A beszédet talán joggal nevezhetnénk kommunikációnk arany standardjának. Hisz azok az emlékezetes beszélgetések, azok a bizonyos életre szóló vallomások és pillanatok mind a szavak hullámán kaptak szárnyra, s szültek olykor feledhetetlen perceket, órákat, napokat vagy akár hosszú éveket. Sokszor talán el sem tudnánk képzelni napjainkat a beszéd megrészegítő ajándéka nélkül. Azonban egy váratlan betegség ölelésében az értetlenség csapdája bármikor a fejünk fölé zárulhat. A benne visszhangzó félelem közeledő kongása, a szapora szívverések kétségbeesett pulzálásának kavalkádjában a szavak a messzeségbe vesznek, s gyakran velük együtt a remény és az élet szeretete is. Van-e a szavak nélküli némaságból kiút? Végső búcsút kell vennünk a kommunikációnk fő elemétől az afáziának köszönhetően?
A tünet, melytől eláll a szavunk:
A félvezetőben bemutatott afázia az agy nyelvi központjának károsodásán és egyéb neurológiai betegségek talaján alakul ki. Komplex nyelvi zavar lévén, a nyelvi anomáliák kincsestárának különlegességeivel halmozza el a kiválasztott egyéneket, akik ennek hatására nehezen vagy egyáltalán nem képesek magukat kifejezni, vagyis „a szavuk is eláll”. A nehézkes, érthetetlen, nehezen formálódó szavakon túl a betegség a beszédértést is károsíthatja, ezzel megfosztva az illetőt a bejövő információk csemegéjétől. Az afázia pusztítása még ennél is tovább mehet, hisz a beszélt nyelven kívül az írott nyelv is érintetté vállhat.
A tünetek eléggé változatosan alakulhatnak egyéntől- és attól függően, hogy az agynak mely területei szenvedtek zavart. Így sejthető, hogy az afázia rehabilitációja hosszadalmas folyamatot és rengeteg akaratot és ráfordítást vesz igénybe. A beteg jellemzően lehangolttá válik az értetlenség borzalmas magányába száműzve, így életminőségében jelentős romlás fedezhető fel. Ennél fogva a feltétel nélküli elfogadás és az önzetlen segítségnyújtás az empátia gyógyító fűszerezésével elengedhetetlenné válik. A lelki támogatással karöltve a beteg olyan terápiás kezeléseken vesz részt, melyben a komunikációs készség- és az életminőség javítása kapja a főszerepet. Fontos tudni azonban, hogy az afáziás beteg intelligenciája nem károsult, és a számos terápiás eljárás mellett bátran teremtsük vele kapcsolatot, mellyel elősegíthetjük, hogy a kedélyállapota javuljon és valóban a társaság teljes jogú tagjának érezhesse magát.
Nem tudja vagy nem érti? Mégis melyik?
Az afázia típusai közül az expresszív afázia lesz az, melynek felbukkanásakor a beszédkészség jelentős mértékű károsodást szenvedhet. Ilyenkor a beteg érti a külvilág beszédét, azonban szavakkal nem képes megfelelő módon reagálni. Beszéde a külső szemlélő számára lassú, nehézkes, szaggatott lehet, mely nagyban megnehezíti a beteg értelmezését. A beszédszervek irányítása is zavart szenved, így a garat, a nyelv és az ajkak elégtelen mozgása miatt a szavak és a mondatok képzése, kiejtése nehézkessé válik. A hallott szavak és mondatok megértése mellett általában képesek írni, illetve olvasni, azonban a nyelvi kifejezés kudarca hatalmas szenvedéssel és lehangoltsággal járhat. Az expresszív afáziát sokszor motoros afáziaként is emlegetik, hiszen a beszéd motoros, végrehajtó funkciói szenvednek kisebb-nagyobb károsodásokat.
A receptív- vagy szenzoros afázia a beszédkészség és a beszédértés zavaráért felelős. Az elszenvedő alany számára a külvilágból érkező verbális információk megértése és értelmezése jelent nehézséget, mely zavar az olvasott nyelv értelmezésére is kiterjedhet. A beszéd értelmezésén túl, a szavak kiejtése is zavart szenvedhet, hisz az információfeldolgozás egy korábbi fázisa szenved el károsodást. Ebből adódóan gyakori, hogy a betegek olyan szavakat vagy mondatokat hasznának melyek nincsenek kontextusban a beszélgetés témájával. Így hiába képesek a beszédre, mivel szavaik rendszerint zavarosak vagy értelmetlenek lehetnek, hisz a beszéd megértése közvetlen kapcsolatban áll a beszéd végrehajtásával, így közvetetten az utóbbi is zavar szenved. Az egészségügyben tevékenykedők dolgát ez korántsem könnyíti meg, hisz így nehézséget okozhat annak a megállapítása, hogy vajon milyen afáziában szenvedhet a páciens.
A harmadik típusa az afáziák közül a legsúlyosabb eset, a globális afázia. Megjelenésekor komoly problémák adódnak nemcsak a beszéd végrehajtásának, hanem a beszéd megértésének terén is egyaránt.
Pontosan miből is alakul ki?
Leggyakrabban az agy nyelvi központját magába foglaló bal agyfélteke szenvedi el a károsodást stroke, baleset, avagy agyi daganat következtében. Neurodegeneratív betegségek közül jelentősen károsítja kommunikációs képességet a meglévő Alzheimer- és Parkinson-kór.
A szótlanságon túl:
A beszéd végrehajtásának zavara a ragok felcserélésétől és tévesztésétől a beszéd teljes érthetetlenségéig fajulhat. Gyakran az értelmezés zavara mellett megfigyelhető a szegényes szókincs, a nem létező szavak – vagy a nyelvtanilag helytelen szavak és mondatok használata.
Az elsődleges progresszív afáziában a tünetek fokozatos kialakulása lesz jellemző, melyek lehetnek különféle súlyosságúak. Ilyenkor a nyelvi hálózatokban található agysejtek fokozatos pusztulásán libben fel az egyén felett elhatalmasodó memóriaromlás és a sokak által rettegettnek ítélt demencia, mely ködfátyollal betakarva, ismeretlen vizeken ringat minket a tudatlan feledés állapotába.
Azonban előfordulhat, hogy a fokozatosan megjelenő tünetek helyett fellángolások, tünetekkel gazdag epizódok váltakozásával robban be a köztudatba. Ennek oka lehet a hétköznapi néven emlegetett „mini stroke” avagy átmeneti iszkémiás roham (TIA) és migrénes rohamok közepette is jelentkezhetnek az afáziás tünetek.
A szavak nélküli némaság alagútjának végén:
A gyógyuláshoz vezető út igen hosszadalmas és kellő elhivatottságot igénylő folyamat. Így a kommunikáció- és az életkörülmények javítását egy jól összehangolt egészségügyi team végzi, akik terápiájában nagy szerepet kapnak a beszédterápiás, nyelvterápiás és logopédiai gyakorlatok. A terápiában nagy szerepe van a család és a hozzátartozók támogatásának is, így érhető el a legnagyobb mértékű javulás vagy esetleg a gyógyulás.
Az afázia mielőbbi felismerése és a terápia minél korábbi elkezdése segít megelőzni a maradandó károsodások örökségét és tovább növeli az esélyeket a teljesebbnél teljesebb gyógyulásra. Léteznek azonban olyan súlyos állapotok, melyben az afázia pusztító hadjáratát csak késleltetni, lassítani lehet. Ilyen eshetőség áll fent a demenciával küzdő páciensek esetén is. Ettől függetlenül a gyógyulásra, lassításra, mérséklésre vagy épp a még megmenthető alternatív kommunikációs csatornák megerősítésére érdemes egyénileg vagy csoportos terápián belül megfelelő hangsúlyt helyezni, hisz az életminőség javulása, a depresszió kialakulásának elkerülése és gyógyítása is céljaink közé tartozik.
Konklúzió:
Az afázia egy komplex nyelvi zavarként teszi le névjegyét, melytől a szavakat s azok értelmét sem találjuk. Motoros, szenzoros vagy épp globális megjelenési formájával a beszéd értésében és a beszéd végrehajtásában okoz zavart, így rontva a páciens életminőségét, általános kedélyállapotát és motiváltságát. A szótlan siketség leggyakoribb okai az agyi sérülések és a neurodegeneratív betegségek lesznek, melyekben egyre súlyosabb formában jelenhet meg a kommunikációnk arany standardjának károsodása. A kommunikáció fejlesztését és az életminőség javítását megcélzó terápiák mellett a legnagyobb orvosságnak a hozzátartozók feltétel nélküli, előítéletektől mentes támogatását és megingathatatlan kitartását és bizalmát tartom. A beteggel való kommunikációval és az elfogadás mámorító éreztetésével, hatalmas segítséggel járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a végén, már a boldogságában nem találja majd a megfelelő szavakat…
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél még hasonló tartalmakat olvasni lesd meg ezt is:
