A lisztérzékenység mindenki számára ismerősen hangzik. Aki lisztérzékeny, az nem ehet búzalisztből készült ételeket, mivel az károkat okoz a vékonybélben. A lisztérzékenységet manapság inkább nevezzük cöliákiának. Ebben az autoimmun betegségben nagyon fontos, hogy az érintett személy semmilyen gluténtartalmú ételt ne fogyasszon, sokszor ennek betartása pedig kihívásokkal jár. Azonban nem kell cöliákiásnak lenned ahhoz, hogy a glutén kellemetlen tüneteket okozzon.
Mi az a glutén?
A glutén egy természetes, összetett fehérje, ami kettő fehérjéből áll: gliadin és glutenin. Másnéven sikérnek is nevezik, ismerős lehet a “búzasikér” kifejezés. A glutén megtalálható a búzában és más hasonló gabonafélékben, tehát minden élelmiszerben benne van, ami ezeket a gabonákat bármilyen formában tartalmazza. Elsőre ez ijesztőnek tűnhet, amikor valaki belevág a diétába, hiszen a legtöbb pékárú alapvetően búzából készül.
Az alábbiak a glutént tartalmazó gabonafélék: búza, búzakorpa, búzadara, rozs, árpa, árpagyöngy, tönkölybúza, aszalt tönköly, tönköly keményítő, alakor, kamut, tritikálé, bulgur, kuszkusz.
Élelmiszerek szempontjából nem csak azokra kell odafigyelni, amiben egyértelműen megtalálható a glutén, ugyanis olyan ételekben is megtalálható (akár nyomokban), amiről nem is gondolnánk. Ezért fontos gluténérzékenyként mindig elolvasni az adott élelmiszer összetételét.
Glutént tartalmazó élelmiszerek: liszt, zsemlemorzsa, búzakeményítő, péksütemények, pékáruk, tésztafélék, müzli, kekszek, sütemények.
Aki gluténmentes diétát tart, tulajdonképpen semmilyen tápanyagot nem veszít el, viszont megfigyelhető változás van a gluténtartalmú és gluténmentes termékek között. Ennek az oka, hogy a sikér adja a búzalisztes termékek rugalmasságát, jellegzetes állagát, amit nagyon nehéz glutén nélkül elérni. Például a gluténmentes kenyér szárazabb és könnyebben szétesik.
A gluténérzékenységnek több formája is van, a diagnosztika pedig nagyon fontos abban, hogy ezeket elkülönítsük. A tünetek feljegyzése, a szerológiai vizsgálat és endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) mind nagyon fontosak a helyes diagnózis felállításában, ha cöliákia gyanúja merül fel. Előfordul, hogy valakinek erős panaszai vannak, de sem a laborvizsgálat, sem a gyomortükrözés nem igazolja a gluténérzékenységet, viszont a gluténmentes diéta tartása megszünteti a panaszokat. Ezt nevezzük nem-cöliákiás gluténérzékenységnek. Ennek az ellentéte az, amikor az érintettnek nincsenek erős tünetei, viszont a vizsgálatok alapján egyértelmű a cöliákia.
A glutén elhagyása más betegségek esetében is jótékony hatású lehet. Például IBS (irritábilis bél szindróma) és olykor IBD (gyulladásos bélbetegségek, tehát crohn-betegség és colitis ulcerosa) esetén a glutén okozhat kellemetlen tüneteket, mint például hasmenés, hasfájás, puffadás. Az IBS-nél gyakran szokták ajánlani az alacsony FODMAP diétát, aminek részeként a glutént is el kell hagyni. Nem olyan mértékben, mint a cöliákiában, a diéta első 2 hónapja után meg lehet próbálni óvatosan, kis mennyiségben visszavezetni a gluténtartalmú ételeket.
A glutén fogyasztása valóban okozhat kellemetlen és fájdalmas tüneteket, de a legfontosabb, hogy ha valaki emésztőrendszeri panaszokat észlel, akkor mindenképpen forduljon orvoshoz. Ezeket a tüneteket rengeteg minden okozhatja, nem csak ételintolerancia. A gluténmentes diétát semmiképpen nem szabad divat-diétaként kezelni, ha valakinek nem okoz problémát a glutén fogyasztása, akkor teljesen felesleges ilyen étrendet tartania. Ha a diagnosztikai vizsgálatok nem mutatnak ki cöliákiát, akkor se adja fel az érintett, hiszen gyakrabban előfordul a nem-cöliákiás gluténérzékenység mint gondolnánk.
Pápai Liza
Ha olvasnál még a témában:
