A “tarot” szó hallatán sokaknak a jóslás jut eszébe, rosszabb esetben a kuruzslás és mások átverése, varázslatra hivatkozva. Sajnos nem kizárt, hogy már összefutottál olyannal, aki rossz hírnevet ad a tarotnak, és úgy jósolt, hogy a kártyák jelentésével sem volt tisztában. A kártyalapok nem bírnak varázslatos erővel, önmagukban pedig csupán szép illusztrációk. A “varázslat” ott kezdődik, amikor a kezedbe veszed a paklit.
Egy tarot pakli 78 kártyából áll és több részre osztható, összesen 5 csoportra. Ezeket a csoportokat arkánumoknak nevezzük. A nagy arkánum 22 lapból áll és egy történetet mesél el, A Bolond kártyától kezdve, egészen A Világ kártyáig. A történet az emberiség spirituális fejlődését írja le, a megvilágosodást és önállósodását, de sok élethelyzetben meglátod a saját utadat benne. Életünk szakaszai hasonlóbbak, mint gondolnánk, ugyanazokat a leckéket tanuljuk meg, a tarot pedig ezen alapul.
A kis arkánumok összesen 56 lapból állnak és 4 különböző arkánumra oszthatjuk őket: botok, kelyhek, kardok és érmék. Míg a nagy arkánum az életünk szakaszairól mesél, a kis arkánumok inkább a részletekre, mindennapi történésekre fókuszálnak. Lépésről lépésre vezetnek minket végig az úton. A botokat a szenvedély, az akció és a tűz jellemzi, míg a kelyheket az érzelem, kreativitás és víz írja le. A talán legkevésbé kedvelt kis arkánum a kardok (értelem, gondolkodás és a levegő), hiszen azzal szembesít, hogy sokszor a saját gondolataink csalnak minket csapdába. Végül az érmék; a stabilitás, materiális világ és föld jellemzőkkel a legpraktikusabb részét képezi a paklinak.
Elsőnek a 14. század vége felé említették a tarotot, de keletkezése és eredete kérdéses. A 15. században a kis arkánumok már szinte a mai formájukban jelen voltak, sok kártyajáték alapjaként szolgálva, a négy színként. Annak ellenére, hogy a középkorban megpróbálták betiltani a tarot használatát, széleskörűen elterjedt Európában. A legismertebb tarot pakli a Rider-Waite-Smith pakli, amit 1909-ben adtak ki. Sokan ezt tekintik a tarot alapjának, nem véletlenül. A kártyák illusztrációja nem csak szép és letisztult, hanem szimbólumokban is gazdag, emiatt a kezdők számára ideális ezzel a paklival kezdeni. Sokkal egyszerűbb vizuálisan, a szimbolizmus által megtanulni a kártyák jelentését, mint például egy könyvet olvasni róla.
A tarot ereje az olvasóban rejlik. A kártyákat nem muszáj “jóslásra” használni, főleg nem olyan jóslásra, ami pontosan megmondja, hogy mi fog az adott illetővel történni. Megfelelő kezekben és jó szándékkal a tarot egy nagyon erős önismereti eszköz. A kártyák nem csak az életünk szakaszait írják le, hanem a hétköznapi részletekre is kitérnek, különböző területeket lefedve. Ezért fordul elő, hogy egyszerre több kártyának a jelentését érezzük igaznak, hiszen van rá esély, hogy akár jelenleg vagy valamikor a múltban igaz volt ránk az adott élethelyzet.
A varázslat ott történik, amikor húzol egy kártyát és jelentést adsz neki, ezzel jobban megértve önmagadat és a szituációd. Persze eleinte fontos, hogy tanulj a szimbólumokról és használj valamilyen külső segítséget, de egy idő után már magadtól menni fog. A tarotnak a lényege, hogy reflektálsz és magadba nézel, így a leckék, amiket megtanultál vagy éppen tanulsz, sokkal szilárdabban fognak beépülni. A meditálás, naplózás vagy bármilyen tevékenység, ahol időt szakítasz a saját mentális egészségedre, hasonló eredményeket fog hozni. Hagyd, hogy vezessenek a kártyák és felfedjék a belső igazságod!
Pápai Liza
Olvasd el ezt is!
