Szerintem sok ember – csakúgy, mint én – csupán az utóbbi években kezdte el hallani és használni az AI szót, ami, bár jóval korábban is már mindenkinek jelen volt a mindennapjaiban, mégsem terjedt el a köznyelvben ebben a formában olyan mértékben, mint manapság. Az AI, vagyis Artifical Intelligence a háttérben tevékenykedve régóta megkönnyíti az életünket sokszor a tudtunk nélkül is. Legyen szó online vásárlásokról, személyre szabott reklámokról, az egyre megbízhatóbb önvezető autókról vagy a hang- és arcfelismerő rendszerekről, ezek mind-mind a mesterséges intelligencia termékei.
Bár már az 1980-as években is több felfedezés indult útjára a számítógépek tudásával kapcsolatban, a kutatók 1997-ben kezdték el még inkább törni a fejüket, amikor is egy örmény-orosz sakkvilágbajnok és nagymester vereséget szenvedett az IBM sakkjátszó számítógépes programjától. A gép győzelme az ember felett kritikus pont volt az AI történetében, és új távlatokat nyitott meg azzal kapcsolatban, hogy vajon még mire lehet képes, valamint milyen feladatokat tud ellátni nemcsak az emberrel azonos szinten, de akár annál jobban is.
A mesterséges intelligencia az egészségügyben is forradalmi változásokat hoz napról-napra, alkalmazása egyre szélesebb körben terjed és számos feladatban nyújt támogatást az egészségügyi szakemberek számára. Az AI algoritmusai hatalmas mennyiségű orvosi adatot képesek feldolgozni és elemezni, ezek alapján pedig előre jelezni bizonyos betegségek kockázatát, illetve javaslatokat tenni a kezelésekre. Emellett pedig adminisztratív feladatokat is ellátnak a dolgozók helyett, ami nagy terhet vesz le a vállukról, és rengeteg időt spórol meg nekik. Egyik legnépszerűbb használati köre a diagnosztikában van, ugyanis képes gyorsan és pontosan elemezni a röntgen, CT és MRI felvételeket. Az AI segítségével a földrajzilag távol élő pácienseket is megfelelően el tudják látni: az okos eszközök és az AI kombinációja lehetővé teszi a páciens állapotának otthoni megfigyelését, ami segíti az idős vagy krónikus betegek gondozását és az időben történő beavatkozást.
Egyre nagyobb teret nyer magának a sebészetben a robotika, amely növeli a precizitást, csökkenti a műtétek kockázatát és jelentősen redukálja a gyógyulási időt. Magyarországon is tartottak már néhány kórházban bemutatót ezekről a robotokról, azonban ennek a rendszernek a pontosítása még a közeljövő egyik várható innovációja. Csakugyan fejlesztés alatt állnak olyan eszközök is, amelyek személyre szabott prediktív elemzésekre képesek a betegségekkel kapcsolatban, illetve azokra opcionális kezeléseket javasolnak. Az AI alkalmazása hazánkban még országszerte fejlődőben van, és számos kihívással kell szembenéznie: a technológia széleskörű bevezetéséhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése és a szakemberek képzése, amelyek biztosíthatják, hogy a mesterséges intelligencia valóban hozzájáruljon az egészségügyi ellátás minőségének javításához és a betegek jobb kiszolgálásához.
Biztosan felmerült benned is a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e szükség a jövőben orvosokra, ápolókra, rehabilitációs szakemberekre a világ rapid gépiesedése mellett. Habár az AI számos területen képes támogatni a kórházi dolgozókat, az emberi szakértelem továbbra is nélkülözhetetlen, hiszen ez a technológia inkább kiegészíti és megkönnyíti a munkájukat, mintsem helyettesítené őket. A mesterséges intelligencia továbbra is hatalmas lehetőségeket rejt az egészségügy számára, aminek kihasználásához elengedhetetlen a megfelelő szabályozás és az egészségügyi szakemberek digitális készségeinek növelése.
Dervalics Panna
Ha érdekel a téma, ajánlom ezt a cikket:
