.
Kezelés szempontjából mindkét esetben elsődlegesen a nem-gyógyszeres kezeléseket támogatják. Ilyen módszer a hideg elleni fokozott védekezés, a kéz- és lábápolás, valamint az érszűkítő tevékenységek (pl. dohányzás) kerülése. Raynaud-szindrómánál természetesen ezt kiegészíti az alapbetegség kezelése is, míg Raynaud-kórnál (alapbetegség hiányában) csak a tüneteket kezeljük – erre pedig van gyógyszeres lehetőség is. Nagyon súlyos tünetek esetén mindkét kórképnél értágítók szedését szokták javasolni.
Varga Roxána
Képek forrása: Pixabay, Unsplash
[i] Ha szeretsz érdekes betegségekről olvasni, ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket: https://infozio.1367.hu/2022/02/22/uj-nepbetegseg-az-erzelmi-eves/
