A legtöbb ember hangulatát befolyásolja az időjárás – ha süt a nap, boldogabbak vagyunk, örülünk a napsugarak melegének az arcunkon, szeretjük, hogy nem kell nagykabátot venni. Ha esik az eső, morgolódunk; miért éppen most kell esnie, miért nem eshetett akkor, amikor nem mentem sehova – vagy néhányan pont erre az időjárásra vidulnak fel, hiszen végre nem lesz olyan száraz a föld, végre lehet egy jó kuckózós filmezést tartani. Ezek a példák mindennapi, egészséges érzések az időjárással szemben – de mi van azokkal az emberekkel, akiknél a borús, rossz idő konstans szomorúságot okoz?
A szezonális depresszió a depressziók csoportjába tartozik. Fő jellemzője, hogy „hullámokban” jelentkezik: a depresszió az évszakok váltakozásával ciklikusan visszatér, illetve elmúlik. A tünetek általában minden évben ugyanazon időszakban – ősszel vagy télen – kezdődnek, és a megszűnésük is nagyjából mindig egy időre (a tavasz kezdetére) tehető. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor pont fordítva jelentkeznek a tünetek, és a tavaszi-nyári időszakot nehezíti meg az emberek életében a kórkép. A szezonális depresszió általában nőknél és fiataloknál alakul ki, a tünetek súlyossága pedig egyénenként változó.
A főbb tünetek közé tartozik az általános rossz hangulat, a krónikus fáradtság, az étvágy növekedése, illetve a gondolkodási, koncentrálási és döntéshozatali nehézségek. Ha nyári szezonális depresszióról beszélünk, a tünetek sokszor az alábbiakként jelentkezhetnek: étvágytalanság, alvászavar, szorongás, izgatottság, ingerlékenység. Nyári formánál előfordulhat, hogy nem depressziós, hanem mániás tünetek jelentkeznek – ebben az esetben jellemző a hiperaktivitás, a túlzott feldobottság és a megnövekedett szociális aktivitás.
A kórkép kialakulásához több dolog járulhat hozzá. A zavar egy nagyon bonyolult, biológiai és pszichés folyamat következményeként jelenhet meg – így az évszakok váltakozása mellett befolyással lehet még a kórkép megjelenésére a kevesebb szabad levegőn való tartózkodás, a kevesebb napfény (rövidebb nappalok, hosszabb éjszakák), a benti és a kinti hőmérséklet közti nagy különbség, illetve a szervezet merülő vitaminraktárai is.
A diagnózis felállítása sajnos nehéz, hiszen ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani a szezonális depressziót, legalább két éven (vagy két télen/két nyáron) át kell, hogy jelen legyenek a tünetek. Amint diagnosztizálják a betegséget, megkezdődik a kezelés. Ennek része a fényterápia, a pszichoterápia, a kognitív viselkedésterápia, a gyógyszeres kezelés (pl. antidepresszánsok), illetve a vitaminpótlás is. Jótékony hatással bírhat ezek mellett még a jóga, a meditáció, illetve a zene- és művészetterápia.
Sajnos ez a kórkép is, mint sok másik, szövődményekkel járhat. Ilyen lehet például az elhízás, a teljes társadalmi elszigetelődés, illetve az egyéb mentális zavarok kialakulása (szorongás, étkezési zavarok). Ezen szövődmények mellett jelentkezhetnek öngyilkossági gondolatok is, amelyek súlyos esetben öngyilkossági kísérlethez vezethetnek.
Varga Roxána
Képek forrása: Pexels
Ha tetszett a cikkem, olvasd el ezt is:
