Sokszor láthatatlanul, óvatlan, védtelen helyzetben csendesül el a világ. Lelassul az élet örökös pulzálása és elnehezül rajtunk a levegő, ami a mellkasunkra hajtja álmatag fejét. Megfagyni látszik az idő, miközben a képkockák egyre gyorsabban peregnek le a szemünk előtt, mellyel testünk jelzi, hogy ideje visszavonulni, mert a hosszas, akár évtizedeken át tartó, feszült reklámszünetet most végre a film követi. Ideje korán jött, váratlanul, bejelentés nélkül szökött be a terembe. Így használta fel, az ébredő káoszt, melyben eszelős ámulattal zsonglőrködik tovább az életünkkel, a filmkockákkal.
Ebbe a székbe kényszerítve borzongjuk végig a szívünket átjáró, segélykérő dobbanásokat, kapkodunk kétségbeesetten a világgal tova szálló sóhajok után. Mert így törik meg az ember, magába zártan, rettegésbe fagyva, védtelenül, görcsösen ragaszkodva a léthez. Így remeg rettegve, így féli a halált…
A szemtelen szemfényvesztő
Az egészégügyben számos betegséget nevezhetünk alattomosnak és csendes gyilkosnak, azonban most egy igazi szemfényvesztőről, egy könyörtelen szélhámosról lesz szó, aki, ha megjelenik senkit sem kímél. Ez a szorongásos zavarok közé tartozó tünetegyüttes maga a pánikroham, mely hirtelenségével, elsöprő erejével és a bizonytalanság félelmével keríti hatalmába az áldozatát, aki mit sem sejtve sétál bele a neki állított csapdába, mellyel az ördögi körforgás tovább folytatódik.
Kialakulásának oka igen variáns lehet. Tulajdonképpen bárkinél előfordulhat kortól, nemtől függetlenül. A háttérben leginkább olyan felgyülemlett, huzamosabb ideig elhúzódó stressz, szorongás, nehezen kezelhető élethelyzet vagy akár ezek kombinációiból fakadó sorozatos pszichés kimerültség állhat fent, mely kiválthatja a jellegzetes halál közeli élményt is vagy az eszelős halálfélelmet, mely az egyik legjellemzőbb tünete a pánikrohamoknak.
Kitekintés a végállomásra
A kialakuló tünetegyüttes számos formában jelentkezhet, melyek között előfordulnak életet veszélyeztető kórképre utaló tünetek is, melyek első látásra könnyen összetéveszthetők egy agyi érkatasztrófával, vagy infarktussal. A megtévesztés nem csak a laikus segítségnyújtókra és az ellátó személyzetre van nagy hatással, hanem a pánikrohamban lévő személyre is, aki sok esetben nincs tudatában azzal, hogy pontosan mi történik vele, vagy éppen a legrosszabbra gondol. Így tovább gerjeszti a benne keletkezett pánikot, ezzel öleli magához az őt felemésztő káoszt, mely akár még súlyosabb tünetegyüttest is produkálhat.
Riasztó tünetek lehetnek a hirtelen jelentkező, erős szívdobogásérzés, a jelentősen magas pulzusszám, a mellkasi diszkomfort- vagy fájdalom érzet, a légszomj, a görcsösség, a test szerte jelentkező zsibbadás érzése és azok a központi idegrendszeri panasznak látszó tünetek, mint a megváltozott térérzékelés vagy akár az erőteljes szédülés.
Az előbb felsoroltak párosulhatnak még számos más tünettel is, mint például a haláltól való rettegéssel, vagy akár az önkontroll elvesztésétől való félelemmel, melyek jellemzően elő is fordulnak a hideg, „jeges verejtékezéssel” együtt. Továbbá, előfordulhat még hányás, hányinger, hidegrázás, hőhullámok, összeszoruló gyomor érzet, testen kívüliség érzése és hirtelen székelési inger érzése is.
„Aura ahora”
Egy átlagos pánikroham időtartama körülbelül 5-20 perc, melyben legalább 4 tünet megjelenik az előbbi bekezdésben felsoroltak közül.
Mivel azonban a pánikroham képes szenzációs, megtévesztő tüneteket is produkálni, így nem tudhatjuk, hogy esetleg nem e ténylegesen egy infarktussal, agyvérzéssel vagy más életet veszélyeztető állapottal állunk szemben. Így, ha észleljük a riasztó tünetek egyikét, ne felejtsük el értesíteni a mentőket a 112-es segélyhívószámon. Ezen túl, kiemelten fontos a rohamban lévő embertársunk megsegítése, melyben a kulcs a biztonságos aurán van. Így kifejezetten fontos a határozott, empatikus és magabiztos fellépés, mely nyugodt beszéddel és türelemmel kell, hogy párosuljon ahhoz, hogy biztosítsuk arról az érintettet, hogy mellettünk biztonságban van.
Bátran merjük megfogni a kezét és merjünk vele együtt figyelni a nyugodt légzésre, miközben folyamatosan, megnyugtató hangon beszélünk hozzá. A légzés során figyeljünk arra, hogy egyenletes és nyugodt légzést mutassunk a bajbajutottnak, melyet az orrunkon át beszívunk és ugyanannyi idő alatt fújunk ki a szánkon keresztül.
A magabiztos légzés irányítással, a higgadt, átszellemült attitűddel és egy megértő, türelmes, biztonságos közeg megteremtésével, képesek lehetünk lecsendesíteni a világ zajától távol dúló vihart, képesek lehetünk egyensúlyt teremteni a káoszban, hogy az érintett – a finomhangolásoknak köszönhetően – újra felvehesse a világ ritmusát.
Béke a káosszal:
A pánikrohamok a maguk hirtelen, impulzív kivetülésével igen félelmetesek és kiszámíthatatlanok, így nem is csoda, hogy számtalan érintett éli az életét folyamatos félelemben. Sajnos ez a rettegés sokszor olyan mérteteket is ölthet, mely meggátolja az érintett személyt mindennapi feladatainak elvégzését és jelentős mértékben rontja az életminőségét. Ebben az esetben már pánikbetegségről, avagy pánikzavarról beszélhetünk.
Pánikbetegség gyanúja akkor is felmerülhet, ha a rohamok havi szinten, több alkalommal is megjelennek, ilyenkor fel kell vetni ennek a lehetőségét is, vagy akár gondolhatunk fóbiákra vagy depresszióra is.
Ha azonban valóban kialakul a pánikbetegség, azt érthető okoknál fogva kezelni szükséges a pszichoterápia eszközeivel, mely gyógyszeres terápiával is kiegészülhet. Ilyen módszerek lehetnek például a kognitív viselkedésterápia, a mindfulness, a meditáció és az autogén tréning. Továbbá életmódbeli tanácsokkal, légzőgyakorlatokkal, rendszeres testmozgással is képesek lehetünk hatni a pánikbetegségre.
Plessek Marcell
Képek forrása: Pexels
Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni akkor lesd meg ezt is:
