Sokan gondolhatják, hogy a pszichoterápia kimerül abban, hogy a terapeuta és a páciens leül egy fotelbe és a páciens az érzéseiről, gondolatairól beszél. Azonban ez korántsem korlátozódik le ennyire, a pszichiátria tudományága folyamatosan fejlődik és modernizálódik. A cikk során sorra vesszük a jelenleg leggyakrabban alkalmazott terápiás módszereket és hogy mikor alkalmazzák azokat.
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A CBT a 20. század közepén alakult ki, főként Aaron T. Beck és Albert Ellis munkája nyomán. Alapgondolata, hogy a gondolataink, érzéseink és viselkedésünk egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Nem maga az esemény határozza meg, hogyan érezzük magunkat, hanem az, ahogyan értelmezzük az eseményt. A CBT célja a torzított, negatív gondolkodási minták felismerése és átformálása a jobb érzelmi és hangulati állapot elérése érdekében.
A CBT strukturált, célorientált és időben meghatározott terápiás módszer. Általában az ülésekre heti rendszerességgel kerül sor, összesen 10-20 alkalommal.
Az első néhány alkalom során a páciens és a terapeuta közösen feltérképezi a problémát és tervet készít, konkrét célokat tűz ki. A következő lépés a pszichoedukáció, melynek során a kliens megtanulja, hogyan működik a saját elméje. Elkezdi meglátni a viselkedési és gondolkodási mintázatait. Utána kezdődik a viselkedéses átstrukturálás, melynek során a páciens elkezdni a negatív gondolatokat behelyettesíteni a jobb, reális gondolatokkal. Ennek segítésére használnak gondolatnaplót, melyben a kliens leírja az első gondolatait, majd gyakorlatilag egy pro-kontra listát készít, hogy átláthassa, gondolataiban mi a valóságos. Megtanulják a viselkedés javítására való technikákat. Ilyen például az expozíciós technika, mely során a félelmet keltő helyzetekkel való fokozatos szembenézés van fókuszban. A viselkedési kísérletek során kipróbálnak különböző, az eddigitől eltérő viselkedési mintákat és az ebben szerzett tapasztalatokat nézik át a terapeutával.
A CBT az egyik legtöbbet kutatott és legtöbb helyzetben hatékony terápia. Ajánlott a következő problémák esetében:
- Depresszió
- Szorongásos zavarok (generalizált, szociális, pánik)
- Kényszerbetegség (OCD)
- PTSD (traumafeldolgozás)
Dialektikus viselkedésterápia (DBT)
A DBT-t Marsha M. Linehan dolgozta ki az 1980-as években, miután észrevette, hogy a hagyományos kognitív viselkedésterápia (CBT) nem elég hatékony olyan kliensek esetében, akiknél:
- erős érzelemkitörések,
- impulzív viselkedés,
- önsértés,
- vagy öngyilkossági gondolatok jelentkeztek.

A DBT a „dialektika” elvén alapul — vagyis két, ellentétes dolog egyszerre lehet igaz. A terápia célja ezeknek az ellentéteknek az egyensúlyba hozása, vagyis: „Elfogadom magam, miközben dolgozom a változáson.”
Jellemzően egy hosszabb, 1-2 éves folyamat, heti többszöri üléssel. A terápia során a páciens konkrét készségeket tanul és gyakorol. Ilyen a tudatos jelenlét (mindfulness), melynek során megtanulja megfigyelni az érzéseit és gondolatait anélkül, hogy automatikusan reagálna rájuk. Ez segít az impulzivitás csökkentésében. A következő készségmodul a hangulatszabályozás, mely során megtanulja felismerni, megérteni és kezelni hirtelen rátörő érzelmeit. Ilyenkor a terapeutával érzelemszabályozási technikákat vesznek sorra (relaxáció, pozitív tevékenységek) és megtanulják az érzelemneveket, érzelemnapló vezetésére is sor kerül. Ez után következik a kríziskezelés megtanulása. Ennek lényege, hogy mit tegyen az ember, amikor nagyon erős fájdalmat vagy stresszt él át, és elöntik az impulzusok (önsértés, menekülés, dühkitörés).
- Cél: a krízist túlélni anélkül, hogy még rosszabbá tennénk.
- Gyakorlati eszközök: hideg víz, jég, légzéstechnika, önnyugtatás öt érzékkel, időnyerés.
A negyedik készségmodul az interperszonális hatékonyság. Itt a fókuszban a határok megszabása, kommunikáció fejlesztése és az önérvényesítés megtanulása van. Persze mindezt úgy, hogy ezekkel se másokat, se magukat ne bántsák. Ez a terápia ajánlott a következő problémák során:
- Borderline személyiségzavar (BPD) – a DBT eredetileg erre lett kidolgozva
- Önsértő- vagy öngyilkossági viselkedés
- Hangulatingadozások
- Érzelmi labilitás, kapcsolati instabilitás
- Poszttraumás stressz (PTSD)
Pszichodinamikus terápia
A pszichodinamikus terápia a pszichoanalízis alapelveiből származik, melyet Sigmund Freud dolgozott ki, majd Carl Jung, Alfred Adler, Melanie Klein és mások fejlesztettek tovább.
A terápia központi gondolata, hogy:
- tudattalan konfliktusok és elfojtott érzések határozzák meg viselkedésünket,
- a jelenlegi nehézségek gyakran gyermekkori minták és kapcsolati tapasztalatok ismétlődései.
A pszichodinamikus terápia mély, lassú és feltáró folyamat. A CBT-hez vagy DBT-hez képest nem annyira strukturált, hanem inkább a kliens belső folyamatait követi. Heti 1–2 ülés jellemző, 45–50 perc időkerettel. Néhány hónaptól akár több évig is tarthat, attól függően, mennyire mély problémák állnak fenn.
A kliens szabadon beszél arról, ami éppen eszébe jut („szabad asszociáció”), a terapeuta pedig segít összekapcsolni a különböző témákat, érzéseket és múltbeli élményeket.
A kliens kimond mindent, ami éppen eszébe jut, akármilyen értelmetlennek is tűnhet, ezzel elősegítve a tudattalan, mélyről feltörő érzések és gondolatok feltárását. Ezt követi az áttétel és viszont áttétel, melynek során a páciens a múltbéli kapcsolataiból származó érzéseket (pl. harag, vágy, félelem) a terapeutára vetíti. Erre a terapeuta saját érzéseivel reagál, ezzel segítve az elemzést. A terapeuta segít értelmezni, hogy mi zajlik a kliensben, és összekötni a jelenlegi viselkedést a múltbeli tapasztalatokkal.
A terápiás célok:
- A tudattalan érzelmek és konfliktusok tudatosítása
- A gyermekkori minták és traumák feldolgozása
- Az önismeret mélyítése
- Az ismétlődő kapcsolati problémák megszakítása
Én már egy éve veszek részt ilyen típusú terápiában és tapasztalataim szerint egy kész érzelmi hullámvasút. Mivel az érzések hajlamosak gyakran változni és más-más mélységgel rendelkezni, így egy ülés sem lehet ugyanolyan, mint az előző. Ez a terápiás módszer hatékony tud lenni, azonban időt kell hagyni magunknak, hogy érvényesülni tudjon. Nagyon fontos a jó szakember kiválasztása, hiszen a legmélyebb érzéseinkről és gondolatainkról beszélünk, így olyat kell választani, akiben tényleg meg tudunk bízni és fesztelenül tudunk beszélni. Persze ez sem megy egyről a kettőre, így érdemes 2-3 alkalmat eltölteni egy terapeutánál, hogy megláthassuk, működik-e a kémia.
Nagy Viktória Virág
Képek forrása: Pinterest
Ha tetszett a cikk, figyelmedbe ajánlom ezt is:

