Korábban már szólt cikkem különböző terápiás módszerekről, azonban a múlt hónapban volt alkalmam kipróbálni jó néhányat, így azt érzem, szívesen megosztanám tapasztalataimat, hogy mindenki kicsit jobban átláthassa, egyes módszerek mivel foglalkoznak. Éppen ezért ez és a következő cikkeim félig ismeretterjesztő, félig élménybeszámoló jellegűek lesznek, kezdve a meseterápiával.
A meseterápia első körben roppant gyerekes módszernek hangozhat, azonban felnőtt kezelésben is nagyon hatásos, egyedi élményt nyújtó foglalkozás lehet. Elsődleges célja a saját világnézet felismerése, a lelki folyamataink megismerése és megértése, továbbá a személyes fejlődés elősegítése. A meseterápia egy a rengeteg fajta művészetterápia közül.
A modern meseterápiás megközelítések egyik legismertebb képviselője Boldizsár Ildikó, aki kidolgozta a Metamorphoses Meseterápia Módszer nevű rendszert. Ez a módszer népmesékre és mítoszokra épít, és azt feltételezi, hogy ezek a történetek az emberi élet alapvető problémáit és fejlődési állomásait jelenítik meg. A mesék hősei gyakran olyan próbákon mennek keresztül, amelyek a valós élet kihívásait szimbolizálják. A hallgató vagy résztvevő így saját problémáira ismerhet rá a történetben.
A mesék részes elemei az univerzális szimbólumok, amelyek képesek behatolni az emberi lélek mélyére. A meseterápia elméleti hátterében részben Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája áll, amely szerint a mítoszok és mesék az úgynevezett kollektív tudattalan archetípusait tükrözik. A kollektív tudattalan az emberi psziché legmélyebb rétege, amely nem személyes tapasztalatokból származik, hanem minden emberben közösen jelen van, az emberiség fejlődése során alakultak ki és generációról generációra öröklődtek. Milyenek lehetnek ezek az archetípusok? Legtipikusabb példája az anya képe – a gondoskodás, a figyelem, a szeretet. Ilyen lehet a bölcs öreg is, akihez az útmutatást és a tapasztalatot társítjuk.
Hogyan is zajlik egy meseterápiás ülés?
Lehet egyéni is, azonban általában kisebb csoportokban alkalmazzák. Én is csoportos foglalkozásokon vettem részt, rajtam kívül még hat másik páciens, egy vezető meseterapeuta és egy éppen képzésben lévő gyakornok volt jelen. Egy foglalkozás mindennel együtt egy órát vett igénybe. A székeket egy körbe rendeztük, hogy mindenki jól láthassa a másikat a beszélgetés során. Természetesen, mint minden terápiás ülésen, itt is volt egy gyors bejelentkező kör arról, hogy ki éppen milyen állapotban érkezett oda. Azonban azt fontos tisztázni, hogy a meseterápia nem a traumák boncolgatásának a tere, hanem inkább a jelen nehézségeire és a jövőkép megalkotására fókuszál. Miután mindenki pár mondatban összefoglalta az aktuális hogylétét és hogy milyen nehézségben van, el is kezdődhetett a mese. Mindenki becsukta a szemeit és hallgatta a nagyjából 5-10 perces mesét. A terapeuta és a páciensek szempontjából is nagyon fontos az előadásmód – nyugodt, érthető és érzelmeket kifejező felolvasás.
A mese végén nem volt hangosan kimondva tanulság, hiszen egy mesét és annak kimenetelét ezerféle képpen lehet értelmezni. Miután a szemek kinyíltak, mindenki megoszthatta, hogy a mese milyen érzéseket és gondolatokat váltott ki nála. Ez a „beszámoló” fókuszálhatott egy adott mozzanatra, karakterre, vagy az egész történetre is. Meghallgattuk egymást, reflektáltunk egymás mondataira, egy abszolút nyugodt és biztonságos légkörben oszthattuk meg gondolatainkat és véleményünket. Egy ülés során több különböző nézet is születhetett – azonban valahogy mindegyiknek volt értelme. Mindegyik elgondolkodtató volt, ezáltal egymástól is rengeteg dolgot megtanulhattunk és nem utolsó sorban a másik belső működésébe is jobban beleláthattunk. A végén könnyen született közös tanulság is. Zárásként mindenki elmondta, hogy milyen érzésekkel távozik az ülésről. Saját és mások visszajelzése alapján ezek a terápiás alkalmak egyszerre voltak roppant megnyugtatók, mégsem úgy ment ki senki, hogy ez csak ennyi – utána még a foglalkozáson kívül is hosszasan elmélkedtünk az elhangzottakon.
És hogy miben is segíthet a meseterápia?
Felnőttek esetében a meseterápiát többféle helyzetben használják, például:
- életközeli válság
- gyász és veszteség feldolgozása
- identitáskeresés
- párkapcsolati nehézségek
- stressz és kiégés
A mesék segítenek abban, hogy a problémákat közvetett módon, szimbolikus formában lehessen megközelíteni, ami sokszor könnyebbé teszi az érzelmek kifejezését. A meseterápia egyik nagy előnye, hogy nem közvetlenül a problémára fókuszál, hanem egy történeten keresztül nyit új perspektívát. Ez csökkentheti az ellenállást és biztonságosabb teret teremthet az önreflexióhoz. Mellette pedig ez nem csak egy pszichológiai, hanem egy kulturális utazás is, hiszen a mesék kulturális örökséggel bírnak.
Remélem ezzel sikerült egy kis betekintést adnom ebbe a különleges világba és megmutatni, hogy a mesék nem csak gyermekeknek szólnak.
Nagy Viktória Virág
Képek forrása: Pinterest
Ha tetszett a cikk, figyelmedbe ajánlom ezt is:
