A pszichiátriai kórképek közül talán az egyik legfélreismertebb a szkizofrénia, vagy skizofrénia. Számtalan téves felismerést lehet hallani erről a betegségről, melyek közül az egyik legelterjedtebb az, hogy a diagnosztizált emberek több, eltérő személyiséggel is rendelkeznek, amelyek párthuzamos formában együtt léteznek. Mások, az elnevezésből kiindulva tudathasadásnak nevezik a kórképet, azonban ez is egy nagyon elterjedt tévhit. A skizofrénia szó eredetét tekintve valóban „hasadt elmé”-t jelent, viszont itt a hasadást inkább a mentális képességekre kell érteni. A betegséget a mentális folyamatok, gondolatok, cselekedetek és az érzelmi világ összeroppanása jellemzi, mely komoly alkalmazkodási és megküzdési panaszokat okoz, melyekhez különféle erőteljes hallucinációk, téveszmék is társulnak.
Azonban van megoldás? Mennyire kell tartanunk a skizofréniától? Ezekre keressük a válaszokat!
Skizofrénia, a spektrum pszichózis:
A bevezetőben olvasottak alapján felismerhető, hogy a betegség igen széles spektrumon okozhat kellemetlenebbnél kellemetlenebb panaszokat. Ebből a hatalmas választékból bőven szemezgethet, így tünetei rendszerint, igen változatos formában és kombinációkban jelenhetnek meg. Így, azt mondhatjuk, hogy a skizofrénia egy úgy nevezett spektrumbetegség.
Habár csak a lakosság 1%-át érinti, a pszichózis mégis súlyosnak tekinthető, hiszen minden mentális működésre hatással van, mely kihat az illető magán- és szociális életére egyaránt. Sajnos a betegség általában az ember legkritikusabb időszakaiban mutat tüneteket, így még inkább kellemetlenek lehetnek ezek az összeomlások. Férfiak esetében, a tünetek a serdülő- és fiatalfelnőtt korban jellemzők, még a nőknél ez eltolódik a 25- 35 éves kor közé. A nők esetében azonban, jellemzően növekedhet a valószínűség a 40-45 éves kor közötti időkre is, hiszen a gyermekszülés, illetve a változás kora kifejezetten megterhelő lehet számukra.
Kialakulásának okai:
A betegeség bizarr és erőteljes tünetei ellenére, nem csak erős formában létezik. A lakosság nagy részénél előfordulhatnak enyhébb, orvosi kezelést nem igénylő tünetek. Így azt mondhatjuk, hogy bár a genetikai okok, és a családi halmozódás rizikófaktornak számítanak, mégis a környezeti behatások sokkal nagyobb hatást gyakorolhatnak ránk. Így nyilvánvalóan, a kedvezőtlen, toxikus körülmények jobban hajlamosítanak minket a skizofréniára.
Ezek a környezeti tényezők a legsebezhetőbb időszakokban képesek igazán ártani, melyek közül a legjelentősebbek a magzati kor, a születés utáni időszak, valamit a serdülő- és fiatal felnőttkor.
Ilyen ártalmas, toxikus környezeti tényezők lehetnek például a magzati korban elkapott fertőzések, oxigénhiányos állapotok, vagy a későbbiekben felbukkanó felfokozott stresszes állapot, mentális megpróbáltatások, érzelmi megterhelések. Továbbá összefüggéseket találtak még arra vonatkozóan is, hogy a városi környezetben való felnövés, kisebbségi csoporthoz való tartozás, illetve a különféle tiltott szerek használata növeli a skizofrénia kialakulásának valószínűségét. A drogok közül leginkább a marihuána fogyasztását találták kifejezetten kockázatosnak a kutatók.
Az összeomlott funkciók:
A betegség tüneteit tekintve, két féle tünetcsoportról ejthetünk szót. Az egyik csoportot pozitív tünetcsoportnak nevezzük, még a másikat negatív tünetcsoportnak hívjuk.
A pozitív csoportba tartoznak a hallucinációk, delúziók, téveszmék, érzékelési zavarok melyek közül igazán elrugaszkodott példák is előfordulnak. Olyan szilárd meggyőződések, bizarr téveszmék is megjelenhetnek melyek teljesen abszurdak, valóságtól elrugaszkodottak. Például, hogy a páciens fejébe a földönkívüliek antennát ültettek, hogy lehallgassák és megfigyelhessék.
