A pánik, mint fogalom, mindenki által jól ismert. Sajnos az az igazság, hogy az emberek többsége nem csak fogalomként, hanem érzésként is találkozott már ezzel a jelenséggel; egy olyan vizsga előtt, amire annyit nem készültünk, egy elfelejtett szülinap miatt, vagy (ami az én esetemben legtöbbször előfordul) szimplán azért, mert hirtelen nem találjuk a telefonunkat. Szerencsére ezek a kis pánikhelyzetek, bár kellemetlenek, de mégsem keserítik meg az életünket mindennapi szinten – hiszen, ha nem sikerül a vizsga, majd átmegyünk a következőn, a szülinapi csoki másnap is ugyanannyit jelent az ünnepeltnek, az elveszett telefon pedig általában elő is kerül. Mégis, az a pár pillanat, ameddig nem látunk megoldást a felmerülő problémára, borzalmas tud lenni. Milyen lehet azoknak, akiknek a pánik nem csak ilyen szinten van jelen az életükben?
A pánikbetegség a szorongásos pszichés zavarokhoz sorolható, fő jellemzője a hirtelen fellépő, intenzív félelemérzet, mely pánikroham formájában nyilvánul meg. Fontos tudnunk, hogy a pánikroham és a pánikbetegség nem összekeverendő egymással – akkor van szó pánikbetegségről, ha a pánikrohamok szinte heti rendszerességgel (havonta minimum négy alkalommal) ismétlődnek, valamint a mindennapi életben is befolyásolják a betegséget elszenvedő személyt – gyakran jellemző a „nyugodt” időszakokban megjelenő szorongás (anticipációs szorongás) amiatt, hogy a pácienst megrémíti, hogy bármikor lecsaphat a következő pánikroham.
Előfordulását tekintve, bár körülbelül minden tizedik ember él át élete során minimum egy pánikrohamot, a populáció 2-4%-át diagnosztizálják csak pánikbetegséggel. Általánosan elmondható, hogy a pánikbetegek nagy része 24 éves kora előtt kezdi el tapasztalni a tüneteket, valamint az is, hogy nők esetében körülbelül kétszer gyakoribb a betegség.
A Semmelweis Hírek alapján a pánikrohamoknak (vezető tünet alapján) három fő formáját tudjuk megkülönböztetni: kardiális/mellkasi pánik, hasi pánik és neurológiai pánik. A kardiális pánikra jellemző főbb tünetek a szívtáji szorítás, a szapora szívverés, a fulladás és a mellkasi fájdalom – a pánikrohamoknak ezt a fajtáját első tapasztalás során sokszor szívinfarktusnak is gondolják, így a megfelelő kardiológiai kivizsgálás mindenképpen fontos, főleg, ha a beteg családjában előfordult már szív- és érrendszeri megbetegedés. A hasi pánik leginkább gyomorpanaszokban, hasmenésben és hányingerben nyilvánul meg, míg a neurológiai pánik fejfájással, szédüléssel és derealizációs élményekkel járhat. Bár a pánikrohamok (bármennyire kellemetlenek is) önmagukban nem veszélyesek, az általuk kiváltott vegetatív tünetek (magas vérnyomás, magas pulzus) sajnos annál inkább – így fontos a betegség mielőbbi kezelése.
Szerencsére, maga a betegség jól kezelhető; dr. Perczel Forintos Dóra elmondása alapján a páciensek körülbelül 90%-ánál teljesen gyógyulást lehet elérni kognitív viselkedésterápia alkalmazásával, amely szerencsére hosszú távú (tehát a kezelés befejeztével is fennmaradó) megoldást kínál a problémára. A terápia enyhébb esetekben önmagában, súlyosabb esetekben pedig gyógyszeres terápia mellett alkalmazható. A gyógyszeres kezelés leginkább különböző szorongásoldókat, valamint nyugtatókat foglal magába. A betegség kezelését elősegítik az életmódba beiktatott változások is, mint például a rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás, valamint a különböző relaxációs tevékenységek (például légzőgyakorlatok vagy jóga) becsempészése a mindennapokba.
Varga Roxána
Képek forrása: Unsplash, Pixabay
[i] Amennyiben a stresszoldás téged is érdekel, ajánlom figyelmedbe az alábbi cikkünket: https://infozio.wordpress.com/2022/02/10/stresszoldas-sikerelmeny-flow-a-felnott-szinezok-pozitiv-hatasai/
