A karácsonyi ünnepkör lezáródásának közeledtével még nincs vége a jeles napok sorozatának. Újév napja után nem sokkal ünnepeljük a vízkeresztet, január 6-án. Mivel ez az egyik legrégebbi múltra visszatekintő keresztény ünnep, rengeteg néphagyomány is tartozik hozzá.
Vízkereszt napjához három eseményt kapcsolhatunk a keresztény vonatkoztatásban. Jézus születését követően ezen a napon érkeztek meg hozzá a napkeleti bölcsek (Gáspár, Menyhért és Boldizsár), hogy tiszteletüket tegyék az újszülött gyermeknél és szüleinél. A második esemény, Jézus első csodatétele, amikor a Kánai menyegzőn édesanyja kérésére, a vizet borrá változtatta. A harmadik esemény, amiről az ünnep a nevét is kapta, amikor Jézus megkeresztelkedik a Jordán folyóban. Érdekes, hogy a keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését.
Január 6-án minden településen szokás volt a vízszentelés. Ezzel a vízzel szentelte meg a pap a házakat, felhasználták állatok és emberek gyógyításához. Az emberek hittek benne, hogy ha aznap fogyasztanak a vízből, elkerülhetik a betegségeket az egész évben, sőt valamelyik településen le is locsolták egymást ezzel megelőzve a himlőt és a rühességet. Az állatokat szintén meglocsolták és megitatták, valamint a kútba is öntöttek ebből a vízből.
A házszenteléskor a házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával a ház ajtajának szemöldökfájára felírta az évszámot, valamint a három király nevének kezdőbetűjét (G.M.B.), Úgy gondolták, hogy ez a felirat megvédi a házat a villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikákat is alkalmaztak a házszentelés alkalmával. Ilyen volt például, hogy egy pad alá terményeket raktak (zab, árpa, kukorica), és padot letakarták egy terítővel, majd, amikor a pap megérkezett a házszentelésre, hellyel kínálták ezen a padon. A terményeket ezek után a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak.
Az ünnepi népszokások közé tartozott még a háromkirályjárás hagyománya is. Ekkor, a betlehemezés mintájára, gyerekek öltöztek be királyoknak, és így jártak házról házra előadni a játékukat. Jellemzően díszes papírsüveget viseltek és egy papír csillaggal vonultak a kezükben, ezzel utánozva a bibliában megírtakat. Az utcán vonulva, mindig egy bizonyos csillagéneket énekeltek.
Természetesen a vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. Ha ezen a napon hideg volt az idő, akkor korai tavaszban reménykedtek, viszont, ha ezen a napon sütött a nap, akkor hosszú télre készültek. Csapadékmennyiségre is jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A termés és az időjárás összefüggésében is több megállapítás született. Ha esik az eső, akkor férges lesz a mák vagy ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható.
A régi hagyományok egyre jobban kifakulnak, sok már csak a régen feljegyzett iratokból maradt fent. A házszentelés és a vízszentelés még egy-két kisebb faluban megmaradt szokásnak. Újabb szokás szerint ezen a napon bontják le a karácsonyfát. Ezzel a nappal záródik a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a várva-várt farsangi időszak.
Kaitz Réka
Amennyiben érdekesnek találtad a cikkem, ajánlom a figyelmedbe ezt is:
