A köznyelvben elhíresült, idős korhoz társított elbutulás, avagy demencia alatt valóban az értelmi hanyatlást értjük, melynek során az intellektuális képességek jelentős károsodást szenvednek el. Azonban bármennyire is gyakran hallunk a demencia jelenségéről, sokan mégsem tudják valójában mi is okozhatja egy mindent elsöprő orkán születését. Mi lehet valójában az ok, amiért oly sok ember kényszerül a saját elméjével való vesszőfutásra?
A mindent elsöprő vihar:
A felvezetőben említettek alapján jogosan gondolhatnánk, hogy a demencia egy idegrendszert érintő, igen komoly következményekkel járó kórkép. A válasz azonban nem ilyen egyszerű. A demencia valójában egy olyan tünetegyüttes, mely magába foglalja az agykéreg működésének zavarait, az emlékező képesség romlását. Ezeken túl jellemző a betegekre a tünetegyüttesben is szereplő ítélőképesség romlása és egy komoly mértéket is ölthető személyiségváltozás is.
Az idegrendszert érintő betegségek és tünetek számtalan szervre és a testünk egészére vonatkozóan kifejthetnek negatív hatásokat. Így, az agykéreg működésének károsodása előidézhet érzékszerv működési zavarokat, beszédzavart, illetve az összetett mozgások elvégzései is nehezítetté vagy esetleg lehetetlenné válhatnak. Ebből fakadóan a betegek önellátó képessége jelentős romlásnak indul, mely szellemi korlátok miatt gondozásra szorulnak.
Személyes tapasztalatként elmondhatom, hogy a betegek nagy többsége igen nehezen éli meg a kiszolgáltatott helyzetet. Ezáltal nem meglepő tény, hogy jelentősen megnövekedik a depresszió, a szorongás, mely olykor téveszméket, hallucinációk rémisztő sokaságát szüli a kilátástalanság börtönének árnyékai között. Így, az agy zegzugos tekervényein átvillanó lidércek és démonok között magányra, súlyos elszigeteltségre lelnek a betegek.
Az árnyak előfordulása:
Az idős korhoz való társítás megállja a helyét abban, hogy a legjelentősebb rizikófaktor az életkor. Az évek előrehaladtával, a test egészében gőzerővel dolgoznak a romboló, lebontó folyamatok. Elmondható ezáltal, hogy a test fizikai állapota mellett a szellemi frissesség is hanyatlásnak indul. Azonban a korfüggő feledékenység és a demencia koránt sem egy és ugyanaz. A korfüggő feledékenység a szépkorúság velejáró következménye a demenciával szemben.
Elöregedő társadalmunk miatt – mely Magyarországon is egyre világosabb tényként megmutatkozik – a demencia előfordulása növekvő tendenciát mutat, ami valószínűsíthetőleg a jövőben sem fog változni. Becslések azt mutatják, hogy 2050-re Európában már 16 millió főnyi demens beteggel számolhatunk majd.
Az árnyak születése és viharrá korbácsolódása:
Egyszerűen úgy fogalmazható meg a demencia okainak általános megközelítése, hogy minden idegrendszert érintő megbetegedés okozhatja. Mivel számtalan mennyiségű és minőségű kórképpel találkozhatunk, így csoportbontásra van szükség a különféle típusok tanulmányozásához és a rendszer átláthatóságához. Az elsődlegesen idegrendszeri károsodással járó demenciákat primernek nevezzük. A primer demenciáké lesz a legnépesebb csoport, melyek között ismerős nevekre bukkanhatunk. Ide tartozik például az Alzheimer-kór és a Lewy-testes demencia. Híres képviselőik még a Parkinson-kórhoz társuló demenciák és a frontotemporális demenciák is. Azonban mindegyik közül kiemelendő az Alzheimer-kór, mely a leggyakoribb demenciaformának számít.
Az anyagcserebetegségeknél fellépő agyi károsodások fajtái egy másik csoporthoz, az idegrendszert másodlagosan károsító, szisztémás betegségek csoportjába tartoznak. Jellemzően májbetegségek és vesebetegségek adják a csoportban lévő kórképek gerincét, melyek kéz a kézben magukkal cipelhetik a demencia idegrendszerre gyötrően nehezedő súlyát.
További csoportokat nézve, megjelenhet a demencia érbetegségekhez társultan vagy előfordulhatnak ritkább esetben reverzibilis – azaz visszafordítható – állapotok is.
A visszafordítható tünetegyüttest számos különféle tényező okozhatja. Közéjük tartozik az alkoholfogyasztás és droghasználat, altatók-, antidepresszánsok- és egyéb gyógyszerek használata, érzékszervi betegségek, depresszió, szorongás, neurológiai-, metabolikus- és endokrin kórképek, traumák, fertőzések.
A legfőbb rizikófaktor mellett a demenciák kialakulásának esélyeit a dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony iskolázottság, ismétlődő fejsérülések, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és genetikai tényezők is növelik.
Az záporozó tünetek hidegzuhanya:
A demencia lefolyása jellemzően egy degeneratív (romboló) folyamat szerint súlyosbodik, egyre kellemetlenebb és több területre kiterjedő tüneteket hordozva magában. Ezeket a tüneteket a Lebenytünetek és a BPSD tünetek csoportjába tudjuk besorolni.
A lebenytünetekben csupa „a” betűs, azaz fosztóképzővel ellátott tüneteket fedezhetünk fel, mely utal a különféle képességek elvesztésére, zavarára. Ide tartoznak az aphasia-k, vagyis a beszédfunkciók különféle károsodásai. Továbbá jelentős még az összetett cselekvések vagy akaratlagos mozgások zavara (apraxia), a felismerés zavara (agnosia), az írás (agraphia) és az olvasás (alexia) zavara is.
A BPSD tünetek közé a magatartási és pszichés tünetek tartoznak. Ide tartozik például az indokolatlan kiabálás, sikoltozás, agresszió, szexuális viselkedési zavarok is. Pszichológiai tünetek között megjelenhetnek hallucinációk, az apátia, a szorongás és a depresszió is. Ezek közül az apátia – a hétköznapi tevékenységek iránt való érdektelenség – a leggyakoribb.
Konklúzió:
A demencia tünetegyüttese alatt az intellektuális funkciók jelentős károsodását értjük, melynek leggyakoribb rizikófaktora az életkor. A demenciának több fajtáját ismerjük, melyek különféle okból alakulnak ki, de legegyszerűbben úgy definiálhatjuk kialakulásának okát, hogy minden idegrendszert közvetlenül vagy követetten érintő betegség járhat demenciával. A demenciák közül a legelterjedtebb és a legjelentősebb képviselő az Alzheimer-kór, mely az elsődlegesen idegrendszert károsító betegségek csoportjába tartozik. Tünetek szempontjából elég sokszínű repertoárral rendelkezik. Pszichológiai, magatartási tüneteket egyaránt ad, melyhez hozzájárulnak a lebenytünetek. Egyik legelhíresültebb tünete a memóriazavar. A betegek kiszolgáltatott helyzete miatt, és romló tudatállapotok csapdájában való raboskodás végett szükségessé válhat az érintettek ápolása és gondozása. Nyitott szemmel járásunk és önfeláldozó, önzetlen viselkedésünk segítségével segítsünk bajba jutott embertársainkon. Forduljunk feléjük türelemmel és kellő tisztelettel, megértéssel, hogy ezzel nyújthassunk segítőkezet egy olyan háborúban, mely a szemünk láttára dacol az árnyakkal, a sötétséget felemésztő reménnyel és saját magunkkal.
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél hasonló tartalmakról olvasni, akkor lesd meg ezt is:
