„Gratulálok anyuka, Ön ikreket vár!” – Ez a kijelentés az orvos szájából egyszerre hoz örömöt és döbbenetet. A hír, hogy egyetlen anyaméhben egyidejűleg két élet kezd el kibontakozni, olyan, mintha a természet leleplezné le a furfangos ajándékát!
Ám az egypetéjű ikrek világában nem csak csodák, hanem kihívások is születnek, szinte már az első pillanattól fogva! Hiszen sok esetben nem csak a genetikai állományuk azonos, még a méhlepényen is közösen osztozkodnak. A közös lepény árnyékában pedig egy idegenül hangzó kifejezés rejtőzik meg, melynek neve: iker-iker transzfúzió szindróma. Ez a kifejezés első hallásra rideg, orvosi terminusnak hangozhat, mégis egy drámai történetet takar- két magzat közötti láthatatlan véráramlásról, mely egyszerre köti össze és sodorja veszélybe a magzatokat!
A cikk azért született meg, hogy a puszta szakszavak mögé betekintést engedjen – hogy megmutassa, miként osztódik ketté egy megtermékenyített petesejt, és hogyan válhat a genetikailag azonos állomány két külön sorssá.
A monokoriális ikrek egy méhlepénnyel rendelkeznek, a különálló köldökzsinórjaik a méhlepényen belül futnak össze, közös érkapcsolatokat (anastomosisokat) létrehozva ezzel. Röviden, így alakul ki a magzatokat érintő kórkép.
A fennálló helyzet eredményeképp a két fejlődő emberi élet között máris kialakulnak a szerepek. Az egyikük a donor, a másik a recipiens. Egyik sincsen szerencsésebb helyzetben a másiknál:
A donor szerepébe bújva szembesülnünk kell a ténnyel, miszerint a lepény érkapcsolatai miatt kevesebb vér, oxigén és tápanyag jut a szükségesnél. Ez a vérvesztés okozza donor esetében a csökkent magzatvíz mennyiséget és a jelentősen elmaradt növekedést.
A recipiensek esetében fordul a kocka. A placenta érösszeköttetései miatt az érintett magzat a testvér vérének jelentősebb mennyiségét is megkapja. A túlzott véráramlás miatt pedig az érintett magzat szívének túlzottan sok vért kell keringenie, ez pedig szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz és a szívizom-megvastagodáshoz vezet. A testtömege ugyan gyarapszik, viszont ez nem egy egészséges gyarapodás!
A vesék is több vérhez jutnak, így a magzatvíz mennyisége kórosan megnő. A túl sok magzatvíz miatt a méh túlfeszülhet, ez pedig korai magzatburok-repedést eredményezhet. A szülés így idő előtt megindul.
A vérellátás hirtelen változásai agyi vérellátási zavart idézhetnek elő, illetve átmeneti oxigénhiányt.
Mégis hogyan derül fény az iker-iker transzfúzió fennállására, milyen macskaköves út vezeti el az anyát a szülésig?
A várandósság korai szakaszában, általában a 10.hét környékén derül fény az ikerterhesség tényére. Ekkor, általában már a közös méhlepényt is észleli az orvos, ilyenkor fokozott figyelmet és elővigyázatosságot rendel el.
A középidő tájékán, tehát a második trimesztertől, sűrűsödnek a vizsgálatok. A kismama 2 hetente ultrahang vizsgálatokra jár, ahol ellenőrzik a magzatvíz mennyiségét, a véráramlást, illetve a növekedést is. Iker-iker transzfúzióra (TTTS-re) gyanakodhat az orvos, ha a magzatvíz mennyisége kórósan sok. Ekkor még Doppler-vizsgálattal ellenőrzik a vérellátást, ami biztosan kimutatja, ha esetleg kóros a vér áramlása. A diagnózis felállítása során az orvos súlyosság szerint is besorolja a TTTS-t.
Ezek után a kezelési lehetőségeket is ismerteti a várandóssal:
Jelen állás szerint az egyetlen, a probléma gyökerét megszűntető, ám igencsak kockázatos megoldás a fotoszkópos lézerterápia. A beavatkozás során egy vékony, optikai lézeres eszközt vezetnek a méhbe, mely megszűnteti és lezárja a kóros érösszeköttetéseket.
Aminioredukció során a recipiens magzatnál a túlzott mennyiségben felgyülemlő magzatvíz mennyiségét lecsapolják.
A legtöbbször alkalmazott eshetőség a szoros monitorizálás, mely során rendszeresen ellenőrzik az anya állapotát és a magzatokét is ultrahang és szívvizsgálatok segítségével.
A harmadik trimeszterben még gyakoribbá válnak az ellenőrző vizsgálatok. A koraszülés magas kockázatú, így az orvosok minden eshetőségre igyekeznek felkészülni és a leendő édesanyát is felkészíteni a hirtelen bekövetkező szülésre.
Az újszülöttek állapotát rövidesen, a születésüket követő pillanatokban a neonatológusok részletesen kivizsgálják. Így a kisbabák remélhetőleg egészségesen fejlődhetnek tovább az anyaméhen kívül.
Egy zigóta, egy génállomány, egy méhlepény, de mégis két dobbanó szív és két külön élet!
Mi ez, ha nem egy hatalmas csoda?!
Sebők Vivien
Képek forrása: Pinterest
Hasonló tartalmakért kattints a linkre:
