- rész
Az ETK-n eltöltött éveim alatt mindig is fontosnak tartottam a jövendőbeli hallgatók támogatásán túl jelenlegi hallgatótársaim megsegítését. A mai napig töretlenül hiszek abban, hogy az egymás felé nyújtott segítő kéz, akár a felnőtt lét viszontagságaiban, akár az egyetem okozta stressz közepette, életet mentő lehet! Az igény pedig egyre jobban fokozódik, hisz a fejvesztve rohanó világunk közepette egyre kevésbé figyelünk oda a legfontosabb tényezőkre. A magunk testi-, lelki- és szociális jólétére. Elengedhetetlen összetevői vagyunk az életünknek, a közösségünknek, a barátainknak, szeretteinknek, pácienseiknek és az egyetemünknek is. Utóbbinak fényes bizonyítéka a karunkon működő HELP iroda, melynek munkatársai áldozatos munkájukkal és feltétel nélküli elfogadásukkal valóban a hallgatókra hangoltan működnek, melyet a számok is igazolnak.
Egy kétüléses interjú keretein belül Goldbach Juliannát, a HELP iroda szeretetkertészét kerestem fel, hogy meséljen egy kicsit az irodáról és annak szolgáltatásairól. Úgy tapasztaltam, hogy sokan nem tudják még, milyen lehetőségeket kaphatnak ettől a kiváló csapattól, így őszintén reméljük Julcsival azt, hogy örömöt és megoldást nyújthatunk számotokra!
Az első ülés alkalmával az iroda kialakulásáról, és annak főbb céljairől beszélgettünk. Arra a fontos kérdésre kerestem a választ, hogy miért is fontos ez a fórum lehetőség, melyre a választ – úgy hiszem – teljes mértékben, részletekbe menően meg is kaptam.
- Mielőtt jobban belemásznánk a szolgáltatásaitok sűrűjébe, előtte mesélnél nekünk róla, hogy pontosan mi is az a HELP Iroda? Mi a célja?
Egy kicsit messzebbről indulnék. Már marketinges koromban is mélyen hittem abban, hogy az ETK-ra olyan hallgatókat várunk, akik ténylegesen elkötelezettek az egészségügy iránt. Akik nálunk hallgatóként megjelennek, belőlük lesznek majd a jövő egészségügyi szakdolgozói, akiknél megszülethet majd az unokánk, vagy aki ápol, amikor kórházba kerülünk.
Azok a középiskolások, akik megtisztelnek minket azzal, hogy nálunk szeretnének felkészülni választott hivatásukra, véleményem szerint megérdemlik, hogy a lehető legtöbbet, legjobbat kapják tőlünk mint kartól. Vagyis van felelőssége az Egészségtudományi Karnak, hogyan bánik a hallgatóival. Ha mi nem jól végezzük a munkánkat, az kihatással lesz a jövőbeni egészségügyi ellátás színvonalára.
A modellváltást követően megváltozott az egyetem finanszírozási rendszere egy teljesítmény alapú formává. Az állam így próbálja az egyetemeket még minőségibb oktatásra bírni. Ez azt jelenti, hogy a munkánkon kívül, a képzéseinkre felvételt nyert, állami ösztöndíjas hallgatók előmenetelét is fokozottan ellenőrzi a fenntartó. Ha ilyen státuszú hallgatót veszítünk el, akkor az kihat a bevételeinkre is. Mondhatnám úgy is leegyszerűsítve, hogy mi akkor kapunk fizetést, hogyha hallgatóink képzési idő alatt diplomát szereznek. Ez persze erősen sarkított, hiszen nagyon sok egyéb mutató is befolyásolja a mi megítélésünket. Tehát nem az a cél, hogy bárkinek, bármi áron diplomát adjunk, hanem az, hogy aki szeretne egészségügyi szakdolgozó lenni és felvételt nyert, az a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz férhessen hozzá, és a képzési időn belül kapjon oklevelet.
Ez szemléletváltást igényel, aminek részeként idén január elsejével alakult meg irodánk, azzal a céllal, hogy a hallgatók diploma megszerzéséhez vezető útján támogatást nyújtson, valamint elemezze és beazonosítsa a lehetséges probléma forrásokat.
- Őszintén nagyon megfogott az, amit mondtál. Szerintem ez egy tökéletes kezdeményezés a lemorzsolódás megfékezésére és a hallgatók megsegítésére. Érződik a szavaidból, hogy nagyon precíz alapokon nyugszik ez a kezdeményezés. Pontosan honnan jött az ötlet, hogy ez az iroda megalakuljon?
