A „PTE-ről az USA-ba” interjúsorozat keretein belül először megkérdezett hallgató Pintér Márton. Marci 2022 tavaszán kapta kézhez dietetikus diplomáját. Mesterképzésre is a PTE-n maradt, egészségügyi menedzsernek tanul.
Az alapképzés során számos ösztöndíjat nyert el, mint például: Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj, Új Nemzeti Kiválóság Program, Dékáni pályamunka, Nemzeti Tehetség Központ Ösztöndíj, Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíj Program. Úgy gondolom, nagyon szerencsések azok az egyetemisták, akik már a BSc alatt belekóstolnak a kutatói létbe. Marci TDK Konferencián I. helyezést ért el, tudományos különdíjat és az MDOSZ különdíját is bezsebelte. A PTE falain kívül pedig a Richter Gedeon Éregészség ösztöndíjat is megkapta.
Marci szorgalma az amerikai ösztöndíj elnyeréséhez is hozzájárult, hisz a kutatómunka eredményei különböző konferenciákon előadás formájában prezentálásra kerültek (pl. TDK Konferencia), és az ott elért eredmények hozzájárultak Erasmus+ pályázat színvonalának emeléséhez. Marci kutatása a mesterséges tartósítószerek hatásainak vizsgálata köré épült.
Szia Marci, köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésem. Tavaly nyáron a legtöbben még éppen csak fellélegeztek az államvizsga után, Te pedig már Amerikából posztoltál. Hogy lehetséges ez? Hogyan sikerült kijutnod?
Valóban, 2022 igazán mozgalmas, eseményekben gazdag év volt számomra. Éppen, hogy átvettem diplomámat Pécsen, pár hét múlva már egy repülőn találtam magam, ami Amerikába tartott. Utólag magam sem tudom, hogyan tudtam összeegyeztetni az államvizsgára való készülést, a szakdolgozatírást, a TDK Konferencia részvételt, a kórházi gyakorlatokat, Fejér vármegyébe való kórházi kirendeltséget és (az egyéb egyetemi teendők mellett) kiutazásom megszervezését. Ugyanis igen bonyolult bürokratikus folyamatok (vízum igénylés, TOEFL nyelvvizsga stb.) előzték meg utamat. A külföldi tanulmányi programban való részvétel gondolata egy konferencián született meg a fejemben, ahol többek között olyan előadók is felszólaltak, akik korábban részt vettek Erasmus+ programban. Ezt megelőzően nem terveztem külföldi tanulmányi útra pályázni. Azonban az ott elhangzott élménybeszámolók hallatán kedvet kaptam, és utánanéztem, hogy számomra milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Akkor már tudtam, hogy a PTE-n fogom folytatni tanulmányaimat Egészségügyi menedzser mesterképzés szakirányon, így utánakerestem olyan egyetemeknek, amelyek portfóliója ezzel megegyező képzést kínál. Ekkor találtam rá a Floridában található Nyugat Floridai Egyetemre (University of West Florida). Ezt követően beadtam Erasmus+ pályázatomat a Pécsi Tudományegyetemre. Több szempontot vettek figyelembe az ösztöndíj odaítélésekor. A teljesség igénye nélkül például olyan extrakurrikuláris eredményeket, mint a nemzetközi publikációk, korábban elnyert ösztöndíjak, közéleti tevékenységek az egyetemen.
Milyen képzésben vettél részt? Esetleg kutatómunkát végeztél?
A Nyugat Floridai Egyetemen a Healthcare Leadership mesterképzésben vettem részt, amelyben többek között az Egyesült Államokban lévő igen bonyolult egészségbiztosítási rendszerek struktúráját, irányítását, azokban végrehajtott reformokat tanulhattam.
Volt lehetőségem kutatómunkát is végezi, amely során az Egyesült Államokban végrehajtott egészségügyi reformokat vizsgáltam. Kutatómunkám során érdekes volt felfedezni, hogy Amerikában milyen nehézségekkel, problémákkal küzdenek az egészségügyben, és azt is, hogy ezekre milyen módon reagálnak. Eredményeimet előadás keretében prezentálhattam.
Mi a véleményed az amerikai oktatásról, egyetemi életről?