Előfordulhatnak olyan képzetek is, melyek nem mennek szembe az elképzeléseikkel, még sincs semmi valóság alapjuk. Ilyen lehet például, ha úgy hiszi, hogy a rendőrség egyfolytában követi és megfigyeli őt.
Továbbá, az érzékelési zavarok közül, a cönesztézia az egyik legjellemzőbb tünet, melyben a beteg képtelen differenciálni a testéből, szerveiből érkező információkat. Testérzékelési zavara olyan riasztó súlyosságot is ölthet, melyben arra panaszkodhat, hogy bogarak rágják le a csontjáról a rátapadt húscafatokat.
Negatív tünetek mindegyike, elnevezéseikből adódóan valamiféle hiányt jelöl. Ide tartozik az érzelmi- és szociális élet kiüresedése, a gondolati világ elszegényedése, a spontán beszéd hiánya, illetve a beszéd tartalmának hiánya is. Ezen kognitív és mentális panaszok mellett jellemzően előfordulhat az avolúció, ami akarathiányt jelent. Ilyen esetben a betegeknek semmi motivációja nincsen különféle cselekmények végrehajtására, úgynevezett apatikus állapot lesz rajtuk úrrá.
A korábbiakban már említettem, hogy az emocionális- és mentális élet mellett, a kognitív teljesítőképességet is roncsolja a pszichózis. Ilyen esetekben gyakran megfigyelhető, hogy az érintett memória- és figyelemzavarban szenved, továbbá a problémamegoldó, tervezési készsége nagy mértékben romlásnak, hanyatlásnak indul. Érzelmeik szabályozására nem megfelelő statisztikákat választanak és silány kísérleteket tesznek, melyek mellett mások érzelmeit sem tudják megfelelően kezelni, vagy egyáltalán felismerni. Ebből kifolyólag, gyakran figyelhető meg, hogy nehézséget okoz számukra a különféle szarkasztikus megjegyzések és paradoxonok felfogása és megértése.
Van megoldás?
A pszichózis kezelésére szerencsére van lehetőség! Mivel egy igen súlyos spektrumbetegségről beszélünk, melynek tünetei igen változatosak lehetnek, így mindig betegre adaptáltnak kell lennie a terápiának.
A pozitív tünetek kezelését általában pszichiáterek, gyógyszerek alkalmazásával vezetik, melyek mellett kifejezetten fontos a negatív tünetekkel, hiányállapotokkal való foglalkozás egyaránt.
A terápiának az elsődleges célja, hogy a felborult pszichés egyensúlyt újra ki tudják alakítani a betegekben, valamint az, hogy biztosítsák számukra az életminőségük megfelelő javulását.
Így összességében azt mondhatjuk, hogy töviről-hegyire körbe kell járnunk a betegséget, meg kell ismernünk a páciensünk egyéni jellemzőit, tulajdonságait ahhoz, hogy egy komplex képet alkotva, mindenkit megfelelő módon kezelhessünk!
Konklúzió:
A skizofrénia egy nagyon súlyos mentális zavar, mely az általános viselkedést, a kognitív funkciókat, a mentális- és érzelmi világ összeomlását, „hasadását” eredményezi. Kialakulásának oka leginkább toxikus környezeti tényezőkhöz köthető, melyek a gyengébb időszakokban alakulnak ki jellemzően. Ezekben az időszakokban rengeteg változás és lelki megrázkódtatás éri az embert, így fiatal felnőtt- és serdülőkorban, illetve későbbi években is, igen gyakran jelenhetnek meg a figyelem felkeltő tünetek.
Tünetek tekintetében, a pozitív tünetek csoportjába különféle érzékelési zavarok mellett bizarr téveszmék és hallucinációk is tartoznak, mely panaszokat leginkább a pszichiáterek kezelik. A pozitív tünetek mellett megjelennek még a hiány- vagyis a negatív tünetek is, melyek különféle érzelem szabályázási, mentális- és kognitív képességeket érinthetnek. A pozitív tünetek kezelése mellett ezekre is nagy hangsúlyt kell fektetnünk, annak érdekében, hogy a betegség komplex megismerésével megelőzhessük, az egész életünk ketté hasadását…
Plessek Marcell
Képek forrása: Pexels
Ha szeretnél még hasonló tartalmakat olvasni lesd meg ezt is:
