A nappalok a téli napforduló, vagyis december 21-e óta hosszabbodnak, amely, bár eleinte még csak alig volt észrevehető, most már azonban kimondottan érezhető az a naponta két perccel tovább világosban eltöltött idő. Idén a nyári időszámítás március 30-án kezdődik, ekkor állítjuk az órát hajnali kettőről három órára. Az óraátállítás lényege, hogy tavasszal előre, ősszel pedig visszaállítjuk az órákat. Célja, hogy inkább az esti órákban élvezzük a több napfényt és ezáltal energiát takarítsunk meg. Ezt az angol fordítása is jelzi: Daylight Saving Time (DST).
Kezdetben csupán azért javasolták az óraátállítást, mert a nyáron magasabb napfényes órák számát kihasználva, illetve a mesterséges világítást mellőzve energiát lehetett vele megtakarítani. Bár ez évente kétszer megosztja a közvéleményt és évről évre egyre nagyobb vitákat vált ki az Európai Unió tagállamaiban is, egyelőre idén még biztosan esedékes lesz. Sokan már régóta szeretnék végleg elkerülni a felesleges változtatásokat, de ehhez egységes döntés szükséges. Ennek következtében viszont a nyári időszámítást gondolnák kedvezőbb megoldásnak, amit hosszútávon jobban ki lehetne használni és több előnnyel járna.
De miért éppen hajnali kettőkor állítjuk az órákat? Ennek az ésszerű magyarázata az, hogy ebben az időszakban a legkisebb a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása. A közlekedési forgalom ilyenkor minimális, így az óraátállítás nem okoz fennakadást az utazási rendszerekben, ellenben egy korábbi, forgalmasabb időpontban történő átállítással, ami viszont már könnyen zavart kelthetne a menetrend szerinti vonatok, buszok vagy repülőjáratok esetében. Az éjszakai órákban az emberek többsége mélyen alszik, így az átállás kevesebb személyes problémát okoz. Ha este történne az óraátállítás, az eléggé összezavarhatná az esti programokat, például a televíziós műsorok kezdési időpontját vagy a különböző rendezvények végét. Az éjszakás műszakban dolgozók számára ugyan kihívást jelenthet, de lényegesen kevesebben dolgoznak ilyenkor, és nekik is talán még ekkor kevésbé zavaró, mint például a műszak kezdetén vagy végén.
Az emberi egészségre rengeteg átmeneti negatív hatást gyakorol mind a tavaszi, mind az őszi óraátállítás. Az egyik leggyakoribb, hogy nagy mértékben megzavarja a biológiai ritmusunkat és alvási ciklusunkat rövid távon. Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső biológiai órája nem kerül azonnal összhangba a külső órával. Az alvási ciklus felborulásával az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. Tavasszal néhány napig – egyénenként különböző módon – reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint alacsony és a vércukorszint is még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete pedig jóval nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz.
Bár az eredeti szándék szerint az óraátállítás energiát takarít meg és támogatja a szabadidős tevékenységeket, a modern világban azonban egyre több vita övezi a hatékonyságát és egészségügyi hatásait. Míg a hosszabb, világosabb esték sokak számára előnyösek, az alvásritmus megzavarása káros hatással lehet a többségre nézve.
Dervalics Panna
Ezt olvastad már?