Véleményem szerint az amerikai felsőoktatás a tudományterületeknek megfelelő tudás mellett a csapatban gondolkodás és a kreatív megoldóképesség fundamentumaira készíti fel a hallgatókat. Rendszerint úgy kellett megérkeznünk az előadásokra, hogy egy adott témát érintő részt a tankönyvekben már előre elolvastuk, és legjobb tudásunk szerint kielemeztük. Sok csoportmunka jellemezi a képzést, továbbá minden héten kellett készítenem beadandó dolgozatot és prezentációt egy meghatározott témában. Sok időt töltöttem az egyetemi könyvtárban, ami korábban nem volt rám jellemző, jobban szerettem otthon tanulni. Ez Amerikában teljesen megváltozott, minden nap órákat töltöttem el a könyvtárban, ahol nagyon sok barátság született. Már az első héten úgy éreztem magam, mintha évek óta a Nyugat Floridai Egyetemen tanulnék. Minden nap volt valamilyen program az egyetem területén, ami szintén lehetőséget adott arra, hogy minél több hallgatótársammal megismerkedjek más képzési terültről. A külön programok között szerepeltek szabadidős- és sporttevékenységek, valamint szakmai jellegűek is. Ami különösen feltűnt számomra, hogy minden programot nagy precizitással és odaadással szerveztek meg. Az oktatók nagyon közvetlenek és segítőkészek a hallgatókkal. Személyes élményemmel is tudok szolgálni, ugyanis az egyik oktató professzor meginvitált, hogy ünnepeljem velük a Hálaadást.
Sokat hallani, hogy szinte „kultúr-sokk” éri azokat az európaiakat, akik az USA-ba látogatnak. Neked mi a véleményed erről? Milyen különbségekkel találkoztál, amik esetleg váratlanul értek, vagy megdöbbentettek?
Ez volt az első utam az Egyesült Államokba, és annak ellenére, hogy sok helyen jártam már a világban, ez valóban „kultúr-sokként” ért, pozitív értelemben. Először New York-ba érkeztem meg, ahol tíz napot töltöttem el. Útközben a szállás felé megállt a taxi egy piros lámpánál a Time Square-nél, ahol elkapott a gyermeki kíváncsiság, ezért kiszálltam, hogy körbe nézzek. Ledöbbentő volt a rengeteg ember és felhőkarcoló látványa, az azokon lévő különböző fényben cikázó led hirdetőtáblák sokasága. Ekkor értettem meg, amivel New York-ot szokták jellemezni: „a város, amely soha nem alszik”. Meglepetésemre 3-4 nap után teljesen adaptálódtam és felvettem az ottani élet ritmusát. A gasztronómiai élmények azt hozták, amire számítottam. New York-i tartózkodásom alatt nehéz volt nem fast food ételeket fogyasztanom más jellegű éttermek híján, azonban az egyetemen, Floridában, egészséges fogások széles palettája fogadott. Ahogy szabadidőnk engedte, csoporttársaimmal szerveztünk utazásokat, így eljutottam Orlandoba, Atlantába, New Orleansba és Miamiba. Tapasztalataim alapján az emberek nagyon nyitottak és segítőkészek.
Felejthetetlen élmény marad számomra, amikor Floridát elérte az Ian hurrikán. Éppen az egyetem éttermében voltunk csoporttársaimmal, amikor kaptuk az értesítést, hogy megfigyelés alatt tartják a hurrikán vonulását, valamint, hogy készítsük össze legfontosabb iratainkat, ha szükség esetén el kellene hagynunk szállásunkat. A floridai egyetemeknek nagyon jól kidolgozott protokolljuk van a hallgatók tájékoztatásán át az óvóhelyre történő szállításig. Kellően legyengült a hurrikán mire hozzánk elért, így nem kellett az óvóhelyre mennünk. Úgy tapasztaltam, hogy az izgalom szüleim részéről, – akik Magyarországról követték az eseményeket – nagyobb volt. Tetézte izgalmukat, hogy pár napig nem volt internet és telefonálni sem tudtam, amíg helyre nem állították a kidőlt fák által megrongált vezetékeket.
Mit tanácsolnál annak, aki esetleg hozzád hasonlóan ki szeretne jutni Amerikába?
Legfontosabbnak azt tartom, hogy alaposan informálódjon a jelentkező a kiválasztott egyetemről, annak képzéseiről és bemeneti kritériumairól. Másrészt azt tudom tanácsolni, hogy ne szegje kedvét senkinek a hosszas és bonyolult bürokratikus folyamatok útvesztője. Visszatekintve elmondhatom, hogy minden előkészülettel eltöltött idő sokszorosan megtérült. Véleményem szerint az Erasmus+ programban való részvételhez szükséges a jó problémamegoldó képesség, hiszen sokszor egyedül kell megoldani egy adott helyzetet. Ezenkívül jó alkalmazkodóképesség, felelősségtudatosság, nyitott személyiség azon tulajdonságok, amik megkönnyítik egy teljesen idegen kultúrába való beilleszkedést. Úgy gondolom, hogy életre szóló élmény részt venni Erasmus+ és bármilyen egyéb külföldi tanulmányi programban. Magam is olyan kulturális ismerettel, diszciplínámnak megfelelő lexikális és felsőfokú idegen nyelvi tudással tértem haza, – továbbá olyan nemzetközi kapcsolatokat tudtam kialakítani, – aminek egész életemben hasznát tudom venni.
Köszönöm a válaszokat, további sikerekben és élményekben gazdag munkát kívánok!
Szerb Kata