A HELP Iroda szellemi atyja dr. Radnai Balázs docens úr. Meglátta, hogy történt egy olyan generáció váltás, ami az igényeket erősen megváltoztatta, mind az oktatás/tudás átadási módszertanban, mind pedig a hallgatói szolgáltatások terén. 2022 óta a megváltozott hallgatói igényeket figyelembe vevő számos intézkedés született, mint például a szankcionáló helyett, a motiváló szemlélet bevezetése a számonkérésekre vagy a tanulásmódszertani kurzus kötelezővé tétele.
Mindezek mentén szükségét látta egy olyan szervezeti egység létrehozásának, amely fokozottan koncentrál azokra a hallgatókra, akik potenciálisan veszélyeztetettek lemorzsolódás terén.
Ez lehet, hogy csöpögősen hangzik, de talán ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy a XXI. század modern felsőoktatásában helye kell, hogy legyen a „gondoskodó kar” szemléletnek. Ebbe a gondoskodásba pedig beletartozik az, hogy legyen egy független – ha úgy tetszik semleges – kari fórum, ahova a hallgatók megírhatják problémáikat, ahova fordulhatnak bizalommal és titoktartás mellett akár személyes problémáikkal.
Ez a terület vezetői szinten komoly figyelmet kap, amit az is bizonyít, hogy az iroda és a támogató rendszer felállítására Radnai docens úr kapott felkérést dékáni megbízottként. Az operatív ügyeket viszem én, megbízott irodavezetőként.
- Teljes mértékben egyetértek. Engem főleg a szankcionáló magatartás gondolata ijesztett meg annak idején, de szerencsére tanulmányaim alatt kellemes csalódással döbbentem rá ennek az ellenkezőjére. Viszont az, ahogy most erről beszélsz, bennem még nagyobb biztonságérzetet kelt, hogy igenis létezik olyan fórum, ahová félelem nélkül fordulhatok. Illetve egy hosszútávú együttműködéssel szerintem a hallgatókban ébredő stressz- és szorongás koncentrációt is csökkenteni lehet, ami szerintem az egész felsőoktatásban elengedhetetlen. Említetted a végén, hogy irodavezetőként dolgozol, de pontosan mi motivált téged abban, hogy egy ilyen csodás kezdeményezésben rész vegyél?
Rendezvényszervezéssel és marketinggel csodálatos 20 évet töltöttem el. Visszanézve rengeteg olyan dologban vehettem részt, ami büszkeséggel tölt el. Az elmúlt 5 évben azonban egy többször éreztem már hogy mintha kezdenék kiöregedni mindkét területből. Az önismereti utam elindított többfajta képzés irányába, de 5 évvel ezelőtt eszembe se jutott, hogy ezzel én tényleg fogok napi 8 órában foglalkozni.
Persze voltak feladatok, amikben tudtam használni a tréneri végzettségemet, illetve dékán úr engedélyével a karon töltöttem a business coach gyakorlatomat, ebből fakadóan már voltak klienseim, illetve a kommunikáció oktatásba is kaptam lehetőséget Máté Orsolya docens asszonytól, és onnan is érkeztek egyéni kliensek, tehát a mindennapjaimba szép lassan egyre több ilyen jellegű feladat bekúszott. Hálás vagyok Herr Judit tanárnőnek, hogy egy baráti beszélgetés kapcsán megemlítette, hogy Radnai tanár úr dolgozik a HELP projekten, és mi lenne, ha jelentkeznék hozzá munkatársnak főállású coachként. Ahogy mondani szokták, a többi pedig már történelem…
Ha igazán őszinte szeretnék lenni, nem szeretem az adminisztratív területét ennek a munkakörnek. Különösen, amikor statisztikákat várnak tőlem a vezetők. Amiben igazán hiszek, azok az egyéni és a csoportos folyamatok, vagyis amikor coachként vagy trénerként dolgozom.
Amikor bejön valaki feszülten hozzám, és még maga se tudja, hogy mi okozza benne ezt a sok gomolygó negatív érzést, és eljutunk oda, hogy megkönnyebbülten távozik… Amikor valaki ilyen mélyen meg tud nyílni, az számomra egy kegyelmi állapot. Szavakkal leírhatatlan megtiszteltetés, hogy a klienst kísérhetem a belső útján, hogy olyan mélyen meg tud bízni bennem, hogy a legnagyobb démonjait is ki meri mondani a jelenlétemben. Az ilyen pillanatok mikro csodák. Hatalmas hála van bennem, hogy ezeket megélhetem. Nekem ez adja a motivációt!
A következőkben rátérünk azokra az izgalmas programokra és lehetőségekre, mellyel nektek készül és készült a HELP iroda! A folytatás hamarosan következik!
Plessek Marcell
Érdekelne mit mesélhet egy negyedéves gyógytornász? Keresztes Annamarival készített interjúmban mindent megtudhatsz:
