Az emberi test egy bonyolult, de annál izgalmasabb rendszer. Minden képlete egybefügg egymással. Ha valamilyen sérülés hatására az anatómiai viszonyok változnak, az károsító hatással lehet más, a test mélyebben elhelyezkedő részeire.
A mai cikkemben erre hoztam egy speciális példát, mellyel foglalkoztatni fogom az érdeklődő olvasókat.
Anatómiai háttér
A mellüreg nagyon fontos szerveknek, szöveteknek ad otthont, mint a tüdő, szív, rekeszizom, illetve a gátor üreg is itt található (ennek az üregnek a felszínén nyugszik például a szív).
Ha kívülről indulunk, a mellkas izmait kell először megismernünk. Ezek közül a legfontosabbak a légzési segédizmaink, és a mellizmok.
Védő funkcióval a szilárd, csontos mellkas bír. Elölről a szegycsont és a bordák határolnak, míg hátulról a háti csigolyák vesznek részt a mellkas alkotásában. Kisebb mechanikai sérülést tompítani tudnak.
A csontok alatt található a mellhártya fali lemeze, mely érzőidegekkel gazdagon ellátott. A másik része a zsigeri lemez, melynek nincs fájdalomérzete. A kettő között van egy üreg, melyben van: negatív nyomás és savós folyadék.
- negatív nyomás segíti a tüdő kitágulását
- a savós folyadék egy réteget képez, mely légzéskor csökkenti a súrlódást és tapadást biztosít (így a tüdő követni tudja a mellkas mozgását)
Normál mennyisége, ennek a savós folyadéknak: 5-15 ml, mely folyamatosan termelődik és felszívódik.
A fent leírtakban összefoglaltam az optimális alaphelyzetét a testünknek.
Na, de mi van akkor, ha történik valami, ami drasztikus változást idéz elő?
Doctor Murphy 1. évad 1. rész
Remélem, hogy most kedvezek azzal, hogy ezt a példát behoztam. Viszont ne féljenek azok sem, akik nem látták ezt a sorozatot, elmagyarázom ez most hogyan is vág ide!
Ezen sorozat első részében pontosan egy traumás mellhártyasérülést kezel a szóbanforgó doktor. A baleseti szintér a repülőtér, ahol egy fiúra esik egy üvegtábla, az széttörik és egy nagyobb szilánk a mellhártyáig beékelődik. Ez előidézi a gyermeknél a nehézlégzést, mellkasi instabilitást és a légzési hangok csökkenését. A tünetek alapján megállapítható a traumás pneumothorax, amikor a két lemez közti üregbe bejut a levegő. Ez a többlet levegő -legsúlyosabb esetben – kiválthatja a tüdő összeesését. Pneumothoraxot bordatörés is okozhat, amikor is a törött csontrész átfúrja a mellhártyát.
Kezelési lehetőségek
A sorozatban azt láthatjuk, hogy az adott szituációban az orvos, a rendelkezésére álló eszközökkel (kés, fecskendő, alkohol) dekompressziót végez. Az eljárás során, esetünkben a felgyülemlett levegőt elvezeti, ezáltal egy zárt térben a nyomást csökkenti.
A dekompresszió célja:
- a felesleges levegő eltávolítása
- ilyenkor a tüdő újra kitágul
- légzés stabilizálódik
Milyen módjai vannak?
- dekompresszió, mely lehet: improvizált (Dr. Murphy esetén, nagyon kockázatos), vagy kórházi környezetben és eszközökkel történő (vastag tűt szúrnak a kiválasztott bordaközbe-ajánlottan a 2. bordaköz, középső kulcscsontvonalnál van ez a pont)
- vagy thoracotomia= mellkascsapolás (tartós légelvezetéshez behelyeznek arra alkalmatos csövet, vagyis mellkasi draint, ilyenkor az 5. bordaköz, elülső hónajvonalnál szúrnak be)
Ezeket a beavatkozásokat csak képzett szakemberek végezhetik!
De mit csináljanak, ha közvetlen környezetükben valaki hasonló sérüléseket szenved és hasonló tüneteket produkál?
Haladéktalanul hívják a 112-őt!
- figyelje a tüneteket
- nehézlégzés miatt segítsen félig ülő testhelyzetet felvenni a sérültnek
- lazítson a szoros ruházaton
- ne hagyja magára a sérültet
- ha nyílt sérülésében egy szilánk van és erősen vérzik a seb tegyen rá kötést (a kötés célja, hogy a sebben lévő idegentest ne fúródjon beljebbre, tehát rögzítse azt, míg a szakszerű segítség ki nem jön a helyszínre)
A fent leírtak alapján leszűrhetjük, hogy egy jó sorozatból, milyen sokat is lehet tanulni. A lényeg, hogy a látottakat csak rögzítsük a memóriánkban és semmi esetre ne próbáljuk ki otthon!
Sebők Virág
Képek forrása: Pixabay, Google képek
Ha szeretnél még hasonló tartalmakat olvasni akkor olvasd el ezt is:
